Szokások, amelyeket a tavalyi év tanított nekünk, de átmentenénk 2021-re is

    Megfordult velünk a világ 2020-ban. Van, aki könnyen megbirkózott vele, és vannak, akiket kifejezetten megviselt ez az év. Az utazás szerelmeseit a könyvek és képernyők elé láncolta, a nyughatatlan bulizóknak és fesztiválozóknak meg kellett alkudniuk az online koncertekkel és a virtuális partikkal. Mindenkinek mást jelentettek ezek a változások, de mi itt a Travelo szerkesztőségében azért igyekeztünk meglátni az apró jóságokat, lehetőségeket is, ezért összegyűjtöttük mindazt, amit szívesen magunkkal vinnénk a 2021-es évbe is.

    Otthoni munkavégzés, online lehetőségek, több kedvesség 

    Így foglalta össze Schmidt Judit dietetikus kolléganőnk a tavalyi évének tapasztalatait. Érzése szerint a múlt évben talán mindenki jobban megtanulta értékelni azt, amije van: az egészségét, a kapcsolatait, a munkáját, az otthonát, és mindazt, amit eddig elért. Szerinte "felértékelődött például a szabad utazás értéke, a lelki egészségünk fontossága, és az előre tervezhetőség lehetősége is" – ő leginkább ezeket az érzéseket és gondolkodásmódot mentené át az új évbe.

    Forrás: Shutterstock.com / VRstudio

    Fábián Emese, az oldal egyik hírszerkesztője a kenyérsütés és a kovászkészítés népszerűségét emelte ki, amit számára eddig "balladai homály fedett". Korábban sosem gondolta, hogy "ilyen egyszerű és jó szórakozás kenyeret sütni". Emelett pozitívumként élte meg, hogy az otthon található élelmiszerekkel is jobban megtanult gazdálkodni, illetve sokkal több receptet talált ki azokból az alapanyagokból, amiket a hűtőszekrényében talált. Ennek az egész folyamatnak pedig az lett a végeredménye, hogy nem pazarolt annyit, és nem vásárolt felindulásból, csak mert megkívánt valamit.  

    A nagybevásárlást is jó lehetőségként élte meg, mivel korábban nem volt jó abban, hogy előre- és körültekintően megtervezze a bevásárlásait. Elmondása szerint temérdek időt és pénzt spórolt meg magának azzal, hogy nem ugrott le minden megkívánt falatért a közeli kisboltba. "Így kimaradtak azok a felesleges körök is, amik során olyan ételek landolnak az ember kosarában, amire egyébként nem is lenne szüksége" – fogalmazott Emese, aki legszívesebben ezt a gyakorlatot vinné tovább 2021-be.

    Szekeres Andrea szerkesztőnk pedig mindenki számára átmentené 2021-re "a szabadon választható home officet, a semmiből nagyot ugró egymásra figyelés jelenségét, a szellős BKK-járatokat, a kevesebb szemét látványát a házak előtt, és a postaládákba bedobott képeslapokat az évközben alig látott szomszédoktól". De szívesen fogadná jövőre is a legváratlanabb helyekről érkező "Minden rendben veled?" és a "Közértbe megyek, hozzak valamit nektek?" kérdéseket is.

    Tisztább levegő és delfinek a csatornákban

    Bende Nelly az idei évben az egyik legtermékenyebb, Túra, Családbarát és Kultúra rovatos szerzőnk azt az érzést mentené át elsősorban 2021-be, amikor először olvasta a híreket arról, hogy "tiszta a levegő ott, ahol korábban vágni lehetett a füstöt; hogy visszatértek az állatok a velencei csatornákba, és hogy a nagyvárosok közepén szabadon lehet lélegezni". Az olyan eseményeket tenné mindennapossá, mint amikor az olaszok együtt zenéltek az erkélyeken, és egy egész város tapsolt hálából azért, mert mások kitartóan a munkájukat végezték.

    Erkélyről lógó transzparensek LancianóbanForrás: NurPhoto/Federica Roselli

    De egy olyan mindennapi dolgot is megemlített, amelyet a gyerekesek többsége talán meg is tapasztalt az elmúlt időszakban. A jövő évben továbbra is hálás lenne "az online gyermekorvosi ügyeletért, amikor csak komoly tünettel kellene bemenni a beteg kisgyerekkel a többi beteg gyerek közé, és ott ülni órákat". Ezt a lehetőséget a jövőben pandémiától függetlenül is megtartaná.

    Online főzés, virtuális séta, énidő

    Az online tanfolyamokat, koncerteket, előadásokat és beszélgetéseket az egész szerkesztőség átmentené 2021-re. Persze nem az élő bulik és fergeteges nyáresti koncertek helyett, hanem kiegészítésként. Mert biztos, hogy sokan vannak, akik a munka után már nem tudnak nekiindulni a városnak, vagy nincs elég pénzük egy koncertre.

    Giannival együtt is főzhettünk onlineForrás: Casa Pomo d'oro / Facebook.com

    A főképp gasztro rovatért felelős Gerencsér Dóra kolléganőnk az első hullám ideje alatt megjelent online főzőkurzusokat, az olasz és magyar séfek összefogásait, illetve videósorozatait látná szívesen 2021-ben is. De a korlátozások alatt felszabadult időt is nagyra értékelte, mármint azt, amit nem kellett ingázással, felesleges rohangálással eltölteni: "Hogy lehetett olyan reggelt beiktatni, amikor lelkiismeretfurdalás nélkül ihattuk meg a kávét, és olvashattunk el egy fejezetet a könyvünkből". De az emberek határtalan kreativitása és segítőkészsége mellett jövő évben is megtartaná az elviteles lehetőséget az éttermekben, illetve az étel- és pizza kiszállítást mindazon dolgozóknak, akik nem jutnak minden nap rendes ételhez.

    Nem lehet minden fenékig tejfel

    Gyulavári Andrea, a Travelo sales és marketing vezetője arról is őszintén beszélt, hogy "a sok pozitívum mellett rengeteg negatív hatás is ért minket. Az egyik a másik nélkül pedig nem értékelhető igazán". Szerinte álszent dolog lenne azt mondani, hogy az utazás, a színházba-, moziba-, és a koncertekre járás hiánya jót tett volna neki, és a jövőben majd vissza fogja magát ezek terén, mert ez nem igaz. "Nagyon nehezen éltem meg a korlátozásokat, melyeknek következetlenségeit sokszor nem értettem, és az egymásnak ellentmondó kijelentéseket, intézkedéseket, utasításokat sem tudtam sokszor hova tenni."

    Mindezek ellenére vagy pont a hatására, mégis történt vele egy pozitívum, amit megtartana jövőre is. "Sokkal többet tudtam befelé fordulni, és ennek következtében jóban lettem önmagammal." Elfogadta, hogy bizonyos dolgokban alázatosabbnak, türelmesebbnek kell lennie, és elkezdte sokkal tisztábban látni, mire van valójában szüksége. "Amit a sors kezdetben ránk erőszakolt, például a napi rendeszeres sétát és a főzést, ami korábban hidegen hagyott, az ma már program és élvezet" – tette hozzá Andrea.

    Forrás: Shutterstock.com

    Összességében azt tanulta meg, hogy minden helyzethez lehet valahogyan alkalmazkodni, és tudatosult benne, hogy meg kell találni azt a tevékenységet, ami leköti a szellemi és fizikai kapacitást. Szerinte csak így érezhetjük jól magunkat a bőrünkben – ő ezt az érzést, tudást igyekszik majd tovább ápolni a következő évben is.

    A párkapcsolatok terén szerzett pozitív tapasztalatait Ihász Katinka, a Travelo account managere osztotta meg velünk. Elmesélte, hogy a párjával márciusban költöztek össze, éppen akkor, amikor itthon bevezették a járvány miatti korlátozásokat, és mindenkinek otthon kellett maradnia. "Így nagyon sok időnk volt megismerni egymást, és nagyon jó irányba változott ezáltal a kapcsolatunk." Katinka legfőképpen ezt a közösen megélt időszakot köszöni 2020-nak, és igyekszik tovább vinni a jövő évre is.

    "Ott tudtam lenni" – a 2020-as év legnagyobb ajándéka 

    A Travelo főszerkesztője, Lehóczki Márta pedig öt pontban foglalta össze mindazt, amit a 2020-as évnek köszönhet, és amit, ha rajta múlna, igyekezne átcsempészni 2021-be is:

    1. Két kattintással színházba járni. Az a lehetőség, hogy egy közepesen jó internetkapcsolattal az utolsó zsákfaluban is "beülhetünk" egy Katona-darabra az eszínház vagy a színháztv felületén, vagy a távmoziban megnézhetünk egy olyan spanyol művészfilmet, amit amúgy Pesten is csak legfeljebb kétszer vetítenek, az eddig sosem látott mértékben "egyenlősítette" a kultúrához való hozzáférést – ezt mindenképp átmenteném!

    Nem azt mondom, hogy nézze ezeket mindenki, én sem magaskultúrával kelek és fekszem, de az, hogy erre _valódi és rendszeres lehetőség_ nyílt végre 2020-ban, az egy hatalmas dolog! Tudom, hogy kényszer van mögötte, és ebből nem élnek meg sem a színházak, sem a mozik, de remélem, hogy amikor újra megnyithatnak élőben, akkor sem szüntetik majd meg ezeket a lehetőségeket! Kifejezetten várom azt a vicces jelenetet, amikor egy koranyári hétvégén, miután mélyvidéken, a nagyszülői ház túlméretes kertjében átkapáltuk a napot, én egy gyors zuhany után, de továbbra is civilizálatlan külsővel, két kattintással "színházba megyek". Élőben meg jó lenne még előbb! 

    2. Ha működik, folytassuk! A mi szerkesztőségünk évek óta home office-ból dolgozik, így elég rutinosak vagyunk a témában. Azoknál a munkaköröknél, ahol nem elengedhetetlen a személyes jelenlét, az egyik legjobb dolog, ha otthonról dolgozhat az ember – feltéve, hogy alkatilag is alkalmas rá, és a környezete is tiszteletben tudja tartani a munkaidőt. Ha ez adott, onnan a home office elképesztően sokat tud dobni a munka-magánélet egyensúlyán. Drukkolok nagyon, hogy az idei, kényszerszülte otthonról dolgozás trendjét vihessék majd tovább azok, akiknek ez bevált!

    3. Ott lenni, jelen lenni. Az, ha egy utazási magazinnak dolgozik az ember, elég sok jövés-menéssel jár. Ennek persze elvitathatatlan előnyei is vannak, de elég sok mindenről le is marad miatta az ember. Úgyhogy nekem az egyik legnagyobb ajándék a 2020-as évtől az volt, hogy "ott tudtam lenni". Ott tudtam lenni szülinapokon; ott tudtam lenni, mikor nyáron elhívtak a barátok a nyaralójukba; ott tudtam lenni, ha valakinek eszébe jutott, hogy "menjünk már le pingpongozni a térre!"; ott tudtam lenni annál a családi tradíciónál, ahol pár mázsa paradicsomot befőzünk ivólének télire. Mert más az íze is a paradicsomlének, ha te is dolgoztál vele! Ott tudtam lenni, ha szükség volt rám. És ott tudtam lenni, ha kedvem volt. Nem egy átszállásnál írtam épp egy sajnálkozó üzenetet, hanem ott voltam. És ez már nagyon kellett! Nincs olyan illúzióm, hogy ha egyszer újraindul itt minden, akkor egyszerre két helyen tudok majd lenni, de mindenképp jobban odafigyelek majd az egyensúlyra.

    4. Azt láttam, hogy idén elkezdtünk jobban odafigyelni a mikrokörnyezetünkre. Ez is kényszerből kezdődött ugyan, de már teljesen lényegtelen is, hogy miért. És részemről hiszem, hogy velünk is marad az, hogy már rá tudunk csodálkozni a szomszéd utca házaira is, nemcsak az Eiffel-toronyra, és legalább annyit meg akarunk tudni a kerületünk múltjáról, mint a londoni Tower történetéről. Imádom a városi sétákat, amolyan "mini nyaralásnak" tartom őket. Jó volt látni, hogy mennyi ember csatlakozott ilyen városfelfedező túrákhoz idén, mikor távolabbra nem lehetett épp utazni.

    5. Láttam a környezetemben egy szemléletváltást, amit én csak "kollektív lenőtt haj szindrómának" nevezek, és szerintem ez egy tök jó dolog: hogy szintén kényszerből ugyan, de sokszor szembe kellett néznünk idén azzal, hogy a külsőségek és a látszat mennyire törékeny dolgok. És ha egy kicsit is megtanultuk ezeket a helyükön kezelni, és sikerült saját magunkkal és a környezetünkkel is kicsit megengedőbbek lenni a 2020-as történések hatására, akkor azt is szuper lenne továbbvinni!
    Véletlenül sem azt mondom, hogy mostantól kizárólag kinyúlt és pörköltszaftos mackónadrágban járjunk, hanem azt, hogy rendben van, ha néha nem vagyunk rendben. Nem tudunk mindent annyira kontrollálni, mint amennyire szeretnénk. Vannak nálunk nagyobb erők, pl. a 2020-as év, úgy tokkal-vonóval!

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!