Törökfürdőket ezer éve használnak a Közel-Keleten. Elég komoly etimológiai labirintusba keveredhetnénk, ha utána szeretnénk menni annak, hogy pontosan honnan ered a kifejezés, kik, mióta és hogyan használták. Ezért egy parányit egyszerűsítünk, és azokról a fürdőkről mesélünk inkább, ahol hazánkban ma is élményszerűen megtapasztalható, hogy miben más, mitől különleges egy törökfürdőben eltöltött délután.
A törökfürdőkben a nők és a férfiak külön fürödtek. Ezt kétféle módon oldották meg: vagy úgy, hogy eleve építettek két elkülönített részleget, vagy bizonyos napokon, esetleg napszakokban csak a nők, más napokon pedig csak a férfiak léphettek be. A gyönyörűen díszített fürdőknek meglehetősen sokféle funkciójuk volt.
Egyrészt természetesen a test felüdülését és pihenését szolgálták, de ezenkívül a lelki ellazulás, a relaxáció, valamint a társadalmi érintkezés színtere is volt a fürdő. Amellett, hogy lehetett kérni szőrtelenítést, hajfestést vagy masszázst, arra is tökéletes volt a helyszín, hogy családi eseményeket is elrendezzenek – például a fiús anyák szemrevételezzék kiválasztott menyüket.
A középkori Magyarország majdnem zsúfolásig volt fürdőkkel
Mivel a törökök a középkor derekán elég sok időt eltöltöttek Magyarországon, így itt is rengeteg fürdőt építettek – a megszállás idején körülbelül 75 darab török fürdő működött az országban. Ezek közül néhánynak már csak a romjai vannak meg, de olyanok is akadnak, amelyek az eredeti alapokon újra épülve, 21. századi kényelemmel várják a vendégeket.
Ezek a fürdők, melyek nevükben és szolgáltatásaikban is az eredeti hagyományokat követik, nagyrészt Budapesten találhatók, illetve van egy törökfürdő Egerben – plusz több olyan hely is akad, melyek az egykori ragyogó színű mozaikokkkal kirakott terekből merítettek ihletet. Így például a debreceni Aquaticum medencecsarnokain is fel lehet fedezni a klasszikus törökfürdők jegyeit, amelyek egyébként a szegedi Anna Fürdőt is inspirálták. Nagyon szépen nyomon követhető a jellegzetes formavilág a székesfehérvári Árpád Fürdőben is, ahol a komplexum közepén helyezkedik el az a mozaikos ülőmedence, mely a leginkább hozza a hamamok keleties hangulatát.
Nem tud aludni? Ez a masszázs segíthet!
A Király Gyógyfürdő az 1600-as évek második felében épült fel Budán. A ma már minősített gyógyvize valaha hévizes forrásokból érkezett a fürdőbe – a mai Lukács Fürdő környékéről. Mivel a forrás viszonylag messze volt, ezért vörösfenyőből készült csatornában vezették ide a vizét. Összesen négy darab gyógymedence van a fürdőben, a legmelegebb vize 40 °C-os. Többféle gyógyszolgáltatás és masszázs is kérhető a fürdőben, de olyan extrák is vannak, mint például a privát fürdőzés lehetősége, amikor a vendégek kibérelhetik a török fürdőt. (A koronavírus-járvány miatti bezárást követő újranyitásról a fürdő weboldalán érdemes tájékozódni.)
A masszázsok esetében az ellazulás az elsődleges cél. Az Aroma masszázs például gyakorlatilag mindenkinek ajánlható, de különösen azoknak, akik még nem próbálták ki a wellnessnek ezt a formáját. Gyengéd mozdulatokkal simítják át az izmokat, és segítik a test és a lélek pihenését, így elsősorban megterhelő időszakokban, esetleg alvásproblémákkal küzdőknek ajánlják.
A Zöld oszlopos fürdő
Az Erzsébet híd budai hídfőjénél található a Rudas Gyógyfürdő, mely török nevét (yeşil direkli ılıca, vagyis magyarul zöld oszlopos fürdő) onnan kapta, hogy a medencéje fölötti boltozat egyik tartóoszlopa zöld színű volt. A török névvel nincs is baj, a magyarral viszont annál több. Még mindig tart ugyanis a vita arról, hogy pontosan honnan ered a Rudas név, ahogyan ezt az ilidzsa típusú fürdőt hívták. Az ilidzsa valójában egy termálfürdő, míg a hamam gőzfürdő – ez utóbbi közepén nem a termálvízre épülő medence volt, hanem egy úgynevezett izzasztókő.
Nagyon érdekesek a szolgáltatások is. Így például van a fürdő kínálatában kolopi gyógyiszapos élménykezelés, melynek során a Tisza medréből származó apró szemcséjű gyógyföldet keverik el gyógyvízzel, vagy lehet választani ivókúrát is, attól függően, hogy valakinek a vérnyomásával, a gyomrával, esetleg a légzőszerveivel vannak gondjai.
Összesen 12 medence van a fürdőben, ezek hőmérséklete 16 és 42 °C fok között változik. Szerintünk az egyik legizgalmasabb a tetőtéren található 36 Celsius fokos kör alakú kis medence, melyből este fantasztikus panoráma nyílik a Dunára. A Rudas Gyógyfürdő és Uszoda - a szaunavilág kivételével - július 1-je óta ismét látogatható.
Valami régi, valami új
Az Irgalmasok Veli Bej Fürdője kiemelten védett műemlék, amely bő négyszáz évvel ezelőtt épült. Néhány évvel ezelőtt nagyon komoly felújítást végeztek az egész fürdőn, és szépen elsatírozták a határvonalakat a múlt és a jelen között. Láthatóvá tették az eredeti falrészleteket, és üveglappal fedték le a régesrégi vízvezetékeket pont úgy, ahogy egy ásatási helyszínen szokták. Leszedték a medencetérben lévő márványburkolatokat is, mivel azok nem a török időkben kerültek fel – a törökök nem használtak márványt a fürdőkben –, és miután nem voltak autentikusak, ezért máshol hasznosították azokat.
A központi medence Közép-Európa legnagyobb török fürdő medencéje, mely egy nyolcszögletű, kisebb fülkékkel határolt csarnokban található. A víz naponta négyszer teljesen kicserélődik a medencékben, így azok folyamatosan frissek maradnak. A török medencék mellé bekerült egy vadonatúj wellness-részleg is, Kneipp-sétálóval, többféle szaunával, úszómedencével, mindennel, amire csak szükség lehet. A fürdő jelenleg zárva tart, az újranyitásról szóló hírekért a fürdő Facebook-oldalát érdemes követni.
A nagy kérdőjel
A Rác gyógyfürdőt nem nagyon hagyhatjuk ki a sorból, bár abban az olvasóknak teljesen igaza lesz, hogy itt bizony még nemigen lehet élvezni a török fürdőkultúrát. Budapest I. kerületében, a Tabánban található a fürdő, melyet a 2000-es évek elején kezdtek el nagyon komolyan felújítani, fejleszteni és bővíteni, azonban jogi viták miatt a fürdő még azóta sem nyitott meg.
Remélhetőleg a közeljövőben minden gátló tényező elhárul, és akkor a vendégek láthatják majd többek között az 1572-ben készült szépséges török kupolát, melyet eredeti formájához híven újítottak fel, de a hangulathoz hozzájárulnak a feltárások során előkerült sok száz éves kőfalak és boltívek is. A közvetlenül a fürdő alatt feltörő gyógyvíz ízületi bántalmak, asztma, keringési zavarok és gerincpanaszok esetén is hatásos. Lesz.
Gyógyulás az aranyfényű ragyogásban
Az egri Török Fürdő legnagyobb ütőkártyája a meglehetősen ritka, radon tartalmú gyógyvíz, ráadásul vidéken ez az egyetlen fennmaradt, ma is működő törökfürdő. A gyógyvíz a medencékből, egész pontosan a medencék alját borító kövek közül tör elő, így olyan, mintha a vendégek közvetlenül a hőforrások friss (de meleg) vizében üldögélnének. A kínálatában találjuk a 30°C-os Török-medencét, a Kis és Nagy tükörmedencét, illetve a 34°C-os Pezsgőmedencét. Ehhez jön még egy melegvizű (36°C-os), és egy forró medence (38°C-os), melyekben derékmasszázs és nyakzuhany is található.
A modern szolgáltatások mellett - mint például az infrakabin -, tradicionális török hamam masszázsok is vannak a kínálatban – így a látogatók bepillanthatnak a török megtisztulási szertartásba, miközben testük és lelkük is kellemesen ellazul. A medencékben lévő, radon tartalmú gyógyvíz gyulladáscsökkentő és fokozza a szervezet endorfin-termelését, így a fürdőzés után a vendég szó szerint boldogabban lép ki a medencéből. Az egri fürdő június vége óta ismét látogatható.