Szlovéniában megmérték, mennyire van értelme a korlátozásoknak

    Az egyes kerületek közötti utazási tilalom a gyakorlatban nem csökkentette az utazások mennyiségét, ami megkérdőjelezi ennek az intézkedésnek a létjogosultságát - derül ki egy szlovén tanulmányból, amely az emberek mozgásának és érintkezéseinek mintáit elemezte a járvány két hulláma idején elemezte. A Ljubljanai Orvostudományi Kar Biostatisztikai és Orvosi Informatikai Intézetének tanulmánya az első és a második járványhullám mozgásaira összpontosított, hogy megállapítsa, miért különbözik ennyire feltűnően az őszi járványhelyzet a tavaszitól.

    Tesztre várakozók Ljubljanában, decemberbenForrás: Anadolu Agency via AFP/Ales Beno

    Mint megállapították, az lezárások hatására összességében csökkent az emberek mobilitása, mindkét hullám alatt nőtt azonban a lakóövezeteken belüli mozgás, míg a munkahelyekre és más távolabbi helyszínekre kevesebbet utaztak az emberek. Tavasszal az emberek fele annyit utaztak munkába, és 60%-kal kevesebbet más tevékenységek céljából. Novemberben viszont a munkahelyet érintő utazások csak 30%-kal csökkentek, míg az egyéb ügyek miatt mozgás 50%-kal. Nyáron még mindig alacsonyabb volt az utazások száma a megszokottnál, de szeptemberben visszatért a járvány előtti szintre.

    Az intézet három forgatókönyvet vizsgált meg abból a szempontból, hogy a lezárások ütemezése mennyire befolyásolhatta a vírus terjedését. Úgy vélik, ha a szlovének november elején ugyanannyit maradnak otthon, mint tavasszal, akkor december elejéig akár 30%-kal kevesebb lehetett volna az áldozatok száma. Úgy vélik, hogy a második lezárás túl későn kezdődött, és október 26. helyett már szeptember közepén meg kellett volna hozni ezt a döntést.

    Ebben az esetben a halálozások számát hasonló mobilitási adatok mellett is 80%-al lehetett volna csökkenteni, vagyis március és december között összesen mintegy 1000 halálesettel kevesebb következett volna be. Ha október elején vezették volna be a korlátozásokat, a halálesetek számát még mindig lehetett volna 80%-kal csökkenteni, de csak szigorúbb intézkedések mellett, melyek olyan szigorúak, mint az első hullámban.

    Megnézték azt is, hogyan festett volna a helyzet, ha a kontaktkutatás és a karanténok elrendelése az egész járvány során következetesen hatékony lett volna. Figyelembe véve az intézkedések bevezetésének tényleges ütemtervét és azok hatékonyságát, a halálozási arány az említett esetben 75%-kal csökkent volna - állították a kutatók, megjegyezve, hogy ez a szám csak hipotetikus, mert növekvő fertőzöttszámok mellett a kontaktkutatás is kevésbé hatékony.

    Úgy vélik, hogy a jelenlegi járványügyi helyzet leginkább a késve bevezetett és túl enyhe őszi intézkedések következménye, és az egyre növekvő esetszámok olyan szintet értek el, hogy a járvány terjedése már nem tette lehetővé az érintkezések nyomon követését. Ha viszont a kontaktkutatás és a karanténrendszer továbbra is működőképes maradt volna, a mobilitás 15-20%-os csökkentése elég lett volna a járvány megfékezéséhez - derül ki a total-slovenia-news.com cikkéből.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!