Kora tavasszal jártuk be a felújított Csillagerődöt Komáromban. Akkor amikor még csendes volt a környék, és csak azokkal a hozzánk hasonló lelkes érdeklődőkkel találkoztunk, akik kifejezetten a vezetett túrára érkeztek. Korán jöttünk, körbe néztünk, aztán fejest ugrottunk az ókori törénelembe.
A 7000 négyzetméteres kulturális központtá bővült erőd bizony jócskán átalakult, és sok ráncfelvarráson esett át. Olyan helyeken, ahol korábban tátongó, gyomnövényekkel teli lyukak álltak a falban, most tiszta, fényes és modern fogadótér várt ránk. Itt találkoztunk aznapi vezetőnkkel, Szabó Olivérrel is. Olivér a túrát az erődök makettjainál kezdte, egy kis történelmi áttekintéssel, hogy azok is tudják miben különböznek Komárom erődjei, akik eddig még nem vetették bele magukat a történetükbe.
Megtudtuk például, hogy maga a Csillagerőd, melynek elődje a török kori Szent Péter palánk volt, egyik fontos részét képezte az Osztrák-Magyar Monarchia által kialakított erődrendszernek, ami megépítésekor Közép-Európa legnagyobb katonai komplexumának számított.
Az Öregvár keleti bástyájával szemben található Csillagerődöt Pállfy Miklós főkapitánysága alatt, 1568-ban kezdték építeni, és még ugyan abban az évben elkészületek a 100-100 lovas befogadására képes hídfők. A hídfőerődök feladata volt, hogy óvják a meglepetésszerű támadásoktól a központi erődöt és blokkolják a folyami hajóforgalmat. A török harcok elmúltával az erődrendszer elvesztette fő funkcióját, ezért elhanyagolták. 1848 őszén azonban hozzáfogtak az erőd felújításához, a cél az volt, hogy a várost körkörösen védeni tudják. Az erődrendszer 1849. október 2-ig tartott ki, a védők Klapka György jelenléte mellett, ekkor aták át az erődrendszert az osztrákoknak.
Az erődöt 1850-ben majdnem teljesen elbontották, de később 1850 és 1870 között, mint az új védelmi rendszer legfontosabb elemét, kőből és téglából újraépítették.
Az Osztrák-Magyar Monarchia hadserege laktanyaként és raktárként használta az erődöt, majd 1920 után a Magyar Királyi Honvédség lőszerraktáraként működött. A második világháború alatt működött internálótáborként is, később pedig szükséglakásokat alakítottak ki benne. Végül, amikor a helyi ÁFÉSZ tulajdonába került zöldségraktárként használták a helyiségeit.
A felújításról
Mielőtt még beléptünk volna az új kiállítási terekbe, Olivér elmesélt még egy-két érdekességet az erőd felújításáról is. Például azt, hogy mielőtt belekeztek volna, az illetékesek kutatásokat végeztek, és a bécsi katonai archívumban megtalálták az épület tervrajzait. Ennek köszönhetően – ahol lehetséges volt – az eredeti állapotában állították vissza az erődöt.
De amint azt már mi is láttuk, a kibővített komplexumban nemcsak kiállítóterek, hanem vetítő- és előadóterem, múzeumpedagógiai foglalkoztató, múzeumshop és egy kellemes kávézó is helyet kaptak.
Az ágyú- és lőállásokat történelmi állapotukba állították vissza, az udvaron pedig egy szabadtéri színpadként is használható területet alakítottak ki.
Az erődrendszer felújítása során 32.000 köbméter földet mozgattak meg, 1.200 m2-nyi kőfelületet újítottak fel, és 115.000 db bontott téglát építettek be.
Gipsz szobormásolatok a főszerepben
Aki a Csillagerődbe látogat, annak ajánljuk, felkészülve érkezzen, hogy ne érje meglepetés. Itt nem egy háborús, történelmi kiállítás várja majd ágyúkkal és fegyverekkel a vitrinekben. Az erőd most egy teljesen más funkciót kapott, amit viszont nagyon jól teljesít.
A komáromi Csillagerőd állandó kiállítása a budapesti Szépművészeti Múzeum gipszmásolat-gyűjteményéből született. De ebben az esetben attól, hogy valami másolat, még nem értéktelenebb, mint az eredei műalkotás. Ez pedig azért van, mert az itt kiállított gipsz szobormásolatok egykor főszerepet játszottak a szobrászat történetének bemutatásában.
Az európai szobrászat legfontosabb emlékeiről készített gipszöntvények világszerte számos múzeum teljes értékű műtárgyai voltak a 18. századtól a 20. század elejéig. Nem pusztán helyettesítették az eredeti szobrokat, hanem megtestesítették a múlt művészetét - ennek már utána olvastunk az Iranykomarom.hu oldalon is. De a másolatok megítélése a 20. században fokozatosan megváltozott, így a budapesti gipszgyűjtemény is mostoha sorsra jutott: nagy részüket raktárakba zsúfolták, számos darabjuk megsérült vagy megsemmisült.
Az erődben két épületrészben láthatjuk a szobrokat. A laktanya teremsorának tereiben ókori, középkori és reneszánsz másolatok kaptak helyet, a tárlat másik nagy egysége pedig a belső udvaron felépített nagy méretű csarnokban található. A csarnokban vannak a monumentális reneszánsz másolatok, köztük Donatello Gattamelata és Andrea del Verrocchio Bartolomeo Colleoni lovas szobrainak öntvényei.
A Colleoni lovas szobor talapzatának különlegessége, hogy a világon ez az egyetlen másolat az eredetiről. Ugyancsak itt látható a firenzei Keresztelőkápolna Lorenzo Ghiberti által készített és Michelangelo révén A Paradicsom kapuja nevet kapó aranyozott bronzkapu másolata is.
A hűvös, elegáns térbe nyáron is érdemes eljönni, mert egy-két órára remek programot ígér a történelem, a kultúra és a szobrászat szerelmeseinek. És ami még érdekes, hogy a gipszmásolatoknak hála, azokat a szobrokat is hiánytalanul láthatjuk, melyeknek eredetiei az évezredek alatt megrongálódtak.
A Csillagerőd 2500 forintos felnőtt jeggyel és 2000 forintos diák- és nyugdíjas jeggyel látogatható. A tárlatvezetés díja pedig 500 forint személyenként.