Százötven éve született Helbing Ferenc, a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika egyik legkiválóbb hazai művelője. Helbing a dekoratív nyomtatványok szinte minden műfajában alkotott.

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum októberben megjelenő kismonográfiával emlékezik meg a művészről és munkáiról, aminek a szeptember 10-én nyíló tárlat egyfajta összefoglalása lesz. A kiállítás az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Nemzetei Galéria, az Országos Széchényi Könyvtár és a miskolci Hermann Ottó Múzeum, valamint az MKVM gyűjteményi anyagából mutat be válogatást.

Helbing Ferenc bámulatos karriert futott be. Nyomdászinasként kezdte, majd az 1900-as évek elején már megbecsült tervezőgrafikusként ismerték. Sőt, hosszú élete során az Iparművészeti Iskola tanára és igazgatója is volt, a grafika több területén is tevékenykedett.

Folyóirat címlapokat, könyvkötéseket tervezett, naptárakat, ex libriseket, étlapokat készített, valamint foglalkozott bélyeg- és oklevéltervezéssel is. A kialakulóban lévő reklám- és üzleti grafika terepére 1989 és 1910 között érkezett meg.

1910-ben került az Iparművészeti Iskolához, amikor grafikai szakosztályt indítottak, és őt kérték fel litográfia oktatására. Később már csak a Rigler cég megbízásából foglalkozott tervezéssel, ezeken a hirdetéseken virágok és levéldíszek dekoratív ornamenssé oldott motívumai jelentek meg a magyaros szecessziós stílusában, amelynek jellemzője a népi hímzésekre emlékeztető, növényi motívumokból kialakított, élénk színfoltokból összeálló kompozíció – olvasható a kurátor, Veress Kinga művészettörténész összefoglalójában, az MKVM oldalán.

Ő tervezte a két háború közti új koronás, illetve az új pengős bankjegyeket, korai iparművészeti munkái, plakátjai, autonóm lapjai pedig joggal kaptak helyet a magyar szecesszió mesterművei között. Az időszaki kiállítást december 6-ig látogathatják majd meg.