A magyar aerobiológus, aki elsőként lép be a felfedezett sírkamrákba

Amikor azt halljuk, hogy egy kriptát kinyitnak, megborzongunk, főleg, ha Tutanhamon sírját felfedezőkre gondolunk. Valóban vannak helyzetek, amikor veszélyes lehet egy ilyen behatolás, mert a mikrogombák ellephetik a rég lezárt helyeket. Ilyenkor van szükség a szakértőkre. 

Tutanhamon sírja és szarkofágja a Királyok Völgyében, LuxorbanForrás: Forrás: robertharding via AFP/Tim Graham/Tim Graham

Beteljesült a fáraó átka?

1922 novemberében Howard Carter régész és Lord Carnarvon felfedezte Tutanhamon sírját Egyiptomban, majd a csapatukkal felnyitották. A régészetben egyébként járatlan újságírók szerint az ókori egyiptomi temetkezési szokások része volt, hogy a sírok bejáratára valamilyen átkot írtak. Tutanhamon sírjának bejáratán szerintük a következő felirat állt: „A halál szárnya meglegyinti azt, aki megzavarja a fáraó álmát." A hír szerint a régészek nem törődtek a felirattal, és feltörték a pecséteket. Aztán ahogy telt az idő, ijesztő dolog történt. A résztvevők egymás után haltak meg, így nem csoda, hogy egyre többen kezdtek hinni a fáraó átkában.

Így ábrázolták, ahogy 1922 novemberében az ásatásokat finanszírozó Howard Carter angol egyiptológus és Lord Carnarvon először belépett utanhamon fáraó sírjkamrájábaForrás: Photo by leemage / Leemage via AFP

Dr. Magyar Donát, a Nemzeti Népegészségügyi Központ aerobiológusa szerint "Valójában úgy tűnik, hogy az csak szerencsétlen véletlenek sorozata volt. A rég zárt sírkamrák felnyitása azonban tényleg veszélyes lehet, ahogy ez kiderült a hetvenes években Krakkóban is. Tizenkét régész ment be IV. Kázmér király addig érintetlen kriptájába, majd nagyon rövid idő alatt tízen meghaltak. A vizsgálatok alapján úgy tűnik, az évszázadokig elzárt levegőjű térben veszélyes koncentrációban volt jelen valamiféle mikotoxin, vagyis gombák által termelt méreganyag. Persze itt is előkerült egy legenda, ami a Jagellók átkáról szólt" – mosolyog.

Dr. Magyar Donát aerobiológusForrás: dr. Pap Ildikó Katalin/Fanny

A kőszegi Szent Jakab kriptáinak feltárása

A magyar aerobiológus idén izgalmas küldetésben vett részt Kőszegen: eddig még felfedezetlen kripták felnyitásakor ő lépett be elsőként, hogy megóvja a régészeket a bajtól, amit régen a fáraó átkának neveztek. Idén Kőszegen ugyan fontos régészeti esemény zajlott: egy talajszkenner segítségével két olyan kriptát találtak a Szent Jakab templomban, amiről senki nem tudott. Ez nagyon ritka lelet, és azért is olyan fontos, mert biztosan nem is rabolták ki ezeket. Az ilyen feltárásoknál azonban mindig figyelni kell a régészek egészségének védelmére is.

Team munka, ahol védőfelszerelésben zajlik a sírfeltárásForrás: dr. Pap Ildikó Katalin/Fanny

Dr. Magyar Donát a munkatársaival együtt tehát nem az átkot hárítja el, hanem első belépőként mintákat vesz a levegőből, majd azok értékelése után tanácsokat ad, hogy milyen védelemre van szükség a munkához.

A kripták kinyitása előtt fóliasátrat húztak a terület fölé, majd teljes védőfelszerelésben várakoztak, hogy bejuthassanak oda, ahol több száz éve nem járt senki. A dr. Pap Ildikó Katalin által vezetett feltárásban összesen hét kamrát nyitottak fel, amiből kettő volt olyan, aminek a létére most derült fény.

Ilyenkor mindig én megyek be elsőként, és azonnal mintákat veszek. A bejutás nem mindig egyszerű, volt, ahova kötélen lehetett csak beereszkedni" – meséli dr. Magyar Donát.

A tapasztalat a horrortörténeteket idézi, gyakran nem is lehet pontosan tudni, mi várja a behatolókat.

Dr. Magyar Donát ereszkedik le először a kriptákbaForrás: dr. Pap Ildikó Katalin/Fanny

"Az első benyomás mindig az, mintha nem is lenne bent semmi. A sötétségbe érkezünk, a földön szivacsosan süppedő vastag fa- és csonttörmelék, a félhomályban kirajzolódnak a koponyák. A legtöbb kriptában fehér, lisztszerű bevonat borította az összeomlott koporsódeszkákat, csontokat, talajt, felkúszott a falakra is. Erről később ki is derült, hogy egy sugárgomba, ami nagyon nagy koncentrációban van jelen, és ilyen mennyiségben bizony veszélyes lehet. Az amúgy sokféle színű gombák közül itt főleg fehérek találhatóak, mert évszázadok óta nem érte őket napfény, nem kellett védekezniük az UV-sugárzás ellen. Különösen érdekesek azok, amelyeket a csontok maradványainak belső üregeiben találtunk. Ezek a több száz éves lebomlás utolsó fázisát jelzik, amikor már csak a csont marad, majd abból is egyre kevesebb, a gomba a belső üregekbe húzódik vissza, és miután elfogyott számára a táplálék, elpusztul. A maradványok szinte mállanak szét az ember kezében, ha megfogunk egy ilyen koponyát, az nagyon törékeny."

Kriptalátogatás és harc a gombák ellen

Az első belépés utáni egyhetes türelmi időben senki nem léphetett be a feltárt területre, az elkészült eredmények pedig azt igazolták, hogy jogos volt az aggodalom. A megfelelő védőfelszerelés azonban a további munka során megvédte a régészeket. De nem kell ismeretlen kriptákat felnyitni ahhoz, hogy régóta tenyésző gombák veszélybe sodorjanak tudósokat, vagy akár múzeumlátogatókat.

A sírfeltárás során a kutató koponyákkal néz farkasszemetForrás: dr. Pap Ildikó Katalin/Fanny

"Múmiákat is vizsgáltunk már, azonban kiderült, hogy a Magyarországon kiállított ősi egyiptomi leletek sem a régészekre, sem a kiállítások nézőire nem veszélyesek. Akkor is minket hívnak, amikor egy-egy gyanús foltot találnak műtárgyakon, falakon. Nemrég egy nagy múzeum pinceraktárában jártunk, de barlangokban, borospincékben is gyakran megfordulunk. A háborítatlan területeken nagyon érdekes gombafajok fordulnak elő, mondhatjuk úgy is, hogy a gombák átveszik az uralmat" – meséli.

Az aerobiológus szakembernek nem a kőszegi volt az első kriptalátogatása, korábban Tihanyban, a Bencés Apátság sírkamrájának felnyitásánál is ott volt.

"Így már nyolc sírboltban jártam, kérdezték is tőlem, nem álmodom-e rosszakat. Az igazság az, hogy ilyen helyre bemenni tényleg nyomasztó, az elmúlás nagyon is konkrét jelenségével találkozunk, és tudjuk, hogy előbb-utóbb mind idejutunk. Látjuk, hogy a sírokba levitt értékek, arany, szép ruhák semmire nem szolgálhatnak, hiszen jönnek a sírrablók, a régészek, vagy a gombák, és végül semmi nem marad belőlük" – fejezi be izgalmas beszámolóját.

(Szöveg: Fanny, Wikipedia)

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek