Kutatás igazolja, hogy a kutya az embernek, a törpemalac csak gazdájának legjobb barátja

Az ELTE Etológia Tanszék kutatói összehasonlították, mennyire keresik a családban élő fiatal kutyák és a törpemalacok az ember közelségét egy új környezetben. Kiderült, hogy mind a kutyák, mind a malacok a gazdájuk közelében maradnak, ha más nincs jelen; de ha egy idegen is ott van, csak a kutyák tartózkodnak az emberek közelében, a malacok inkább távolabb maradnak – olvasható az ELTE Biológiai Intézetének közleményében.

Forrás: Baksa Bernadett / ELTE TTK Etológia Tanszék

A Scientific Reports című folyóiratban megjelenő tanulmány szerint nem elég emberi családban élni ahhoz, hogy egy társállatban általános preferencia alakuljon ki az ember iránt, inkább a fajok közötti különbségek a meghatározóak. A kutyákat egészen fiatal koruktól kezdve szoros kapcsolat fűzi az emberekhez. Így aztán azok az egyedek is keresik az emberek közelségét, és megkülönböztetik az ismerőst az ismeretlentől, akik csak korlátozottan érintkeznek emberekkel.

Forrás: Somorjai Balázs / ELTE TTK Etológia Tanszék

Feltételezhetően az, hogy a kutyák kedvelik az ember társaságát, részben a háziasításuk, részben a kölyökkori szocializáció eredménye. "Kíváncsiak voltunk arra, hogy ha egy másik, csoportban élő háziasított faj, mint például a sertés, egészen fiatal kortól családtagként nevelkedik, az hasonló közelség-kereső viselkedést vált-e ki gazdája irányában" – idézi a közlemény Paula Pérez Fragat, az ELTE Etológia Tanszék PhD hallgatóját, a kutatás első szerzőjét.

Az utóbbi időben a házisertés, különösen annak törpe változata, társállatként is népszerű lett, a családi kutyához hasonló szerepet tölt be az emberi családban. „A Családi Törpemalac Programban részt vevő törpemalacok 6-8 hetes koruktól fogva emberi családokban nevelkednek. Ez nemcsak a sertés-ember kapcsolat vizsgálatára kínál egyedülálló lehetőséget, hanem azt is lehetővé teszi, hogy az ember felé mutatott viselkedésüket közvetlenül összehasonlítsuk a kutyákéval" – fogalmazott Andics Attila, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője.

Forrás: Szalai Tünde / ELTE TTK Etológia Tanszék

„Ebben a vizsgálatban az állatokat két külön alkalommal egy számukra új helyiségbe vezettük, ahol a gazdájukon kívül egy ismerős tárgy vagy egy ismeretlen személy volt jelen. Az állatok szabadon dönthettek arról, hogy hol tartózkodnak a szobában, az emberek vagy pedig a tárgy közelében, vagy inkább távolabb maradnak" – mondta Gerencsér Linda, a kutatócsoport munkatársa, majd hozzátette, kiderült, hogy a malacok és a kutyák is szívesebben voltak a gazdájuk, mint az ismerős tárgy közelében.

Forrás: Lovas Melinda / ELTE TTK Etológia Tanszék

Azonban egyik faj sem részesítette előnyben a gazdáját az idegennel szemben, látszólag más okok miatt. A kutyák inkább tartózkodtak mindkét ember közelében, mint másutt, míg a malacok inkább távol maradtak a szociális partnerektől, ami enyhe félelmet tükrözhet az ismeretlen ember iránt." Érdekes módon a kutatás különbséget tárt fel abban is, hogy a két faj hogyan viselkedett a gazdája közelében. „A malacok több fizikai kontaktust igényeltek" – teszi hozzá Pérez Fraga. "Megérintették az orrukkal a gazdájukat, hasonló módon, mint a fajtársaikkal teszik, és belemásztak a gazdájuk ölébe."

Ez az első tanulmány, amely a törpesertések gazdájuk iránti közelség-kereső viselkedését vizsgálta.

Forrás: Somorjai Balázs / ELTE TTK Etológia Tanszék

"A sertések és a kutyák hasonló korábbi tapasztalata a gazda hasonló szerepéhez vezethet a két fajnál" – teszi hozzá Gerencsér. „A családtagként való tartás azonban nem biztos, hogy elegendő ahhoz, hogy a sertésekben általános preferencia alakuljon ki az emberi társaság iránt. Fontos szerepet játszhatnak a fajspecifikus sajátosságok, beleértve azt is, hogy a kutyáknak hosszabb a szocializációs periódusuk, és az emberek vonzóbb társas ingert jelentenek számukra." 

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek