Mi köze a Lánchíd oroszlánjának a honvédekhez? Debrecenben kiderül!

Hogyan fogadták a debreceniek az 1849-ben a városba érkező több ezer fővárosi menekültet? Mivel töltötte kevés szabadidejét Debrecenben Kossuth? Mi köze Szabó Magdának Petőfi kardjához? És a Lánchíd oroszlánjának a honvédáldozatokhoz? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk, ha felkeressük Debrecen forradalmi emlékhelyeit.

Debrecen főtereForrás: Zsolt Biczo/Shutterstock

Idén 175 éve, 1848. március 15-én tört ki a magyar forradalom és szabadságharc, a magyar nemzet történetének egyik legismertebb, legnagyobb hatású háborús konfliktusa. A forradalom eseményeinek fontos helyszíne volt Debrecen, ami 1849-ben az ország ideiglenes fővárosává is vált.

Itt ülésezett a kormány és az országgyűlés, itt őrizték a Szent Koronát, itt választották meg Kossuth Lajost az ország kormányzójává és fogadták el a Függetlenségi Nyilatkozatot, és itt hirdették ki a Habsburg-ház trónfosztását.

A jól ismert történelmi események mellett Debrecen számos kevésbé ismert, ám annál érdekesebb történetet őriz a forradalom idejéből, melyek nemcsak az ország és a város történetéről, de a forradalmárokról és az őket befogadó debreceniekről is sok izgalmas részletet árulnak el.

Debreceni Református NagytemplomForrás: Visit Debrecen

A Visit Debrecen az 1848-as forradalom egyik legfontosabb dokumentuma, a 12 pont analógiájára összegyűjtött 12 érdekességet az 1849-es debreceni történésekről:

1. Kossuth Lajos és családja 1849. január 7-én, vasárnap déli egy órakor a Miklós utcai kapun érkezett Debrecenbe. A városkapunál vezetett könyvben ekkor írta róla az őrség vezetője: „a magyarok Mózese". Kossuth Lajos szobra a város főterén, hátterében a Református Nagytemplommal kiváló szelfiszpot.

2. 1849 elején több ezer menekült érkezett Debrecenbe, kormányhivatalnokok, országgyűlési képviselők és családtagjaik, katonák. A kisebb népvándorlás miatt jelentősen megnőtt a város lakossága, ám lakhely és vendéglő kevés volt a városban, így a pesti menekültek nagy részének a helyi lakosok adtak szállást és élelmet. Kossuth és családja a Városháza első emeletén lakott, ott helyezték el a Szent Koronát is. A klasszicista Városháza Debrecen egyik legjellegzetesebb építészeti emléke, földszintjén található a Tourinform-iroda, ahol a város felfedezéséhez számos hasznos tippet kaphatsz

3. Az országgyűlés alsóháza a Református Kollégium Imatermében, felsőháza a Városházával szemben található Andaházi-Szilágyi-házban ülésezett. A Képviselőházi ülések nyilvánosak voltak, így a karzaton ülve a debreceniek rendszeresen részt vettek az üléseken. Mivel azonban népképviseleti országgyűlést azelőtt sosem láttak, gyakran nem volt ínyükre a kemény viták során a képviselők hangos és olykor komolytalan viselkedése.

A Református Kollégium Imaterme, ahol Kossuth Lajos és a kormány többi tagja ülésezettForrás: Visit Debrecen

Érdemes ellátogatni Református Kollégium Múzeumába, és az Imateremben megkeresni, hogy melyik padban ült Kossuth Lajos és a kormány többi tagja. Ne felejtsd el útközben megcsodálni a lépcsőház falain a forradalom eseményeit ábrázoló látványos falfreskókat sem!

4. A szabadságharc egyik leglényegesebb eseménye, a Habsburg-Lotaringiai ház trónfosztása szintén Debrecenben történt 1849. április 14-én. A debreceniek hatalmas tömege gyűlt össze aznap délelőtt a belvárosban, sejtve, hogy nagy dolog van születőben. A képviselők dél körül átvonultak a Kollégiumból a Nagytemplomba, ahol Kossuth nagy beszédet tartott, és kimondta a trónfosztást. Ott választották meg a bizottságot is, amely összeállította, majd április 19-én írásban közzétette a Függetlenségi nyilatkozatot.

A Kossuth-emlékkiállításForrás: Visit Debrecen

A Református Nagytemplomban berendezett Kossuth-emlékkiállítás számos ereklyét őriz. Ha már itt járunk, mindenképp csodáljuk meg a debreceni belvárost 40 méter magasból a templom tornyai között épült panorámajárdáról.

5. Kossuth, bár sokat dolgozott, naponta egy óra szabadidőt engedélyezett magának. Ezt az időt városnézéssel töltötte. Amikor feltűnt az utcán, nagy tömeg volt a nyomában és lelkesen ünnepelte. Közismert volt Kossuth természet iránti rajongása, de a Nagyerdőbe csak kétszer jutott el. Nagyon szerette a virágokat, kedvencei közé tartozott az ibolya, a gyöngyvirág és a rózsa, így ellátogatott a Református Kollégium füvészkertjébe is (a mai Déri téren). A füvészkert vezetője a látogatás után minden reggel két hatalmas csokrot juttatott el Kossuthékhoz. Az egyik Kossuth hivatali íróasztalára, a másik a lakásába jutott.

Kossuth nagyon szerette a virágokat, egyik kedvence a gyöngyvirág voltForrás: liz west/commons.wikimedia.org

A Déri tér, ahol egykor a Füvészkert állt, ma a debreceni belváros legromantikusabb köztere. Ha itt járunk, elhelyezhetjük kedvenc Petőfi-versünket a Verskertben, majd az egyetemi botanikus kertben utána járhatunk, Kossuth melyik kedvence virágzik már.

6. Petőfi Sándor egyetlen fia, Zoltán Debrecenben, a Harmincados közben, a mai Batthyány utca 16. szám alatti házban született 1848. december 15-én, pont kilenc hónappal a forradalom kitörése után. A család első, egyben utolsó közös otthona a ház kapubejárata melletti, utcára néző ablakú szobában volt. Ma végigsétálva a Batthyány utcán a régi cívisházak egyszerűségében is patinás homlokzataikban gyönyörködhetünk.

7. A Piac utcán álló egykori kereskedőházak közül az egyik legismertebb a 39. szám alatti Rickl-ház, ahol Szabó Magda anyai ükapja, Rickl József német kereskedő a 18. század végén megnyitotta a legendás Török Császárhoz nevű vegyeskereskedését. A háznak híres lakói is voltak: 1849-ben Nyáry Pál, a honvédelmi bizottmány alelnöke, a belügyek vezetője és Patay József képviselő itt szálltak meg, és többször megfordult benne Petőfi Sándor is, aki elcserélte díszkardját a ház egyik akkori gazdájának, Rickl II. József Zelmos nemzetőr-főhadnagynak lovassági szolgálati kardjával. Petőfi kardját a család sokáig itt őrizte befalazva.

Kossuth székeForrás: Visit Debrecen

Engedj a gasztronómia és az irodalom csábításának és egy forró feketekávé mellett olvass Petőfi verseket az egykori Török Császárhoz nevű bolt helyén ma működő kávézóban!

8. Kossuth 1894-ben bekövetkezett halála után Debrecen lakossága szerette volna szoborral megörökíteni az emlékét. Közadakozásból és városi költségvetésből készült el végül a mű, Margó Ede és Pongrácz Szigfrid közös alkotása, melyet 1914. május 3-án lepleztek le a város főterén, mely szintén Kossuth nevét viseli.

A Kossuth-szoborcsoport előtt látható Debrecen város címere. Keresd meg benne a város jelképét, az újjászületést szimbolizáló főnix madarat.

9. Kossuth 1894-es halálakor a bécsi udvar megtiltotta, hogy utcát nevezzenek el róla. A büszke debrecenieknek ez nem tetszett, szerettek volna ebben a formában is emléket állítani a kormányzónak, így a Cegléd nevet viselő utcát átnevezték Kossuthra. A császári rendelkezést úgy játszották ki, hogy nem a kormányzó teljes nevét adták az utcának, így az utcanévtáblákon ma is csak annyi olvasható, hogy Kossuth utca.

Sétálj végig a Kossuth utcán és keresd meg a Csokonai Színház újjászülető épületén a magyar irodalmi nagyságok, köztük Petőfi Sándor szobrát!

A debreceni NagyerdőForrás: Kossuthzsuzsa/Wikipedia/CC BY-SA 3.0

10. A Nagyerdő sokáig nem volt olyan szerves és népszerű része a debreceniek életének, mint ma, 1849-ben azonban már állt a Nagyerdei Vigadó és Fürdőház, amit a Debrecenbe menekült fővárosiak is felfedeztek maguknak. Petőfi állítólag nehezményezte, hogy a haza komor helyzetét figyelmen kívül hagyva a Nagyerdőn egymást érik a vidám mulatságok.

Szívd magadba a tavasz illatát egy Nagyerdei sétán, majd lazíts a Fürdőház helyén épült Aquaticum SPA fürdőközpont termálfürdőjében vagy a trópusi hangulatú élményfürdőben!

11. A fővárosiak nemcsak a Nagyerdőn, de a város vendéglőiben, így a Bikában és a Fehérló Szállóban is sokat időztek. Kossuth is többször vendégeskedett a Fehérlóban, ahová átjárt a Bikából Boka Károly cigányprímás, hogy eljátssza neki a kedvenc nótáját, a Megkövetem a téns nemes vármegyét.

Debrecen, MegyeházaForrás: TothCs/Wikipedia

Debrecen egyik legszebb szecessziós épülete a Fehérló Szálló helyén épült Megyeháza. Tegyél egy koraesti sétát a Piac utcán és csodáld meg a Megyeháza kivilágított épületét!

12. 1848. augusztus 2-án került sor Debrecen határában a szabadságharc végzetes csatájára, amikor a sokszoros túlerőben lévő orosz cári csapatok rátámadtak a magyar honvédekre. A debreceni csatában hősi halált halt honvédeket közös sírba temették, a sír fölé mauzóleumot emeltek. A Honvédtemető az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik fontos debreceni emlékhelye.

Debreceni HonvédtemetőForrás: Debreceni Honvédtemető és Hősök temetője/Facebook

A címben feltett kérdésre a válasz: Keresd meg a Honvédtemető mauzóleuma előtt a Haldokló oroszlán című szobrot, melyet a vérbefojtott szabadságharc emlékére készített az a Marsalkó János, akinek a Lánchíd kőoroszlánját is köszönhetjük!

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékét mindezek mellett számos további hely – szobrok, emléktáblák, történelmi helyszínek, kiállítások – őrzi a városban, melyeket végigjárva teljes képet kaphatunk Debrecen forradalomban betöltött szerepéről. A Visit Debrecen virtuális sétáján online is megnézhetjük ezeket a helyeket. 

A nemzeti ünnep kapcsán Debrecenben egy teljes hét az ünnep jegyében telik. A város múzeumai, turisztikai attrakciói rendhagyó nyitva tartással, tárlatvezetésekkel, verses-zenés műsorral, városi sétákkal és interaktív foglalkozásokkal várják az érdeklődőket. Az ünnepi programok és megemlékezések részletei ide kattintva találhatók.
(Címlapkép forrása: Caro Sodar / Pixabay)

 

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek