Interjú: Vadállatok szabadon, Magyarországon – Veszélyben vagyunk?

Nemrégiben videóra rögzítettek egy nagytestű macskafélét Kiskunhalason, korábban pedig egy szervál garázdálkodott a Bükkben. Arról, hogy mekkora veszélyek leselkednek ránk a szabadban Magyarországon, Hanga Zoltánt, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivőjét kérdeztük.

Hazánkban milyen állattal lehet találkozni, ami veszélyt jelenthet számunkra?

Magyarország ebből a szempontból nagyon békés hely, mert az őshonos fajok jó része az emberre teljesen ártalmatlan, és amelyiknél másutt néha elő szoktak fordulni balesetek, azok is mind olyan fajok, amelyek az ország területére inkább csak kóborlóként tévednek be. A medvékről például mindenki tudja, hogy néhány szomszédos országban, Szlovákiában vagy Románia erdélyi területein akad gond velük. Magyarországon azonban ritkán látni medvét, még ha itt-ott, például az Északi-középhegység mentén, a szlovák határ közelében lehet is számolni a jelenlétükkel. És bizonyára sokan emlékeznek arra a fiatal medvére is, amely 2018-ban keresztülsétált az országon. A farkas is előfordul vadon a hazánkban, de annyira ritka, hogy a közúti közlekedéstől sokkal több félnivalónk van, mint tőlük.

Mit kell tennünk, ha veszélyes állattal találkozunk?

Balesetek abban esetben szoktak előfordulni velük kapcsolatban, amikor ezek az állatok valamilyen oknál fogva azt hiszik, hogy az ember által veszélyeztetve vannak, és ekkor ellentámadásba lendülhetnek. Tehát, ha egy ilyen állattal találkozunk, legyen az medve, farkas, vagy akár vaddisznó, akkor mindig az legyen a fejünkben, hogy kerüljünk el minden olyan tevékenységet, amitől az állat veszélyben érezheti magát. Sarokba szorítani őket például biztosan nem jó taktika.

Farkas nyomait is többször felfedezték a közelmúltban hazánkban - illusztrációForrás: 12019/Pixabay

Mi a helyzet a többi ragadozóval?

Az összes többi őshonos ragadozó emlősállat, mint az aranysakál, a róka, a vadmacska vagy a hiúz nem jelentenek az emberre veszélyt. A többségük leginkább arra törekszik, hogy elkerülje az embereket. A probléma akkor kezdődik, ha valaki elhatározza, hogy megpróbál elkapni például egy vadmacskát, akkor az – nyilván a létező összes módon – védekezni fog: harap, karmol. Azonban, ha valaki csak békésen sétál, akkor hazánk területén nem igazán van olyan állat, amitől tartania kellene. Nincs olyan Magyarországon élő veszélyes állat, ami lesben állva várna az emberre.

Vannak olyanok, akik otthon veszélyes állatot tartanak, ami kiszabadulhat?

Igen, vannak olyan esetek, amikor valaki nem őshonos, egzotikus vadállatot állatot tart, és az megszökik tőle, vagy a gazda szándékosan elengedi azt. A jogszabályok egyértelműen tisztázzák, hogy melyek számítanak veszélyes állatnak. Három fokozat van: az elővigyázatosságot igénylő, a közepesen veszélyes és a különösen veszélyes fajok. Magánszemélyek az utóbbit nyilván illegális úton szerzik be és tartják. Ha ezek esetleg kiszabadulnak, az valóban veszélyes lehet, de ez rendkívül ritka eset. Itt nem feltétlenül oroszlánokra vagy tigrisekre kell gondolni, hiszen azokat viszonylag nehéz úgy tartani, hogy a szomszéd ne hallja meg – bár egyszer már megtörtént, hogy Budapest egyik külső kerületében valaki illegálisan tartott oroszlánt. Manapság illegálisan inkább mérges kígyókat tartanak, mert azoknak nincs olyan hangja, ami messzire elhallatszódna, észrevétlen maradhat mindenki számára. Azonban emiatt sem kell senkinek álmatlanul forgolódnia, mert az ilyen esetek előfordulása is igencsak ritka.

Mérges kígyókat is szoktak tartani, sajnos illegálisan - illusztrációForrás: Foto-Rabe/Pixabay

Az oroszlános eseten kívül van még más olyan magyar eset, ami híressé vált?

Volt, ami híressé vált, de ettől még nem biztos, hogy valós esetek voltak. Az ezredforduló táján a Hajdúságban kergettek egy állítólagos nagymacskát, 2004-ben a Mecsek környékéről érkeztek hírek egy kóborló tigrisről, 2011-ben pedig Nagykovácsi határában volt egy rejtélyes tigris észlelés. Bár keresték őket, soha nem kerültek meg, ki tudja, valójában milyen állatokat láttak ott...

Kit kell ilyenkor értesíteni?

Ez attól függ, hogy mi a pontos szituáció. Ha csak úgy látok valamit, akkor a területileg érdekelt természetvédelmi hatóságot kell értesíteni. A természetvédelmi igazgatás szempontjából nemzeti parki igazgatóságok vannak, és azoknak az illetékességi területe nem csak a nemzeti park besorolású területekre vonatkozik, hanem az egész országot behálózzák. Magyarország bármely pontjáról meg lehet mondani, hogy az a terület melyik nemzeti parki igazgatósága az illetékes természetvédelmi hatóság. Elsősorban őket érdemes keresni.

Amennyiben nem csupán látunk egy vadat, hanem közvetlen veszélyhelyzet van, mit kell tenni?

Ilyen esetben a rendőrséget és a katasztrófavédelmet kell keresni. Például, időnként éjszakánként előfordul, hogy fiatal, kíváncsi, kalandvágyó vaddisznók besétálnak akár egy-egy városnak egészen a közepébe. Aztán mikor feléled a város, az emberek munkába indulnak, akkor ezek a vaddisznók megijednek és elkezdenek össze-vissza szaladgálni. Ekkor a már korábban említett szerveket kell értesíteni, mert ez már a közlekedésben is komoly fennakadásokat és károkat, baleseteket okozhat.

A vaddisznók nagy csetepatét tudnak rendezni a városban - illusztrációForrás: webandi/Pixabay

Mi lesz a sorsa azoknak az állatoknak, amelyeket bejelentenek?

Attól függ, hogy milyen állatról van szó. Amelyik Magyarországon honos vadonélő, azt szabadon kell engedni. Tudomásul kell venni, hogy hazánkban vannak vadonélő állatok, amelyek, ha esetleg eltévelyednek, el kell vinni egy olyan helyre, ahol megtalálják a saját számításukat, és senkit sem zavarnak az elengedést követően.

Mi történik a hazánkban talált nem őshonos példányokkal?

Első körben megpróbálják visszaadni az állatot a gazdájának – ami nyilván csak akkor lehetséges, ha nem illegálisan tartotta az illető –, ha nincs gazdája, akkor pedig a hatóságok döntenek arról, hogy mi legyen az állat sorsa. Nyilván olyan döntést szoktak hozni, ami az állat érdekeit szolgálja, hogy hol tudnak gondoskodni róla. Azokat az egzotikus állatokat, amelyeket kedvtelésből tartottak, de kiszöktek, nyilván nem lehet visszavinni a természetes élőhelyükre, hiszen hozzá vannak szokva az emberi gondoskodáshoz, így a szabad természetben szinte biztos, hogy azonnal elpusztulnának. Tehát a hatóságok olyan helyet keresnek, ahol az ilyen állatokról tudnak gondoskodni, ez pedig rendszerint egy állatkert.

Ezek az állatok rögtön az állatkert teljes jogú lakói lesznek?

Nem, ha a kintről jön egy állat, azt sose tesszük be rögtön a többi állat közé, mert nem lehet tudni, hogy nincs-e valamilyen betegsége. Erre van egy karantén állomásunk, oda helyezzük először. Így történt ez például a múlt hónapban igen széles körben híressé vált szervállal is, akiről a befogása után kiderült, hogy koronavírusos, és el is pusztult.

(Címlapkép: katerinavulcova/Pixabay - illusztráció)

Szóljon hozzá
0 hozzászólás
Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek