Várból a föld alá: járja be Eger legérdekesebb látnivalóit egy nap alatt!

    Eger izgalmas élő, képes történelemkönyv. De azt tudták például, hogy a történelem egyik legfontosabb várát egy ideig mindenki arra használta, amire csak akarta? Vagy, hogy bazilikájának feldíszítése 120 évig, míg felépítése csupán öt évig tartott? És arról hallottak, hogy a város alatt egykor még óriások is laktak? Pedig, ha jó helyen keresik, megtalálják az ezekről szóló történeteket is. Mi október közepén így tettünk. És bár egy nap nem sok, a legfőbb látnivalókra, a finom török csemegékre és egy rituális hammam masszázsra még így is elég volt.

    Hétkor keltünk, nagyon korainak érződött az időpont, de el kellett csípnünk a nyolc órakor induló vár- és városnéző túrát. Egy kiadós reggeli után már több kedvünk volt nekivágni az útnak, és végül nem bántuk meg, hogy a többi turistától eltérően, nem tíz óra felé indultunk. Így legalább láttuk ezt a hatalmas várost ébredezni, miközben aranyszínű ködfátyolt eresztett rá a reggel.

    Forrás: Polyák Attila / Travelo

    Hívogatóak és csöndesek voltak az utcák, kevés forgalommal és viszonylag kevés járókelővel, mert a munkába indulók már elhagyták a terepet. Mi pedig zavartalanul kanyarogtunk felfelé a vár tövében, egyre közelebb érve a hátsó, vagyis az északi bejárathoz. Persze, ha nem kocsival, hanem a város központja felől, gyalog közelítjük meg a várat, akkor a Dobó térről a Dobó utcán végigsétálva jutunk el a Tinódi Sebestyén térig. Innen már látható lesz a vár déli bejárata, amit egy rövid, de meredek emelkedő után érünk el.

    Vegyék is be a várat!

    Amikor az északi kapun áthaladva elsétáltunk a Gótikus Püspöki Palota mellett, a kövek hangosan csikordultak a talpunk alatt. Nagyon furcsa volt belegondolni abba, hogy ez az épület már a 16. században is itt állt a várfalakon belül. Az egész Egri vár önmagában is egy hatalmas történelemkönyv, de ez a palota nemcsak főhadiszállás volt: Dobó István is a falai között tervezte meg a csata stratégiáját. Bár az épület boltívei a vár udvara felé néznek, a nyugati oldalán lévő ablakaiból kiválóan rá lehetett látni a török seregre. Ha itt kinézünk, csak elképzelni tudjuk, micsoda félelmetes kép tárulhatott az egri katonák elé, amikor a völgyet még nem házak, hanem török sátrak töltötték be. A gótikus és reneszánsz jegyeket hordozó palotában ma kiállításokat láthatunk, a földszinten a Hősök termét találjuk, az emeleten pedig a vár történetét bemutató tárlatot.

    Gótikus Püspöki PalotaForrás: Polyák Attila / Travelo

    Tovább haladva a belső udvaron, két kilátópont közül is választhatunk. Az egyik a három szintre tagolódó Dobó-bástya, melynek helyreállított és felújított változatát 2005-ben adták át. A bástyában, az első és második szinten egy új interaktív tárlatot találunk, mely most az egyik legkedveltebb és talán legsokoldalúbb kiállítás a várban. A Fegyvermustra nevű kiállításon a Péterváry-gyűjtemény darabjai állnak, kiegészülve a Vármúzeum saját gyűjteményi anyagával.

    A Kálvária-domb tetejénForrás: Polyák Attila / Travelo

    A másik kilátópont a Kálvária-domb, mely a legmagasabb pont az erődítményen belül. A tetejéről lélegzetelállító panoráma tárult elénk, főleg kora reggel. Alattunk ott feküdt a város, a távolban a Bükki Nemzeti Park hegycsúcsai magasodtak – és ha nem lett volna párás az idő, talán még a Kékestetőt is láthattuk volna. Túravezetőnktől megtudtuk, hogy a Kálvária-domb története 1828-ig nyúlik vissza.

    Gárdonyi sírjaForrás: Polyák Attila / Travelo

    Pyrker János László, az egri főegyházmegye érseke ugyanis ebben az időben egy nemzeti zarándokhelyet kívánt létrehozni a váron belül, melynek egyik eleme a Kálvária-domb lett csúcsán három kereszttel – ezért néhányan még ma is a legdíszesebb egri templomként emlegetik. Innen pedig már rálátni Gárdonyi Géza sírjára is, a bástyákon végigsétálva pedig még a Törökkert is látható, mely az 1930-as években e várrészben kialakított vendéglőről és borozóról kapta a nevét. A vendéglő a vár földalatti folyosóinak kijárata mellett állt, s amikor a turisták feljöttek a felszínre, itt a Törökkertben búcsúzóul ihattak még egy pohár bort a vár egészségére. Abban az időben ugyanis, amikor a vár még nem állt műemléki védelem alatt, mindenki kénye-kedve szerint használhatta a várterületet.

    Sétáljanak egyet, csak komótosan és lazánForrás: Polyák Attila / Travelo

    Várbejárásunk végén, útban az északi kapu felé, megtudtuk, hogy már egy jó ideje járható az Egri Várfalsétány, mely 384 méter hosszan húzódik az északi és nyugati várfal körül. Mi nem sétáltuk végig az egész utat, de bepillantást nyertünk abba, hogy innen mennyire más arcát ismerhetjük meg a várnak és a városnak. A panorámás várfalsétány tíz megállóhelyes tanösvényként funkcionál, teljesen parkosított, és vagy az északi kaputól kezdődően sétálhatunk rajta végig, vagy a Dobó tér szomszédságából, az Egri Pasa Sátra mellől indulva érkezhetünk fel a várhoz.

    Az Egri Pasa SátrábanForrás: Tourinform Eger / Márkus Attila

    Eger bor és gasztronómiai kínálatának egyik érdekes színfoltja az Egri Pasa Sátra nevű ottomán kávézó és teázó, melynek kecskebőrrel szőtt textilből készült sátra minden nap 10-től este 21-ig várja a látogatókat. Belső kialakítása igazi szín-, minta- és szőnyegkavalkád, hiszen valamennyi kellékét, berendezését Törökországból hozták. Az egyik leghangulatosabb török kávézó, ahol eddig jártunk. Érkezésünkkor mindent átjárt a frissen főzött kávé és tea illata, mellé szegődött valamilyen kellemes török zene, a szőnyegek pedig messzi kultúráról meséltek. Hívogatóak voltak a párnák, a vízipipák, a réz kávéscsészetartók és a felpróbálásra váró török ruhák is. De nem tudtunk sokáig időzni, mert már várt ránk a Tinódi tér és az egri Török fürdő.

    Egy cseppnyi időutazás a múltba

    Egy apró kis térről van szó, három utca találkozásáról, semmi több. És mégis mennyi történet, szép fotó és jó emlék kötődik hozzá. A Kossuth Lajos, az Almagyar és a Dobó utcák kereszteződésénél álló apró teret hívták már Mekcsei térnek és XI. Ince pápa térnek is. De miután 2002-ben itt helyezték el Tinódi Lantos Sebestyén szobrát – amit Pusztai Ágoston készített – nem volt kérdés, hogy az egykor Dózsa Györgyről elnevezett közterületet Tinódi Sebestyén térre változtassák. Innen lehet felmenni a Varkocs-kapuhoz, majd be a várba. De itt találjuk Eger egyik büszkeségét, az Imola Udvarházat is, ahol 2014 óta működik a Macok Bisztró, mely az ország 8. legjobb vidéki étterme a Dining Guide szerint, illetve a szintén hozzá tartozó Brumbrum lényegében büfé, ami ugyanezen a listán a 17. helyen áll.

    Tinódi Sebestyén térForrás: Polyák Attila

    Innen szinte csak egy karnyújtásnyira találjuk a fürdők és uszodák háromszögét. Az egyik sarokban a nemrég, 2018. szeptember elején megnyitott modern Bárány Uszoda áll, a másikban a Bitskey Aladár Uszoda, a harmadik sarokban pedig ott van a Török fürdő és az Egri Termálfürdő együttese. A több évszázados múltra visszatekintő Török fürdő török medencéje még 1610 és 1617 között, a török hódoltság ideje alatt épült, így ez a medencetér legrégebbi része. A fürdő többi részét az évszázadok alatt fokozatosan hozzáépítették az eredeti építményhez. A körülbelül 200 000 darab aranyozott mozaikkal beburkolt kupolát például 1980-ban újították fel, azóta is bearanyozza a fürdőbe érkezők mindennapjait.

    Irány a Török fürdő és a TermálfürdőForrás: Polyák Attila

    Miután kigyönyörködtük magunkat a kupolában, felfigyeltünk a török stílusú medence (ilidzsa) bugyborékolására is. Ugyanis a Török fürdő hat medencéje közül hármat saját forrás táplálja, vagyis a radonos gyógyvíz felbugyog a hézagosan lerakott műkőlapok közötti résekből, közvetlenül a felszínre, egészen különleges élményt nyújtva a fürdőzőknek. De pont a radon-tartalom miatt, csupán 2,5 órás tartózkodásra van lehetőség a medencékben. Ha azonban nem szeretnénk még véget vetni a kényeztetésnek, akkor választhatjuk az ősszel is gyönyörű és hívogató Termálfürdő meleg vizes medencéit. A két intézmény között biztosított az átjárás, és kombinált jegy is kapható.

    A hammam kőasztalaForrás: Polyák Attila

    Érdekesség még, hogy az egri Török fürdőben a szokásos frissítő, nyugtató és gyógymasszázsok mellett, tradicionális török masszázsfajtákat is kipróbálhatunk. Egy hammam masszázs valójában a török fürdőkultúrát idéző megtisztulási szertartás. A lényege, hogy egy melegített kőasztalon fekve, felhabosított mosókesztyűkkel teljesen megtisztítsák a bőrt, majd török recept alapján készült illatszerekkel átdörzsölve, megszépítsék azt, és végül egy dézsányi hideg vízzel azonnal lezárják a bőr pórusait. De a szokatlan kényeztetésnek itt még nincs vége. Egy külön, erre a célra kialakított márvány pihenőben a hammam szolgáltatásokat választóknak finom török teát szolgálnak fel a kezelések végeztével; hát, van ennél szultánhoz vagy szultánához méltóbb ajánlat?

    A Dr. Agyagási Dezső GyógyparkForrás: Polyák Attila

    A fürdőből kilépve még andalogtunk egy kicsit a Dr. Agyagási Dezső Gyógyparkban, melynek központja a kupolás ivókút, ami a Szent József forrás friss vizét kínálja. Ott jártunkkor is épp egy család érkezett műanyag flakonokkal, hogy tiszta forrásvizet vigyenek haza.

    Papok a földalatti óriások ellen

    Nem egy új videojáték címe ez, inkább azt szeretné megmutatni, hogy Egerben mennyi olyan látványosság van, melyeket múzeumok mögé rejtettek. A teljesség igénye nélkül találunk a városban Tűzoltó Múzeumot, vagy marcipánmúzeumot a Kopcsik Marcipániában, de felkereshetjük a Varázstornyot, a gyönyörű Főegyházmegyei könyvtárat, a Beatles Múzeumot, az Érseki Palotát és Látogatóközpontot, illetve a Város a város alatt nevű kiállítóhelyet az egykori érseki pincerendszerben.

    Az Érseki Palota kincsei közöttForrás: Polyák Attila

    Nekünk ehhez az utóbbi kettőhöz volt szerencsénk. Az Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont egy impozáns, barokk stílusú épület, mely 2016 februárjában nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A falai között látható különleges egyházművészeti kiállítás alkalmával püspökök és érsekek életének mindennapjaiba tekinthetünk bele. De az egyházszervezői tevékenységeken túl láthatjuk, ahogy építészeti megbízatásokat és képzőművészeti támogatásokat is kiadtak. Az épület első és második emeletén egy állandó és jelenleg két időszakos kiállítás tekinthető meg a jegyhez járó audioguide-ok és táblagépek segítségével.

    Az állandó kiállítás vitrinjeiben gazdagon és aprólékosan, arany és ezüst szálakkal hímzett palástokat, csipke miseruhákat és bíborosi kalapokat láthatunk. Az egyik legrégebbi darab, egy nagy műgonddal restaurált miseruha 1676-ból. De a termekben ott állnak a korabeli bútorok, egy titkos rekeszekkel teli dolgozóasztal és a körmenetre készülő 9 életnagyságú viaszbábu. Mindeközben olyan festmények lógnak a falakon, mint a témája miatt ritkaságnak számító Pipára gyújtó fiú – amely Hendrick Terbrugghen alkotása – , vagy Székely Bertalan Egri nők című monumentális festményének kisebb változata, melyet a 2017-es év végén, egy nyílt licitet követően vásárolt meg az állam. A kép az elkövetkező napokban még megnézhető a Látogatóközpontban. Mi beleborzongtunk az élménybe, mikor személyesen ott álltunk előtte.

    Körmeneti díszbenForrás: Polyák Attila

    Ahogy abba is beleremegtünk egy pillanatra, mikor minden besötétedett körülöttünk, és elnyelt minket a Város a város alatt kiállítása. Vagyis az a pincerendszer, amit az Egerbe visszatérő Fenessy György püspök kezdett el kiásatni, hogy a vár helyett a polgári városban emeltessen magának püspöki palotát. Az építéshez szükséges tufaköveket a mögöttes dombból kezdték el kitermelni, melynek végeredményeként létrejött a város alatt egy hatalmas pincerendszer, amely kiváló volt a borok tárolására. Itt kezdték el tárolni az egyház számára bor formájában befolyt adót, a dézsmát.

    A Város a város alatt pincerendszerébenForrás: Polyák Attila

    A pincerendszer 3 kilométer hosszan nyúlt el a város alatt, és legszebb része ma is az Oszlopos terem, ahol 7 x 7 pinceág sakktáblaszerűen hálózza be a teret. Egyszerre félelmetes és lenyűgöző élmény az ágak között sétálni. Főleg vezetővel, aki mindent elmond Eger történetéről és alapításról az 1004-es évtől kezdve a törökök kivonulásáig, 1687-ig. A pincerendszer bejárata a Bazilika előtti Eszterházy téren található: a Bazilika lépcsőjének jobb oldalán, a Szent László szobor alatt. A séta hossza 45-50 perc, és mivel a lenti hőmérséklet állandóan 12 Celsius fok, jó, ha van nálunk egy pulóver vagy meleg sál.

    120 év megfeszített belsőépítészet

    Nem tréfa, az Egri Bazilika, más néven a Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyház építése 1831-től 1836-ig tartott, egy évvel később pedig már fel is szentelték. Bezzeg a belső rész díszítése, az oltárok elkészítése és a mennyezeti freskók festése közel 120 évig elhúzódott.

    Az Egri Bazilika nem csak nagysága miatt fenségesForrás: Polyak Attila

    Magyarország második legnagyobb vallási épületét a korszak nagy építésze, Hild József tervezte. A munkára Pyrker János László kérte fel, akit 1827-ben neveztek ki Eger érsekének. A bazilika szobrainak megalkotására egy tehetséges velencei szobrász vállalkozott, akit szintén Pyrker kért fel a munkára, mivel velencei pátriárkaként több évet is Itáliában töltött. A szobrász, Marco Casagrande alkotta meg a lépcsősor mellett magasodó szobrokat: elöl Szent István és Szent László királyokat, mögöttük Péter és Pál apostolokat, az oszlopcsarnok fölött álló Hit-Remény-Szeretet szobrokat, illetve az épület két sarkán álló Isteni Igazság és az Isteni Szeretet angyalszobrokat is.

    Az 1950-ben készült freskóForrás: Polyák Attila

    A bejárathoz közeli kupola freskó azonban már egy más időből származik. A monumentális művet Takács István mezőkövesdi művész készítette, és az utolsó ecsetvonásokat akkor ejtette, mikor az 50-es években az egyházat államosították. Így, ha eléggé odafigyelünk, láthatjuk, hogy a szentek, püspökök és angyalok mellett kötelező jelleggel megjelentek a munkás-parasztábrázolások is; sőt, még maga a festő is rajta van a nem mindennapi freskón, egy kék sötét overálban, a sapkáját gyűrögetve.

    Finom borokkal a Szépasszony-völgybenForrás: Polyák Attila

    Tématámogatás. Készült a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatásával.

    Tudsz egy jobb helyet, mint amit mi ajánlottunk? Vagy még több inspirációra vágysz? Mutass egy jó helyet, találj egy még jobbat itt: hellomagyarország.hu (x).

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!