Így válhatsz kastélytulajdonossá 30 ezer forintból - interjú

Pár évvel ezelőtt a franciaországi Château de la Mothe-Chandeniers azzal került a figyelem középpontjába, hogy 28 ezer befektető vásárolta meg, egy részvény pedig mindössze 50 euróba került (ma 18600 forint körül). A 13. századi romos kastélyt az új tulajdonosok önkéntesek segítségével kipofozták, látogathatóvá tették, az épület pedig azóta is a közösségi összefogást jelképező turisztikai attrakcióként működik.

A mára 28 ezer tulajdonossal rendelkező Château de la Mothe-ChandeniersForrás: MudaCom/Shutterstock

A francia kastélyok közösségi finanszírozásból történő újrahasznosításának azonban nem ez az egyetlen példája. Számos hasonló projekt létezik, még ha a tulajdonosok száma nem is ilyen magas, a bekerülési összeg pedig nem is ilyen alacsony. Sőt már egy magyar üzletember által vezetett kastélyprojekt is alakulóban van, amelynek 12 család a tulajdonosa. A franciaországi kastélyok közösségi újrahasznosításáról és a magyar vonatkozású projektről Rajczi Adriana író és turisztikai szakértő mesélt nekünk, akinek többek között a franciaországi Canal du Midi partján történő biciklis túrájáról és olaszországi utazós élményeiről is jelent már meg könyve.

Mostanában ideje nagy részét Dél-Franciaországban tölti, ahol a francia turizmus kulturális egyediségét és a kastélyok újrahasznosítását kutatja. Az éppen alakuló magyar irányítású kastélyprojekthez mint az épület történetét megíró krónikás csatlakozott, májustól pedig a kastély napi munkáiban (főzés, takarítás, kertrendezés) is részt fog venni a jegyzetelés mellett.

Összefoglalnád általánosságban mi az általad kutatott kastélyprojektek lényege?

Folyamatosan izgatnak az olyan vállalkozások, amik innovatívak, tömegeket vonzanak, egyediek és kollektív szükségletek elégítenek ki. Vagyis amikről nem tanultunk az iskolában, így a kommersz idegenforgalom is csak lassan nyit feléjük. Franciaország pedig a maga laza eleganciájával nagyon jó példa ezek feltérképezésére. Megszámlálhatatlan kastély, villa, rezidencia, megóvott műemlék és funkcionális épület vár újrahasznosításra.

Engem konkrétan a kastélyok kezdtek el érdekelni, ezen belül olyan helyszínek, amiket magánemberek, baráti társaságok, egymástól teljesen idegen részvényesek vásároltak meg, és különböző üzleti modellekben hasznosítanak. Főként az újrahasznosítás tartalmi része fogott meg ezekben a történetekben. Mivel tud több lenni, mivel tudja jobban magához vonzani a vendégeket a vendégéjszakákon kívül, mint egy hagyományos formában működő szálloda?

Mi adott ösztönzést a kastélyok újrahasznosításának?

Franciaországban mindig is voltak befektetői körök, akik magánkézből vagy az államtól megvásároltak nagyobb ingatlanokat, és itt nem csak kastélyokra gondolok, hanem villákra, rezidenciákra is, mert ezeket a fogalmakat sokszor összekeverjük. Provence például mindig is a romantikus érzületű üzletemberek keresett régiója volt. Aztán a Covid-19 bátorságot adott sok olyan közösségi embernek, akik továbbgondolva a szeparáltságot kitalálták, hogyan lehet a kijárási korlátozásokból előnyt kovácsolni (baráti közösségek, akik együtt kívánták tölteni a karantént – a szerk.). Franciaországban a kastélyok ugyanolyan ingatlanok, mint a családi házak. Csak adott esetben kicsit nagyobbak, így több bennük a lehetőség. És nagyon sok kastély nem tartozik a műemlékvédelem hatáskörébe.

