A nagyjából Magyarország területű Azerbajdzsán neve óperzsa nyelven azt jelenti, a „tűz országa". És ez nem egyszerűen csak egy nemes jelző. Az ország annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben jelentős ráncfelvarráson esett át, és már egyáltalán nem az a posztszovjet látkép köszön vissza, mint korábban, az örökkön égő tüzek még ma is hozzátartoznak az azeri mindennapokhoz.

Azerbajdzsán 1991-ben nyerte el függetlenségét. A gazdag történelmi múlttal és  hagyományokkal rendelkező ország azóta hihetetlen fejlődésen ment át.

A helyiek büszkék az örökségükre, barátságosak és vendégszeretők.

Baku, a főváros sziluettje szintén folyamatosan változik. Míg a szívében ott találjuk az UNESCO által is védett óvárost, amit egy masszív kőfal véd az átalakulástól, addig a falon túl szépen megvilágított villák, fák szegélyezte sétálóutcák és exkluzív boltok sorakoznak. A csillogó felhőkarcolók és csavarodó tornyok gombamód nőnek ki a földből, a rossz állapotban itt maradt szovjet apartmanok helyén.

Látványos építmények

Baku belvárosában rengeteg az új épület, ilyenek például a mindenhonnan látható, lángnyelveket formázó, hatalmas felhőkarcolói a Tűztornyok, az Azerbajdzsán korábbi vezetőjéről, Heydər Əliyevről elnevezett kulturális központ, vagy a Kaszpi-tengerbe belógó Deniz Mall nevű bevásárlóközpont, melynek formája az ország szimbólumát, a nyolcágú csillagot tükrözi. De a városkép különlegességéhez a Sidney Operaház és a szögletes Kristály-csarnok is hozzájárul alakjával, melyet a 2012-es Eurovíziós Dalfesztivál alkalmából építettek.

A modern építmények mellett viszont ott vannak a város történelméről mesélő létesítmények, mint például a 12. századi Qiz qalasi, vagyis a Szűz-torony, mely a Şirvanşah térrel együtt 2000 óta az UNESCO Világörökség része.

Örök lángnyelvek a föld alól

Ugyancsak a régmúltra emlékeztet a város közelében található Tűztemplom, mely egykor a zoroasztrizmus (a világ egyik legrégebbi, máig létező vallása, amely az Iráni-felföldön keletkezett) híveinek volt szent helye. A templom kialakítása nagyon egyszerű, nincs benne sem oltár, sem képek a falon, mindössze egy örökké égő tűz. A templom a 17. században, egy természetes gázkitörés köré épült, de ma már egy vezetéken érkezik az örök lángot tápláló gáz. 

Viszont csövek és emberi beavatkozás nélküli gázkitörések máshol is vannak Azerbajdzsánban, és érdemes ezeket megemlíteni, mert egyszerre nyújtanak félelmetes és lélekemelő látványt. A Yanar Dag, vagyis a Tűz-hegy nincs messze Baku városától, és tényleg több ponton lángol, függetlenül attól, hogy milyen az időjárás. Mivel a föld alól folyamatosan szivárog a gáz, ami hosszú évtizedekkel ezelőtt lobbant be, ezért az örök tűznek azóta is csodájára járnak az emberek.

Az újjáéledő borkultúra helyszínei

Meglepő, de ez a túlnyomórészt muszlim ország bizony bort termel és fogyaszt. De ez nem újkeletű dolog. Azerbajdzsán területén már évezredekkel ezelőtt műveltek szőlőt. A kutatások szerint az ország borkultúrája több mint 6000 éves.

Ma az egyik legismertebb borvidék a Gabala hegyvidéki régió. Az itt található, azonos nevű település a 2500 éves selyemút mentén fekszik és "Kis Svájcnak" is becézik, sőt olyan ókori városokhoz hasonlítják, mint Babilon vagy Trója. 

Ezen a vidéken működik az ország egyik legismertebb és legnépszerűbb pincészete a Savalan Aspi Winery. A pincészetet 2007-ben alapították a Kaukázus-hegység lábánál, 400 méter magasságban. A vezérigazgató, Timur Mamedov célja, hogy olasz szakemberek tapasztalataira alapozva újjáélessze a borászkodás művészetét. Éppen ezért, a cég semmit nem bízott a véletlenre, alapos talaj- és klímaelemzést követően választottak szőlőültetvényeket.

A borokért szintén két olasz szakember, Daniel D'Andrea és Elisa Vagnoni a felelős. Szőlőültetvényeik a Savalan-völgyében, egyfajta félszigeten helyezkednek el, amelyeket a Nagy-Kaukázus hegyei védenek a száraz széltől, és mindkét oldalról a Turyachay folyó veszi körül.

A hazánkban először bemutatkozó SAVALAN borokat világszerte 47 Michelin-csillagos étterem választotta már kínálatába. A pincészet többek között arról is ismert, hogy olyan modern laboratóriuma van, amilyennel Európában csupán a borászatok 5%-a rendelkezik.

A Savalan borok piacra kerülésük óta minden évben érmekkel és trófeákkal térnek vissza rangos nemzetközi borversenyekről.

Idén például a világ egyik legtekintélyesebb borversenyeként számon tartott Decanter World Wine Awardsra beküldött 8 borukból 7 érmes lett. A cég Savalan márkanév alatt nemcsak borokat, hanem 2016-tól prémium minőségű párlatokat is készít különféle gyümölcsökből és bogyókból.