Ezt a négy dolgot egyszerűen megtehetjük, ha nem akarunk ételt kidobni

Az idei élelmezési világnap mottója, hogy a tetteink alakítják a jövőt. Ez a jelmondat nem is lehetne aktuálisabb abban a korban, amikor a klímaválság hatásait már a bőrünkön tapasztaljuk, s a jövőnk élelmiszer-ellátásának biztonságossága, stabilitása is kockázatossá vált. Minden napi döntéseinkkel, hogy honnan, mit, mennyit eszünk és iszunk, jelentős hatással lehetünk a saját egészségünk mellett a bolygóéra és a jövőnkre is.

A klímaváltozás hatással van az étrendünkre, illetve fordítva, az élelmiszereink előállítása és az étrendünk is hatással van a klímaváltozásra. A világ számos élelmiszer-előállítási rendszere meghaladja vagy megközelíti a bolygó kapacitásának határait, a jelenlegi élelmiszer-termelés azonban elérte azt a pontot, ami már veszélyezteti azt a környezetet, amelytől a jelenlegi és a jövőbeli élelmiszer-termelés függ. A helyzet igen összetett. Óriási a kereslet, mivel egyre többen vagyunk, emiatt egyre több élelmiszert kell előállítani.

Óriási a kereslet mindenreForrás: Shutterstock.com / Christian Vinces

Az élelmiszer-termelés és fogyasztás felelős az ember által okozott üvegházhatású gázok (GHG, greenhouse gas) 19-29%-áért, a szárazföldi biológiai sokféleség (biodiverzitás) csökkenésének 60%-áért, és az édesvíz-felhasználás 70%-áért - és ez csak pár félelmetes számadat a sok közül.

Éhínség és túltápláltság egyidőben

Az ellentmondások korát éljük: emberek milliói éheznek és alultápláltak, míg sokan túlsúlytól és elhízástól szenvednek a nem megfelelő minőségű étrend miatt. Bár tudjuk, hogy a túlsúly és az elhízás hátterében egyéb okok is állhatnak. A kistermelők – akik az élelem több mint harmadát előállítják – élnek a legnehezebb körülmények között, mivel a mezőgazdasági munka továbbra is sok bizonytalanságot és veszélyt rejt magában. Ebben kulcstényezőnek számítanak az egyre szélsőségebb időjárási, éghajlati körülmények.

Forrás: Shutterstock.com / Africa Studio

Azt, hogy ki a felelős, hosszan lehetne pedzegetni, s a lista hosszúra nyúlna. Ujjal mutogatás helyett azonban célravezetőbb, ha a minél hatékonyabb megoldásokra koncentrálunk. Mindez nemcsak a mezőgazdaság, az állattenyésztés, az élelmiszertermelők, a kormányok felelőssége, de az egyéni döntések is lényegesek. Ezek oda-vissza ható folyamatok. Az, hogy mit és mennyit eszünk, közvetlenül befolyásolja, hogy mit és mennyit termelünk. Emiatt változtatásra van szükség a gondolkodásmódunkban és az élelmiszervásárlási szokásainkban is.

ENSZ-kékbe öltözik az Erzsébet híd

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO Rómában ülésező konferenciája 1979-ben magyar határozati javaslat alapján nyilvánította élelmezési világnappá október 16-át. A világnap célja, hogy mozgósítsa a kormányokat és a közvéleményt az emberiség nagy részét sújtó élelmezési gondok orvoslására.


Az élelmezési világnap részeként október 15-től egy héten át az ENSZ kék zászlói díszítik a budapesti Erzsébet hidat, így tisztelegve a világnap előtt. Számos ENSZ szervezet mellett már több mint 10 éve annak, hogy a magyar főváros ad otthont két kiemelkedő FAO (Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete) egységnek: az ENSZ szervezet európai és közép-ázsiai regionális irodájának és a globális szolgáltató központjának.

Legyünk élelmiszerhősök!

Miközben milliók éheznek, óriási mennyiségű élelmiszer vész kárba. Van, hogy már a termelés során tönkremennek, de sok esetben inkább a háztartásokban, a kereskedőknél, vagy az éttermekben dobják ki őket valami miatt. Az élelmiszerrel együtt értékes erőforrásokat is elpocsékolunk ezáltal. A teljes üvegházhatású gázkibocsátás 10%-a hozható összefüggésbe az élelmiszerpazarlással. A szeméttelepek tele vannak kidobott élelmiszerrel, amiből a bomlás során metán – egy, a szén-dioxidnál sokkal károsabb gáz – keletkezik. Így már sokkal érthetőbb, hogy a feleslegesen kidobott étel miért, és hogyan szennyezi a környezetet. Ha nem dobunk ki feleslegesen élelmiszert, ételt, máris élelmiszerhősökké válunk! