Panorámasétány épült az ördögszántotta hegyre

A Villányi borvidékhez tartozó Nagyharsány első számú látványossága a Szoborpark, melynek története 1967-ig nyúlik vissza, amikor fiatal pécsi művészek tartottak kőszobrász szimpoziont a Szársomlyó - egy népmese nyomán ördögszántotta hegynek nevezett - egykori kőfejtőjében - derül ki a magyarnemzetiparkok.hu oldalról.

A SzársomlyóForrás: János Bencs/pixabay.com

A következő évben a művészek a közeli Gyimóthy-villában állandó jellegű, nyári alkotótelepet létesítettek. Az alapítólevélben foglaltak értelmében az alkotótelepen készült művekből minden művésznek egy-egy alkotást a szimpozion közgyűjteményének kell átadni. Ez jelentette a mai szabadtéri szoborpark alapját.

A kezdeti években hazai pályakezdő művészeket hívtak meg, majd később külföldi szobrászok is bekapcsolódtak az alkotó munkába. Az alkotói műhely kitűnő helyszínévé vált a kortárs képzőművészek számára a kapcsolatépítésre, tudásuk fejlesztésére. A műtárgyegyüttes 2009-ben műemléki védettséget kapott.

A SzoborparkForrás: Takkk/wikipedia.org

Az alkotó művészek között olyan neves mestereket találunk, mint Bocz Gyula, Bencsik István, Kígyós Sándor, illetve Wladislaw Tumkiewicz (Lengyelország), Vittorio di Muzo (Olaszország), Pierre Székely (Franciaország/Magyarország).

A környékből származó kőből a lehető legtágabb műteremben, a szabad ég alatt készült művek szinte életre kelnek a szoborparkban, a felhagyott kőbánya a műalkotások igazi otthonává vált. A közel 130 szobor többsége nonfiguratív: magányos tömbök, csavart oszlopok, furcsa bálványok, óriások játékszereire emlékeztető kövek. Némelyik a látogatóktól kapott nevet, ilyen például a Villányi Vénusz, a Kolumbusz tojása, vagy az Emlék.

A helyszínen most Kikerics néven új panorámasétány épült, melynek célja nemcsak a Szoborpark, hanem a továbbiakban a dél-dunántúli Natura 2000 természetvédelmi területek bemutatása is. A projekt első részeként a sétány mellett elkészült a parkhoz kapcsolódó fogadóépület is. Mindkét építmény egyben a fokozottan védett Szársomlyó hegy értékeinek megőrzését is szolgálja. A sétány névadója a Szársomlyó hegyen élő, fokozottan védett növényünk, a magyar kikerics (Colchicum hungaricum) - adja hírül a Duna-Dráva Nemzeti Park közleménye.

Az ördögszántás legendája
Egy világszép nagyharsányi lányra szemet vetett az ördög. Az anya teljesíthetetlennek hitt feltételt szabott a frigy létrejöttéhez: ha az ördög egyetlen éjjel, kakasszóig felszántja a hegyoldalt, övé lehet a lány. Az ördög ekéje elé fogott hat pár fekete macskát, és szántani kezdett. Olyan jól haladt, hogy az öregasszony megijedt, és maga kezdett kukorékolni. Az ördög elhajította az ekét (ebből lett a beremendi hegy), kirázta bocskorából a földet (ebből lett a siklósi hegy), majd nagyot ugrott és bebújt a földbe. Ahol eltűnt, ma is kénes víz bugyog elő, a forrást a lány neve után Harkánynak nevezik. A felszántott hegyen ma is látszanak a macskák nyomai. A mese után ráragadt a déli domboldalra az ördögszántás elnevezés. A macskák karmainak tartott karcolások valójában finom oldási nyomok, a sziklákon lefolyó víz mélyíti azokat a lefolyó mészkőbe.

Forrás: Villany.hu

Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek