Ezért érdemes az Alföldre utazni

    Az ország déli részén voltunk meleg vizes blokkokban és Magyarország leghidegebb közepén, de épp annyi helyi reform falatot tették elénk az asztalra, mint pálinkát a poharunkba. Alternatív programajánló Dél-Alföldről, amelyből ezúttal kimaradtak a katedrálisok, várak és a szoborcsoportos fő terek.

    A dél-alföldiek szinte bármilyen élelmiszernek képesek mamut fesztivált rendezni: a csabai kolbászt, a medgyesegyházi dinnyét és a békési szilvát éppúgy megünneplik, mint a gyomaendrődi halat vagy a túrót. Igaz, mindezt tavasztól őszig teszik, amikor még a kultúrának is tudnak színpadokat nyitni a szabadban, hol a szegedi dóm előtt, hol a hatszázéves gyulai várban, hol a szarvasi vízre épített deszkákon. De a tél más. Akkor az egész Alföld déli része meleg vizeivel, álmos parkjaival és különleges falatokkal igyekszik magához csábítani a turistákat. Mi karácsony előtt három napot töltöttünk ott, forralt borral, békési pálinkával és a gyopárosi tavak termálvizével melengettek minket, miközben paleo falatokkal és búzacsíramáléval vigyáztak vonalainkra, helyettünk is.

    Galéria: Dél-AlföldForrás: Travelo

    Éneklő hoszteszek mutatják az utat

    Legalábbis abban a szegedi, több mint száz évet megélt Reök-palotában, amelynek nemcsak a lépcsőházában, a korláton felfutó zöld színű kovácsoltvasból készült vízinövényzet burjánzása teszi elképesztően különlegessé a látványt, de az a hosztesz is, aki az emeleten énekszóval csalogatja a tárlat felé igyekvő látogatókat. A korlátra felerősített bronz vízililiomok levele néhol egészen kifényesedett, ami azon látogatók kezeinek köszönhető, akik úgy tudják, hogy a virágok simogatása szerencsét hoz.

    Bárhogy is legyen, egyáltalán nem túlzás, amikor a szegediek azzal büszkélkednek, hogy náluk van az ország legszebb szecessziós palotája. Az épületben bolyongani pont olyan, ahogy az irodalom könyvek írnak a századelő pezsgő szellemi, művészi világáról. Hétvégenként például a palota zöld szalonjában egy fotográfus készít szórakoztató portrékat a látogatókról green box technikával, a mellette lévő műteremben testközelből láthatjuk, hogyan viszi vászonra a festéket egy kortárs festőművész, de a palota több része is számos interaktív programot, és videóval, installációval megtámogatott rendhagyó kiállítást rejt.

    Életmentő bombák, vonalzóval épített utak

    Különös hangulata van annak a "Kilőtték, de nem robbant fel" című kiállításnak is az emeleti teremben, amelybe belépve raklapokon mintegy tíz televízió áll, benne egy-egy olyan világháborús gránát vagy bomba képe, amelyet bár elszórtak hazánk területén, mégsem robbantak fel. Mindegyik tévé tetején fülhallgató áll, amely azokat a hangokat rögzítette, amikor a robbanószer felrobbanhatott volna. Zuhanyozás, imádkozás vagy színházi kabaré hallgatása közben, mert mindegyik bombának megvan a maga története. A látogató pedig a bőrén érzi, hogy a légkörben továbbra is ott van a pusztítás lehetősége, az állandó fenyegetettség érzete. Izgalmas tárlat, nem éri meg kihagyni.

    Ahogy egyébként sok mást sem, a Tisza-parti sétától egészen a Tisza Lajos körútig, amely nemcsak azért a legfontosabb útja a városnak, mert itt egyszerre jár busz, troli és villamos, vagy mert a legtöbb templom, palota, egyetem is itt sorakozott fel, hanem azért, mert az egész körutat az 1879-es nagy szegedi árvíz után építették. Így aztán ez az út vált az újjáépített Szeged jelképévé. Az áradás nyomát érdemes megnézni a körúton, ahol a víz akkori szintjét ugyanúgy jelzik egy épület falán, mint a Duna 1838-as medréből való kilépését a fővárosi Blaha Lujza tér közelében. Ha végigsétáltuk a körutat, nyugodtan álljunk meg a már említett Reök-palota előtt, és nézzük meg azt a mértani pontosságú utcatervezést is, amelynek köszönhetően egészen a körút végéig ellátni, mert olyan, mintha egy végeérhetetlen vonalzó mellett építették volna a házakat az útra.

    Fürdőköztársaság délen

    Talán a legtöbb meleg vizű forrással megáldott megyénk Békés, amelynek területén szinte minden nagyobb város rendelkezik saját fürdővel, így aztán a megye tényleg egy valóságos fürdőköztársaság. Egyik legismertebb tagja az Orosháza melletti Gyopárosfürdő, amelynek tavairól a legenda szerint akkor derült ki, hogy vize számos kórságra jelent gyógyírt, amikor azt vették észre, hogy a tóban megfürdetett állatok sebei gyorsabban regenerálódnak. Azóta pedig már az emberek is odajárnak gyógyulni, ugyanis a mellé épített fürdő gyógymedencéit a tóéhoz hasonló összetételű vízzel töltötték fel.

    Persze a Gyógy-Park és Élményfürdő az óriáscsúszdás élménymedencéket és a wellnesst kedvelőknek is nagyszerű terepe, pláne azóta, hogy tavaly októberben átadták a felújított tíz kabinból álló szauna-parkot. Utóbbi között még egy 25 személyes finn szauna is van, amelyet mi is kipróbáltunk egy levendulás és egy sörös jeges felöntés formájában, ahol a szaunamester egy fáraó testőre puritánabb öltözékében dinamikus és látványos mozdulatokkal lengette körülöttünk szaunatörölközőjét.

