Budapest hídjai 1. rész - Az Árpád hídtól a Lánchídig

A fővárosban jelenleg 7 olyan központi híd van, melyeken folyamatos a forgalom. Legyen az autós, buszos vagy gyalogos. De az évtizedek során volt Böske hidunk és Manci hidunk, és bizony a hídmestereknek is akadt dolguk rendesen. Kétrészes cikksorozatunk első részében az Árpád hídról, a Margit hídról és a nemrég újonnan átadott Lánchídról olvashattok érdekességeket.

 Az Árpád híd

Az Árpád hidat Dr. Széchy Károly építész tervei alapján kezdték el építeni 1939-ben. A hídépítés a háború miatt szünetelni kényszerült 1943-tól, de végül 1950-ben átadták a forgalomnak. Szerencsére a háború alatt nem sikerült felrobbantani, így félkész állapotban, de épségben érte meg a második viágháború végét.

Forrás: Christo / wikipedia.org / CC-BY-SA-3.0

Érdekesség, hogy város ezen részén nem ez volt az első híd. Már a rómaiak is építettek ide átkelőt, hogy összekössék Aquincumot a szemközti erőddel. Azt tudtátok róla, hogy ez a legforgalmasabb hidunk? Naponta mintegy 150 ezer jármű halad át rajta.

A Margit híd

Budapest második legrégebbi hídján állunk, melyet 1872 és 1876 között építettek, a francia Ernest Gouin építész tervei alapján. Különlegessége, hogy középen elhajlik, a tengelye 30 fokos szögben megtörik. Középső pillérénél csatlakozik hozzá a Margit-szigetre vezető szárnyhíd. Ez a csatalkozás a híd megnyitása után 20 évvel készült el, addig csak csónakkal lehetett megközelíteni a szigetet.

Forrás: kirandulo/commons.wikimedia.org

A Margit hídon lóvasút is járt egészen addig, míg fel nem váltotta a villamos. A hidat többször is felújították. A legutóbbi munkálatok során kerültek vissza rá az eredetileg is látható öntöttvas díszoszlopok, a kőobeliszkek és a koronák.

Forrás: Christo/Wikipedia

Amint már említettük a bevezetőben, a Margit híd történetéhez tartozott egy Manci híd is, ami egy ideiglenes hajóhíd, vagyis pontonhíd volt. Ezt azután építették fel, miután a második világháború utolsó heteiben a Pest felől Budára visszavonuló német csapatok minden hidat felrobbantottak. A Margit híd ekkor a folyóba merült, és 1946-tól két éven keresztül a kishuga biztosította az átkelést Buda, Pest és a Margit-sziget között.

A Lánchíd

A Lánchidat, az ország első ilyen jellegű hídját 1840 és 1849 között építették. Mivel ilyen típusú építkezésre korábban még nem volt példa Magyaroszágon, külföldről kellett hozzá szakképzett mérnököket hívni. Széchenyi István meghívására így érkezett hazánba William Tierney Clark angol mérnök, valamint a skót Adam Clark (bár családnevük azonos volt, nem volt köztük rokoni szál.)

A fotó még a felújítás előtt készült, de így is gyönyörű a LánchídForrás: Shutterstock / Készítette: Chain bridg

A lehető legmodernebb technikai megoldásokat alkalmazták a Lánchíd megépítésénél, és az alapanyagok is a legjobb minőségüek voltak. Széchényi és az őt támogató báró Sina György bankár nem bíztak semmit a véletlenre.

Majd 10 évnyi megfeszített munka kellett ahhoz, hogy 1849-re készen legyen a híd, és állandó kapocs alakuljon ki a Duna két partja között. Széchenyi elkötelezettségének, a jövőt szem előtt tartó mecánásoknak, befektetőknek és több száz hazai és angol szakmunkásnak köszönhetően végre egyesülhetett Buda és Pest.

Budapest hídjainak térképe a Mesélő Budapest című könyvbőlForrás: ©Kecskés Judit - Tittel Kinga - Mesélő Budapest

A Lánchíd történetéhez hozzátartozik még a hídmesterek személye is. Eredetileg mind a 7 központi hidunknak volt hídmestere, akiknek a szolgálati lakása a híd közelében vagy a híd pilléreinek belsejében kapott helyet. Innen kellett mindnere ügyelniük, ami a hídon, a híddal történt. Ma csak négyen vigyáznak ügyeleti rendszerben a 7 hídra, de a Lánchídnak ma is van hídmestere. És bár nem az Alagút híd felőli oldalában lévő lakásban lakik, de közel hozzá.

Forrás: Tittel Kinga – Mesélő Budapest 2016, 2023
Térkép: Kecskés Judit 2016, 2023

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek