Az illetékes hatóság minden év április vége körül ellenőrzi a víz minőségét a hazai természetes fürdőhelyeken. A Nemzeti Népegészségügyi Központ Közegészségügyi Laboratóriumi Főosztálya szerint a Hévízi-tóból április 25-én vett minta minősítése kiváló – olvasható a Balaton Televzió oldalán. 

A mintát egy öttagú skálán vizsgálták, azon a legmagasabb, azaz a kiváló fokozatot érte el a víz. A szabadtéri fürdővizeket a fürdési idény előtt és alatt havonta ellenőrzik, a mintákban a szennyvíz eredetű szennyezést jelző baktériumok számát vizsgálják. Az éves értékelést a legutóbbi négy fürdési idény összesített eredménye alapján, statisztikai módszerrel állapítják meg és az alapján minősülnek a fürdővizek.

A Hévízi-tó esetén a kiváló minősítés megszerzése nem újdonság. A tavat tápláló források másodpercenkénti vízhozama hozzávetőlegesen 400 liter másodpercenként. Tehát nagyjából három-négy naponta kicserélődik a tó gyógyvize. A tó legnagyobb mélysége több mint 38 méter. Ipari és mezőgazdasági szennyező források nincsenek a 4,4 hektár területű tó körül, amelyet véderdő vesz körbe.

A Hévízi-tó vize egyenlő mértékben gazdag oldott és gáznemű anyagokban, egyesítve a szénsavas, a kénes, a kálcium, magnézium, hidrogén-karbonátos gyógyvizek kedvező tulajdonságait. A Hévízi-tó a Balatonnal egyidőben született 20-22 ezer évvel ezelőtt. A Pannon-tenger visszahúzódása után, a vulkanikus utómunkálatok első jele a forró vízű feltörések voltak, mely egyben az úgynevezett Őshévíz kialakulását is jelentette. 

A római korból származó emlékek szerint Hévízen már 2000 évvel ezelőtt is település állt, de ami még meglepőbb, hogy a forrásbarlang felfedezésekor vett vízminták alapján a forrásból feltörő hideg víz korát 8.000, míg a meleg gyógyvízét 12.000 évesnek állapították meg - írták a közleményben.