Szent Kelemen csodái nyomában: modern zarándoklat, nem csak hívőknek

    Az ősz és a tél az elmélyülés, a befelé fordulás és a testi-lelki feltöltődés időszaka. Ekkorra esik Vízfakasztó Szent Kelemen napja, mely korábban október 13. volt, és csak később került át a már hűvösebb, téliesebb november 23-ra. Az őskeresztény világ legbefolyásosabb alakjának élete és története a modern zarándokok, túrázók számára is érdekes lehet.

    A felszabadított rabszolgából lett pápa

    Szent Kelemen, vagyis I. Kelemen pápa az őskeresztény időszak egyik legbefolyásosabb figurája, és a mai napig a katolikus legendárium fontos alakja, hiszen maga Szent Péter avatta püspökké, majd rendelte később utódjául. Kevesen tudják, de Kelemen nem egy gazdag família sarjaként, hanem minden bizonnyal a Flavius család egyik felszabadított rabszolgájaként jött a világra. Talán ezért is tartotta olyan fontosnak, hogy a korintusiakhoz írt levelében helyre tegye a pénzen és pozíción marakodó korai egyházfikat, és a krisztusi értékekhez való visszatérésre buzdítsa őket. Kelemen a pápasága idején már élet-halál ura volt, akkoriban a szellemi útmutatás mellett a gazdaság és a politika kérdéseire is tőle várták a választ.

    A Szent Kelemen-plébániatemplom BükfürdőnForrás: (c)2019 www.csepregiphotography.hu/Csepregi Tibor

    A vízfakasztó ember, akinek hatására százak keresztelkedtek meg

    A Traianus császár uralkodása alatt kirobbant keresztényüldözés során Kelement a Krím-félszigetre száműzték, ahol igen zord körülmények között nyomorgott kétezer keresztény társával. Ahhoz, hogy ivóvízhez jussanak, hosszú órákon keresztül kellett gyalogolniuk, ezért Kelemen vízért kezdett fohászkodni.

    Egy bárányt pillantott meg, amely a lábával kapart a föld felett. Kelemen a megjelölt helyen ásni kezdett, egy idő után pedig olyan bővízű forrás fakadt a földből, hogy az patakként folyt tovább. A pogányok a csodatétel hatására azonnal megkeresztelkedtek.

    A császár persze éktelen haragra gerjedt, és hogy példát statuáljon, horoggal a nyakában vetette a tengerbe Kelement. A legenda szerint napokkal később a tenger visszahúzódott, hogy a hívek szárazon emelhessék ki a vértanú testét.

    Az egyetlen tárgyi emlék
    Kicsi a valószínűsége annak, hogy Kelemen pápa a maga fizikai valójában járt volna Magyarország akkori területén, ám hogy Isten útjai kifürkészhetetlenek, mi sem bizonyítja jobban, minthogy 2018-ban Londonban egy utcaseprő találta meg a piros és arany pecséttel lezárt szent csontereklyéjét. Alighanem eltulajdoníthatták a Krím-félszigetről, ám hozzáértés híján a kukába került. Végül a Westminster Katedrálisban helyezték el a szent egyetlen tárgyi maradványát.

    Gyógyfürdőben, templomparkban, ivókút mellett találhatunk nyomaira

    Noha a negyedik században épült római Szent Kelemen-bazilika az egyik legősibb keresztény kegyhelynek számít, Kelemennek főként Tirol és Csehország bányavidékein, illetve Magyarország egyes területein alakult ki jelentős kultusza. Például a gyógyfürdőjéről ismertté vált nyugat-dunántúli városnak, Büknek Kelemen a védőszentje. A misztikumra fogékonyak számára elgondolkodtató a tény, hogy a helyi Szent Kelemen-plébániatemplom még a 13. században épült ezen a néven, vagyis jóval azelőtt, hogy gyógyvizet találtak volna a településen. A gyógyító forráshoz ugyanis csak a véletlen - a hívők szerint Isten álruhában - vezette a helyieket. Egészen pontosan 1957 őszén történhetett, hogy amikor a falu határában kőolajat kerestek, a fúrások során olaj helyett meleg vizet hoztak a felszínre. Mindez már csak azért is érdekes, mert a legismertebb hazai zarándokút, a Mária-út a gyógyfürdője miatt népszerű Bük települést is érinti a Kelemen-kegyhellyel együtt.

    A templompark is megújultForrás: Bükfürdő Thermal & Spa / Csepregi Tibor

    A Szent Kelemen-plébániatemplom 1408-ban épült gótikus stílusban, amelyet később jellegzetes román stílusjegyek egészítettek ki. Főoltárképe Szent Kelement ábrázolja pápai díszben, körülötte a víznek örvendező tömeg, lábánál pedig a horgony, vértanúságának jelképe. A templompark idén nyáron újult meg: a különleges növényvilággal borított természetvédelmi területen új járdarendszer és térkövezés biztosítja az utat minden irányból, hogy az emlékművek és a szobrok biztonságosan megközelíthetőek legyenek. A kirándulókra új biciklitárolókkal, a zarándokokra sok ülőpaddal gondoltak, miközben megújult a világítás, hogy éjszaka is a település dísze lehessen a park.

    Néhány évvel ezelőtt avatták fel a Szent Kelemen jubileumi emlékkutat is Bükfürdőn. A kalciumban, magnéziumban és fluorban gazdag büki gyógyvíz ugyanis nemcsak akkor gyógyít, ha fürdünk benne, de ivókúraként alkalmazva például a krónikus gyomorhurut, fekélybetegség és emésztési zavarok tüneteit is csillapítja. A büki fürdő területén több helyen is találhatunk ivókutat, de a 2012-ben átadott emlékkút különleges, szakrális jelentőséggel is bír: kígyót formáz, amely a vízhez hasonlóan a mélyből bújik elő, és a gyógyulást szimbolizálja.

    Forrás: Csepregi Tibor
    Szent Kelemen kultusza Bükfürdőn
    Szent Kelemen jelképe a horgony és a bővízű forrás, ami Bük város éltető ereje is egyben. Ezért kapta a mai Bükfürdő Thermal & Spa®-t megalapozó, 1957-ben feltárt, 1282 méteres talpmélységű kút a Szent Kelemen elnevezést a későbbiekben. A fürdő területén található Szent Kelemen medence is ilyen kapcsolódási pont, ami a fürdő első, 1962-ben megnyitott gyógymedencéje. (X)

    Több mint zarándoklat, több mint túraútvonal

    Bükfürdő közelében maradva ellátogathatunk testi-lelki gyógyulást kereső szakrális utunk keretében Vasvárra is, amely a XIX. század közepétől elsősorban a Mária-búcsúi kapcsán lett országosan ismert. Itt van azonban a régió legszebb domonkos kolostora és temploma is, amely még a XIII. században épült. Érdemes ellátogatni ide, hiszen a szentkúti ősi búcsújáró hely szépséges természeti környezetben kis kápolnával, barlanggal, faragott keresztúttal és kristálytiszta forrásvízzel fogadja a látogatókat, amelynek szintén gyógyító hatást tulajdonítanak.

    A Bükfürdőhöz közeli Írott-kőtől fut egészen Hollóházáig az Országos Kéktúra szakasza is. A túrázók körében népszerű útvonal a stájer Mariazellt köti össze az erdélyi Csíksomlyóval, a zarándokút ugyanakkor főként a Mária-kegyhelyekre fókuszál. A közvélekedés szerint több mint turistaút és több mint zarándokút, hiszen teljes hossza mintegy 1400 km, nagyjából két hónap alatt járható be. Mindennek az országba érkező útvonalát könnyedén felkereshetik a Bükfürdőn pihenők is akár egy egész napos kirándulás keretében - márpedig egy ilyen út tökéletes kiegészítése lehet a modern zarándoklatnak, amihez nem kell feltétlenül vallásosnak, hívőnek lenni.

    A cikk megjelenését a Bükfürdő Thermal & Spa® támogatta, az anyagot a Branded Travel Content egyik szerzője készítette.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!