    Külföldön nagy hagyománya van a szaunaceremóniáknak, ahol a szeánszot vezetők hol sajátos tánclépésekkel, hol jelmezben vagy testüket akár színesre festve igyekeznek szórakoztatni a 90 fok közeli hőmérsékletet túlélő hallgatóságot. A mi mesterünk inkább a szaunázás rejtelmeibe igyekezett minket beavatni, miközben azt is elmesélte, hogy kiesett a Szauna Szeánsz Oscar versenyének selejtezőiből. Nem firtattuk miért, egyszerűen csak sajnáltuk, mert tőlünk biztos lett volna néhány stabil szavazata. Mindenesetre tény, hogy ezen az eseményen hazánk legjobb szaunamesterei versenyeznek egymással, amelynek országos döntőjét is itt tartják majd a fürdőben áprilisban.

    Nem volt terük, csináltak maguknak

    Amint kiáztattuk magunkat alaposan, nézzünk szét bátran Orosháza alig fél éves Fő terén. A városnak ugyanis az elmúlt években nem volt közösségi főtere, ezért gondoltak egyet, és csináltak maguknak. Tavaly júniusban adták át a helyieknek a geometrikus formákban gazdag teret, ahol fából készült, díszes kapuk és kockára nyírt tiszafák fogadják a látogatókat.

    A tér közepére egy acélból és üvegből készült öt méter magas zöld színű vadkörtefát állítottak, amely esténként szinte életre kel, az üvegtömbökbe épített ledsorok ugyanis sötétedés után világítani kezdenek. Ottjártunkkor a körülötte lévők hangszórók minden egész órában karácsonyi dalokkal igyekeztek a körülötte állókat ünnepi hangulatba ringatni. A Fő téren egy tapintható térplasztikát is elhelyeztek, amely a vakok és gyengén látók tájékozódását segíti a téren, és annak környékén.

    Idegenvezetés mobilon
    Békésszentandrás megismerését internet-kapcsolattal ellátott infópontok segítik, miközben Szarvason és Kondoroson kültéri QR táblákat is kihelyeztek, ahol a térség aktuális programjairól, gasztronómiai lehetőségeiről, látnivalóiról kaphatunk információkat. A Pocket Guide mobilapplikáció pedig aktuális helyzetünk alapján, hangos szövegben ad információkat szinte minden fontosabb dologról, így idegenvezető nélkül is bebarangolhatjuk az egész várost.

    Ne légy málé, fiam!

    Idézett egy korabeli magyar népi szólást a gellértegyházi tájházban Tóth Bálint séf, aki szerint a csíramálé pont olyan, mint a magyarok: nem tudni pontosan honnan jöttek, de tény, hogy vannak. Aztán arról mesélt, hogy őseink bár a vitaminokat nem ismerték, azt gyorsan észrevették, hogy a csíramálé fogyasztásával egy teljes telet ki lehet húzni betegségek nélkül, és még a csirkék is sárgább tojást tojnak örömükben, ha búzát is kapnak a magkeverékükbe. A hagyomány pedig még ma is él, a környező alföldi településeken húszdekás műanyag dobozos kiszerelésben a legtöbb üzletben kapható búzacsíramálé.

    Galéria: Dél-AlföldForrás: Travelo

    A háromnapos kirándulásunknak ugyanis az is célja volt, hogy egészséges fogásokat kóstoljunk a dél-alföldi régióból, így amíg a szegedi Dóm térre néző jacuzzival felszerelt nemrég megnyílt Art Hotelben paleo fogásokat kaptunk asztalunkra, addig Gellértegyházán már ezzel a búzacsíramáléval vártak minket. Utóbbi helyen nagyon számítottak a nyitottságunkra, amire az egyébként egészséges reform édességnek számító málé fogyasztásához valóban szükség is volt, pedig sokak szerint az íze, hasonlít az édes sütőtökéhez.

    Az Orosházához tartozó gellértegyházi Történelmi Emlékpark egyébként korábban Árpád-kori település volt, most egy alapítvány gondozza a sajátos kalandparkként működő rekonstruált területet. Céljuk, hogy régi magyar hagyományainkat, mesterségeinket a legfiatalabb generációnak is továbbadják, az élmény kedvéért pedig nyáron a földbe ásott ősi verem-házakban, sátrakban és jurtákban szállásolják el az ott táborozó gyerekeket. Napközben maguk őrlik a gabonát a kenyerükhöz, amit búbos kemencében sütnek meg, megtanulnak íjászkodni, lovagolni, szőni, a szalonnasütéshez szükséges tábortüzet pedig kovakővel meggyújtani.

    És ami nem maradhat ki

    Az hazánk egyetlen interaktív makettparkja a szarvasi arborétum mellett, amely a történelmi Magyarország és egyben a Kárpát-medence mértani középpontjában található, és amely egyben ottjártunkkor talán az ország leghidegebb pontja is volt. Tavasztól őszig azonban nemcsak komfortosabb, de a zöld környezet látványától talán még élvezhetőbb program. A Mini Magyarország parkjában egészen kicsiben nézhetjük meg a Széchenyi Lánchidat különösebb csúcsforgalom nélkül, a kecskeméti Cifrapalotát vagy az egri várat, és bár jelenleg alig harminc épület miniatűr mása található, az év végéig mintegy száz makett lesz látható, hangokkal, fényekkel és mozgó, interaktív elemekkel megtámogatva.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!