Egy muszlim ország, ahol bor kerül az asztalra

Azerbajdzsán, ez az Európa és Ázsia határán elhelyezkedő ország sokoldalúbb, mint gondolnánk és folyamatosan fejlődik. Nem véletlen például, hogy a TripAdvisor Bakut is beválasztotta a 2023-as év legnépszerűbb úti céljai közé. De azt tudtátok róla, hogy csodás borvidékei és közel 6000 éves borkultúrája is van?

A nagyjából Magyarország területű Azerbajdzsán neve óperzsa nyelven azt jelenti, a „tűz országa". És ez nem egyszerűen csak egy nemes jelző. Az ország annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben jelentős ráncfelvarráson esett át, és már egyáltalán nem az a posztszovjet látkép köszön vissza, mint korábban, az örökkön égő tüzek még ma is hozzátartoznak az azeri mindennapokhoz.

A gyönyörű Bibi-Heybat mecset Bakuban, mögötte hajókikötő a Kaszpi-tengerenForrás: shutterstock.com

Azerbajdzsán 1991-ben nyerte el függetlenségét. A gazdag történelmi múlttal és  hagyományokkal rendelkező ország azóta hihetetlen fejlődésen ment át.

A helyiek büszkék az örökségükre, barátságosak és vendégszeretők.

Baku, a főváros sziluettje szintén folyamatosan változik. Míg a szívében ott találjuk az UNESCO által is védett óvárost, amit egy masszív kőfal véd az átalakulástól, addig a falon túl szépen megvilágított villák, fák szegélyezte sétálóutcák és exkluzív boltok sorakoznak. A csillogó felhőkarcolók és csavarodó tornyok gombamód nőnek ki a földből, a rossz állapotban itt maradt szovjet apartmanok helyén.

Látványos építmények

Baku belvárosában rengeteg az új épület, ilyenek például a mindenhonnan látható, lángnyelveket formázó, hatalmas felhőkarcolói a Tűztornyok, az Azerbajdzsán korábbi vezetőjéről, Heydər Əliyevről elnevezett kulturális központ, vagy a Kaszpi-tengerbe belógó Deniz Mall nevű bevásárlóközpont, melynek formája az ország szimbólumát, a nyolcágú csillagot tükrözi. De a városkép különlegességéhez a Sidney Operaház és a szögletes Kristály-csarnok is hozzájárul alakjával, melyet a 2012-es Eurovíziós Dalfesztivál alkalmából építettek.

Baku és a Tűz Tornyok (Flame Towers)Forrás: ArtEvent ET / Shutterstock.com

A modern építmények mellett viszont ott vannak a város történelméről mesélő létesítmények, mint például a 12. századi Qiz qalasi, vagyis a Szűz-torony, mely a Şirvanşah térrel együtt 2000 óta az UNESCO Világörökség része.

Örök lángnyelvek a föld alól

Ugyancsak a régmúltra emlékeztet a város közelében található Tűztemplom, mely egykor a zoroasztrizmus (a világ egyik legrégebbi, máig létező vallása, amely az Iráni-felföldön keletkezett) híveinek volt szent helye. A templom kialakítása nagyon egyszerű, nincs benne sem oltár, sem képek a falon, mindössze egy örökké égő tűz. A templom a 17. században, egy természetes gázkitörés köré épült, de ma már egy vezetéken érkezik az örök lángot tápláló gáz. 

A Yanar Dag éjjelForrás: Frokor / wikipedia.org CC BY-SA 3.0

Viszont csövek és emberi beavatkozás nélküli gázkitörések máshol is vannak Azerbajdzsánban, és érdemes ezeket megemlíteni, mert egyszerre nyújtanak félelmetes és lélekemelő látványt. A Yanar Dag, vagyis a Tűz-hegy nincs messze Baku városától, és tényleg több ponton lángol, függetlenül attól, hogy milyen az időjárás. Mivel a föld alól folyamatosan szivárog a gáz, ami hosszú évtizedekkel ezelőtt lobbant be, ezért az örök tűznek azóta is csodájára járnak az emberek.

Az újjáéledő borkultúra helyszínei

Meglepő, de ez a túlnyomórészt muszlim ország bizony bort termel és fogyaszt. De ez nem újkeletű dolog. Azerbajdzsán területén már évezredekkel ezelőtt műveltek szőlőt. A kutatások szerint az ország borkultúrája több mint 6000 éves.

Ma az egyik legismertebb borvidék a Gabala hegyvidéki régió. Az itt található, azonos nevű település a 2500 éves selyemút mentén fekszik és "Kis Svájcnak" is becézik, sőt olyan ókori városokhoz hasonlítják, mint Babilon vagy Trója. 

A Savalan Aspi pincészet borkóstolóján kifejezetten finom borokat kóstoltunkForrás: Azerbajdzsani Nagykövetség

Ezen a vidéken működik az ország egyik legismertebb és legnépszerűbb pincészete a Savalan Aspi Winery. A pincészetet 2007-ben alapították a Kaukázus-hegység lábánál, 400 méter magasságban. A vezérigazgató, Timur Mamedov célja, hogy olasz szakemberek tapasztalataira alapozva újjáélessze a borászkodás művészetét. Éppen ezért, a cég semmit nem bízott a véletlenre, alapos talaj- és klímaelemzést követően választottak szőlőültetvényeket.

A borokért szintén két olasz szakember, Daniel D'Andrea és Elisa Vagnoni a felelős. Szőlőültetvényeik a Savalan-völgyében, egyfajta félszigeten helyezkednek el, amelyeket a Nagy-Kaukázus hegyei védenek a száraz széltől, és mindkét oldalról a Turyachay folyó veszi körül.

A kóstolt és mostantól Magyarországon forgalmazott azeri borok soraForrás: Azerbajdzsani Nagykövetség

A hazánkban először bemutatkozó SAVALAN borokat világszerte 47 Michelin-csillagos étterem választotta már kínálatába. A pincészet többek között arról is ismert, hogy olyan modern laboratóriuma van, amilyennel Európában csupán a borászatok 5%-a rendelkezik.

A Savalan borok piacra kerülésük óta minden évben érmekkel és trófeákkal térnek vissza rangos nemzetközi borversenyekről.

Idén például a világ egyik legtekintélyesebb borversenyeként számon tartott Decanter World Wine Awardsra beküldött 8 borukból 7 érmes lett. A cég Savalan márkanév alatt nemcsak borokat, hanem 2016-tól prémium minőségű párlatokat is készít különféle gyümölcsökből és bogyókból.

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek