Romániából érkezett ősi arany- és ezüstkincseket csodálhat Debrecenben

    Romániából érkezett ősi arany- és ezüstkincseket csodálhat Debrecenben.

    Ősi arany- és ezüstkincsek Romániából címmel nyílt meg kedden a debreceni Déri Múzeum legújabb kiállítása, amely harmincegy romániai közgyűjtemény 1065 műtárgyát vonultatja fel a bukaresti Román Nemzeti Történeti Múzeum szervezésében – írja az MTI.

    Egy látogató a kincsek előtt - kattintásra galéria nyílik!
    Galéria: Ősi román aranykincsek
    Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

    A kiállításon szereplő tárgyak, leletegyüttesek a Kárpát-medence, sőt Európa korai történetének olyan kiemelkedő emlékei és forrásai, melyek jelentős része eddig soha nem hagyta el Romániát. A tárlat a mai Románia területén a 19-20. században előkerült arany- és ezüstkincsekből nyújt nagyszabású válogatást, a műtárgyak zömét eddig soha nem láthatta a nagyközönség.

    A kiállítás a mai Románia területén - jelentős részben Erdély területéről - az aranyművesség kezdeti időszakától (a rézkortól, azaz a Kr. e. 5. évezred második felétől) a késői antikvitásig, illetve a korai középkorig (Kr. u. 6.század) előkerült legfontosabb, leglátványosabb és legértékesebb arany- és ezüstkincseket mutatja be.
    Közöttük láthatók olyan kiemelkedő és fordulatos történetű kincsegyüttesek is, amelyeket a szakemberek is csak publikációkból ismerhettek, például a mojgrádi rézkori „fejedelmi" kincs, a persinari bronzkori arany fegyverkincs, az apahidai gepida királyi ékszerek, a pietroasai kincs, valamint thrák ezüstkincsek.

    Galéria: Ősi román aranykincsekFotó: Czeglédi Zsolt / MTI

    A Déri Múzeum közleménye szerint az egyik legérdekesebb történet a pietroasai kincsé, amelyet Romániában a legtöbben a "kotló és csibéi" néven ismernek.

    A leletet 1837-ben találta meg két földműves, akik egy éven át rejtegették, majd eladták egy helyi kereskedőnek. Az aranyból készült tárgyegyüttes eredetileg 22-24 darabból állt, és 40 kilogrammot nyomott. A kereskedő csupán egy kiló arany árát fizette ki érte a két parasztembernek, akik ezért később megzsarolták. Végül a hatóságok is tudomást szereztek a leletről, és Alexandru D. Ghica havasalföldi uralkodó testvére, a belügyminiszter elkobozta azt. Ám a miniszter úgy beleszeretett a kincsekbe, hogy nem adta át az államnak, csupán testvére, mert az uralkodó halála után kerültek elő a páncélszekrényből.

    Első alkalommal az 1867-es párizsi világkiállításon láthatta a közönség ezt a leletet, majd a bukaresti Régészeti Múzeumban állították ki, ahonnan 1875 telén egy a tetőn át behatoló tolvaj ellopta a kincset. Menekülés közben azonban a hóba ejtette az egyik darabot, a járókelők megtalálták, és feljelentést tettek, így a tolvajt hamarosan elfogták.

    Amikor a múzeumban tűz pusztított, a leleteket az ablakon kidobva menekítették a pusztulástól. I. Károly román király egy német ötvösművészt bízott meg az értékes darabok restaurálásával. 1916 decemberében, amikor a német és osztrák-magyar seregek Bukarest ellen vonultak, a kincstár legfontosabb darabjait a román kormány Oroszországba vitette, onnan csak Sztálin halála után, 1956-ban kerültek vissza Romániába.

    Galéria: Ősi román aranykincsekFotó: Czeglédi Zsolt / MTI

    Az eredeti 22-24 darabból mára 12 maradt, közülük négy látható a kiállításon.

    Az anyag biztosítási értéke több tízmilliárd forint; ilyen jelentőségű és értékű külföldi kiállítási anyag eddig egyetlen magyar vidéki múzeumba sem érkezett. Az 1065 tárgyat számláló tárlat a Déri Múzeum Zoltai-termében, galériájában és kupolatermében tekinthető meg október 15-ig.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!