Van a fővárosban egy sűrű nádasokkal körülnőtt kis sziget, ahol minden házhoz saját partszakasz tartozik, ahol hattyúk és vadkacsák úsznak a vízen, és aminek egyetlen-egy élelmiszerboltjában valószínűleg szinte bármit meg lehet találni. Ez a Molnár-sziget, a Ráckevei-Soroksári-Duna-ág leágazásából levált földdarab a Csepel-szigetnél.
A sziget kisebb, mint az Óbudai- vagy a Margit-sziget, de közel 500 ház épült ide a falusias, földutas utcák mentén. Ezek egy része nyaralóház, de minden bizonnyal vannak, akik életvitelszerűen is itt laknak, ami egészen különleges atmoszférát kölcsönöz a helynek. A Csepel felé néző partszakaszon egy földút mentén sorakoznak a kisebb-nagyobb fa- illetve kőházak, melyekhez nem csak saját kert, hanem saját partszakasz is tartozik. Ezeket a partokat a háztulajdonosok legtöbbje a saját ízlésére formálta, és némelyikük olyan gondosan rendben van tartva, mintha verseny lenne a lakosok között, kié a szebb. Van, aki egy romantikus, Dunára néző paddal és kis sziklás virágoskerttel alakította ki a privát oázisát, másnál horgászstég áll a vízen, melyre díszes kapun keresztül lehet kilépni. Olyan ház is akad, amely előtt egy kavicsos, lassan mélyülő ministrandot alakítottak ki.
A sziget nevét arról az 50 vízimalomról kapta, amelyek a helyben termesztett rozst annak idején lisztté őrölték. Aztán hosszú időn keresztül Soroksár lakói szőlőt és gyümölcsöket termesztettek itt, a futóhomokon ugyanis jól termett például a sárgabarck. Az első kisebb villa- és nyaralóépületek a 30-as években épültek fel, majd jó harminc évvel később egy nyári ifjúsági tábort is kialakítottak itt. A 70'-es évekre kiépült elektromosáram-hálózat, az ezredfordulón pedig a vezetékes gáz is elérhetővé vált. Mindezek következtében a nyaraló-faházak és horgásztanyák mellett egyre többen választották állandó lakóhelyül a területet.
A sziget ideális kirándulóhely azoknak, akik elvágyódnak a nagyváros nyüzsgéséből. Lassúság, csend és nyugalom várja az ide látogatót: nádasokba hosszan benyúló stégek, Dunára néző pad a sziget csúcsában, hattyúk és vadkacsák a vízen. Ez olyan hely, ahol az utcán az idegenek is köszönnek egymásnak, és ahol a mini faházban lévő élelmiszerbolt kínálatát nézegetve az az érzésünk, hogy itt szinte bármit meg lehet találni, amire szükségünk lehet. Egy szabadidőpark (Tündérkert) is üzemel a szigeten, ahol füves futballpálya, ping-pong asztalok, játszótér és szabadtéri fitness eszközök várják az aktív pihenésre vágyókat.
A kirándulóhely nagy előnye, hogy autó nélkül is jól megközelíthető. Természetesen jöhetünk tömegközlekedéssel, a Határ úttól a 66-os busszal vagy a Közvágóhídtól HÉV-vel. De sokkal izgalmasabb kerékpárral vagy a vízen felfedezni a szigetet. A Petőfi-hídtól a Duna mentén egészen a szigetig eltekerhetünk a biztonságos kerékpárúton, de Csepel felől komppal is átjuthatunk. Kenut a Gubacsi-hídnál lévő Kalóztanyán bérelhetünk, ahonnan körbeevezhetjük az egész szigetet. Ha azonban inkább profik társaságában eveznénk, akkor figyeljük a Kajakszafari nevű szervezet Facebookját, mert ők is szerveznek 2-3 órás evező-túrákat a kiságban.