Franciaországban a fellelhető műemlékek száma közel 44 000, melyek egynegyede komoly felújításra szorul. Ezek költsége sokszor meghaladja a vételi ár összegét is. Pozitív példaként említést érdemel a Barbirey kastély, ami egy családi vállalkozás, és már a második generáció irányítja a működtetését. Ebből nőtte ki magát a Châteaux Experiences tanácsadó cég, melynek célja minden kastélytulajdonost támogatni kastélyuk fejlesztésében, kezelésében és népszerűsítésében. Ma már a tanácsadó cég fuzionált a Vieilles Maisons Françaises egyesülettel, melyből létrejött a Rêve de Châteaux, ami szintén a népszerűsítésben segédkezik és az online foglalásokat könnyíti.

Melyik volt az első közösségi finanszírozásból felújított kastély?

Akik így hirdetik magukat, hogy az első közösségi finanszírozásra épülő felhívást közzétették, az a Dartagnans nevű innovatív start-up, amely 2017 október 6-án, még jóval a Covid megjelenése előtt indította el a projektet. A La Mothe Chandeniers nevű kastélyt 27 910 befektető vásárolta meg vállalati részvények formájában a világ 115 különböző országából. A legalacsonyabb bekerülési érték 50 euró volt, most 79 eurótól lehet beszállni a kastély fenntartásába, bővítésébe.

Hogy pontosan hány újrahasznosított kastély van Franciaországban, ami más üzleti modellben működik, nehéz megmondani, mivel kastélyként funkcionáló épületek folyamatosan épülnek, másokat pedig felújítanak vagy lebontanak. Néhány kastély múzeumként, rendezvényközpontként vagy szállodaként működik, mások pedig magántulajdonban vannak, és csak ritkán látogathatók.

Az általunk működtetett kastély, melynek kialakításában és további fenntartásában szeretném kivenni a részem, talán az első magyar a résztvevőket nézve. A cél egy olyan közösségi helyszínt biztosítani, ahol nemcsak a szállóvendégek vehetnek részt a különböző programokon, hanem a környék lakosai is szervesen bekapcsolódnak a kastély életébe aktív közösségként.

Tudnál mondani néhány további sikeres példát?

A Chateau de Gudanes Verdun például 2013 óra üzemel mint családi vállalkozás, de a tavaszi és őszi időszakokra folyamatosan keres önkénteseket. A fűtés miatt csak nyáron van nyitva. Nagyon sok példa van, és összességében ha nézzük, mindegyik ilyen vagy hasonló. A helyszín kitalál egy tartalmat magának, amivel életben tartja a működésüket. A Chateau de Monteton például egy 1974 óta működő családi vállalkozás és egész évben nyitva van. Johan Bouman és Pieter Franssens, a Chateau de la Resle tulajdonosai egy nagyon exkluzív kastélyszállót hoztak létre, amit egy komoly műgyűjteménnyel tettek egyedivé. Kortárs keveredik a korabelivel. De sorolhatnám a különböző üzleti formákban működtetett kastélyokat a végtelenségig, az emberi kreativitás határtalan.

Mi jellemzi a felújítások stílusát?

A franciáknak van egy hatodik érzékük a stílus megteremtéséhez. Az odavetett olyan, mintha megrendezték volna, a lezserség otthonossá tesz, a lazaság pedig kényelmessé. Ezt ötvözik az élet minden területén. Nem görcsölnek rá nagyon az ízlésre, inkább ösztönösen kreatívak, és ettől válik egyedivé a hely. Vannak természetesen „puccos" enteriőrrel rendelkező ingatlanok is, de az általam vizsgált projektek egyedisége épp abban rejlik, ami a fenntarthatóságnak is az egyik legfontosabb küldetése: az újrahasznosítás, az újragondolás, a hosszú távon való fenntartás. Ennek van egy új-zélandi mintája, amit csak le kell szedni a szigetország honlapjáról és lemásolni. Zseniális rendszer. 

A magyar vezetésű franciaországi kastély is felújításra várForrás: Derdák András

De ha csupán a műemlékvédett épületeket nézem, akkor a Vieilles Maisons Françaises, vagyis az örökségvédelmi egyesület – amit Anne de La Rochefoucauld hozott létre 1958-ban, és 1963-ra közhasznú szervezetté nőtte ki magát –, felügyeli regionális szinten tanácsokkal a kastélyvásárlásokat, és koordinálja a műemlékvédelmi felújításokat.

Általánosságban mi jellemzi az embereket, akik részt vesznek egy ilyen projektben?

A közös bennük talán a kalandvágy, de egyre jobban érzékelem a biztonság utáni vágyat is. Csak képzeljük el, hogy van egy kastélyunk valahol a gyönyörű Provence-i régióban. Nekem mérhetetlen nagy biztonságot adna, bárhogy alakul a közép-kelet-európai életünk. Másrészt egy projektben veszünk részt, aminek vannak szabályai. A legfontosabb közös célokat a befektetők az üzleti tervben fogalmazzák meg, amit közösen meghozott szabályok mentén fektettek le. Úgy tudnak összekupálódni a cél érdekében, hogy talán nem is kell egyformán gondolkodniuk sok mindenről. Viszont a közös munka élményeket ad, ami talán az egyik legnagyobb kincs az életben.

A magyar vezetésű franciaországi kastélyForrás: Derdák András

Hány tulajdonosa van egy-egy kastélynak? Hogyan szervezik meg a döntéshozást?

A tulajdonosok létszáma sok mindentől függ. Egyrészt az üzleti tervtől, és annak tartalmától, másrészt a befektetői kör pénztárcájától, a vételi ártól és a profittól, amit majd ki akarnak venni. Mivel a kastélyok, amiket kutatok, valamilyen üzleti tevékenységet folytatnak, ezért a jogi megállapodás és a közös megegyezés az első számú prioritás. A közös döntéshozás pedig sok-sok megbeszélés eredménye. Ez időt, elfogadást, érvelést és energiát jelent. Vagyis a nézőpontok találkozását és annak összesített konklúzióját, ami maga az eredmény kell, hogy legyen.

Vannak non-profit kastélyok/várak is, amiket egyesületek vagy szövetkezetek (coop) tartanak fenn: ezek nem pénzkereseti céllal működnek. Ilyen például Toulous-tól nem messze a Château du marquis de Panat, mely lakásszövetkezet formájában működik 2019 óta. 14 lakást alakítottak ki, és vannak közösségi helyiségei is, mint például a könyvtár és az ebédlő.

Itt található a magyar vezetésű kastélyForrás: Derdák András

A nyilvánosság számára nyitottak ezek a kastélyok?

Természetesen, hiszen a fő cél, hogy széleskörűvé tegyék ezeknek a kastélyoknak a szolgáltatásait. A lényeg nem az imperialista hagyaték megsemmisítése vagy kisajátítása, hanem a benne rejlő lehetőségek széleskörű hasznosítása és mindenki számára elérhetővé tétele. Éppen ezért a kastélyok nyitva állnak a nagyközönség előtt. Például a Château de la Mothe-Chandeniers a „társkasztellánoknak" ingyenes belépést biztosít a kastély területére. Aki nem vásárolt magának vállalati részvényt, viszont szeretné meglátogatni a kastélyt, az 8 euró összegért megteheti egyéniben, tárlatvezetésért 12 euró díjat kell fizetni.

De évente egyszer mindenkinek kötelező beengednie a nagyközönséget, ha műemlékileg védett épülete van!

Te magad is befizettél egy kastélyba? Hogyan találkoztál a lehetőséggel?

Nem. Attól, hogy többes szám első személyben beszélek a kastélyról, csak az elköteleződésemet nyomatékosítom. A lényege ezeknek a kezdeményezéseknek éppen ebben rejlik. A közösségi gondolkodás és a közösségi munka, amit önszántukból beletesznek az elkötelezettek. Ki nem álmodott már arról gyerekkorában, hogy egy kastélyban királylány vagy királyfi? Mi talán ezt az álmot valósítjuk meg, mindenki a saját lehetőségeihez mérten. Én a krónikás feladatát vállaltam magamra, és talán fogok majd kertrendezni is, és falakat meszelni, de ami biztos, a kintlétem alatt majd főzök, takarítok és jegyzetelek.

A magyar vezetésű franciaországi kastélyForrás: Derdák András

Derdák Andrással, a projekt megálmodójával nagyon régi a kapcsolatunk, és talán ott pecsételődött meg, amikor Toulouse-tól Montpellierig bicikliztem a Canal du Midi mentén, és 300 kilométer megtétele után becsöngettem hozzájuk a montpellieri lakásukba. Akkor ismerkedtem meg Anitával, András párjával, és hajnalig beszélgettünk. Az nem volt kérdés, hogy krízishelyzetben Andrásék előállnak egy ötlettel. A Covid csak előhozta a kreativitást, a többi pedig a csapatban rejlő rutin meg az évek tapasztalata. Abból jól fel vagyunk szerelkezve középkorúként.

Hány tulajdonosa van a kastélyotoknak?

A kastélyprojektünk mögé szerveződött cégnek Derdák András az ügyvezetője, és ő az eszmei kitalálója is a projektnek. Derdák András több mint 17 éve él Franciaországban, ottani pályafutását még a Magyar Köztársaság Párizsi Magyar Intézetének (mai nevén Liszt Intézet Párizs) igazgatójaként kezdte. Több mint egy évtizeden át a Sziget Fesztivál franciaországi képviselője volt, saját vállalkozásban koordinálta a Sziget (és a Balaton Sound, az EXIT etc.) franciaországi fellépőit, marketingjét, sajtóját, beutaztatását a fesztiválra. A vállalkozás az ő tudásán és tapasztalatain alapszik.

A tulajdonosi kört jelen projektben 12 családban (18 főben) maximalizálta. Ha több marad a felújításra, az csak jót tesz a kastélynak.

Mik a terveitek az épülettel?

A kastély lakható állapotban van, de az épület felújításra vár, hogy egy olyan közösségi teret hozzunk létre, ami majd meghatározza a környék hangulatát is. A helyiekkel összefogva szeretnénk kihasználni a térség adottságait. Képzeljünk el egy 1565 méter magas hegyet, ami télen havas, egy patakot, egy évmilliók során kivájt völgyet, a völgyben a falut és egy 1500 m²-es francia parkot, benne saját forrással táplált medencét, száz éves szelídgesztenyefákkal, pálmafákkal, magnóliákkal, és egy XVI. századi kastélyt, amit menekülő protestánsok építettek maguknak, és amelynek tetőterében selyemhernyó termesztést folytattak.

A magyar vezetésű franciaországi kastélyForrás: Derdák András

Feladatunk szálláshelyek kialakítása, melléképületek renoválása, a rendezvényeknek megfelelő teret pedig pódiumokkal és a szervizhelyiségek megfelelő átalakításával tesszük otthonossá, családiassá. Jelenleg éppen várjuk a kulcsokat. Május végén tervezek kiköltözni egy hosszabb időre, hogy felkutassam a környék történelmét, és megismerjem a környezetet, ami majd egy könyv alapját adja. Az én feladatom, hogy megörökítsem a kastély történetét a múltból a jelenig. Mivel a kastély története eléggé „Merlés", szinte adja magát, hogy megmaradjon az utókornak, de inkább a napjaink történéseire szeretnék koncentrálni a készülő műben. Kicsit olyan lesz ez, mint egy kézikönyv új kastélytulajdonosoknak.

A francia kultúra nem áll tőlem távol, hiszen időm túlnyomó többségét Dél-Franciaországban töltöm, ahol tanulmányozom a francia kultúra turisztikai jellemzőit. Pontosabban a francia turizmus kulturális egyediségét. Ehhez szorosan kapcsolódik a kastélyprojekt, ami egy új színfoltja kutatásomnak.

Ha valaki szeretne részt venni egy ilyen projektben, hol tájékozódhat a lehetőségekről?

Minden információ megtalálható a Cevennements ügynökség oldalán. A kapcsolatfelvétel után András elküldi az ezzel kapcsolatos információkat a befektetés iránt érdeklődőknek, és koordinálja az önkéntes munkákat.

A magyar vezetésű franciaországi kastélyForrás: Derdák András

Mennyi önrészre lehet számítani?

Ez a projekttől függ. Ezzel elárultam, hogy nem ez lesz az egyetlen kastély a portfólióban, András tervezi több kastély megvásárlását is, szintén közösségi összefogással. A befektetés önrésze természetesen függ a vételártól, ami alapján ki lehet számolni a minimum tőkét, és ez határozza meg a minimális beszállási összeget is.

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek