Varázslatos indiailótuszok várnak ránk a szegedi füvészkertben

Közép-Európa legnagyobb virágzó indiailótusz-állományával (Nelumbo nucifera), és a Távol-Kelet íz-, illat- és dallamvilágával ismerkedhetün meg, ha ellátogatunk a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) idén százéves füvészkertjébe július 30-án és 31-én. A kétnapos rendezvények növény ismertető előadások, tánc-, jóga- és harcművészeti bemutatók is lesznek.

Indiai lótusz (Nelumbo nucifera) a FüvészkertbenForrás: Zalatnai_Márta / Szegedi Tudományegyetem Füvészkert / FB

A botanikus kert látogatói megcsodálhatják a lótuszos tavat, amely a japán kertnek is része. A rendezvény névadó növénye, az indiai lótusz ilyenkor látható teljes pompájában. A látogatókat a lótuszos tónál a víztükör fölé magasan kiemelkedő sötét rózsaszín lótuszvirágok tömege fogadja. A tó szigetének teaháza pedig kellemes kitekintő és pihenőhelyet kínál e különleges látvány befogadásához - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

A programok szombaton és vasárnap is közös jógázással indulnak. Ezután a kert különböző helyszínein, az rendezvényre fölállított színpadon, a mediterrán üvegházban, a lótuszos tó partján, és a műsorsátorban koncertek, előadások, tánc- és harcművészeti bemutatók várják a látogatókat. Az érdeklődők megismerkedhetnek a kalligráfia és a lótuszfestés rejtelmeivel, részesei lehetnek japán, kínai vagy koreai teaszertartásnak, különféle jógákat és meditációs technikákat próbálhatnak ki, illetve  bekapcsolódhatnak egy tajcsi-foglalkozásba is.

A kertben kétóránként lótusztúra indul, melyen az arborétumban nevelt távol-keleti növényeket, így a lótuszt is bemutatják a füvészkert munkatársai, szombaton és vasárnap egy-egy kellemes sétán pedig Japán őshonos növényvilágáról és a japánkertek sajátosságairól is szó esik majd.

A fűvészkert büszkeségei
Az indiai lótuszok a Szegedi Tudományegyetem füvészkertjének büszkeségei, Közép-Európa legnagyobb állománya található az arborétum egyik tavában. Az állomány csaknem egyidős a botanikuskerttel, az első növények az alapítás után néhány esztendővel, 1932-ben az óföldeák-gencsháti Návay-kastély tavából kerültek Szegedre.

A legenda szerint Buddhának életet adó növény őshazája Délkelet-Ázsia és Ausztrália, ahol szinte minden részét hasznosítják. A virágok a templomokat díszítik, a víz alatt az iszapban található szárakat rántva, főzve, sütve fogyasztják, megszárítva lisztet őrölnek belőle, a fiatal hajtásokból és levelekből salátát vagy kompótot készítenek, termését pirítva, kandírozva fogyasztják, a nagyobb leveleket pedig csomagolásra használják.

Szóljon hozzá
0 hozzászólás
Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek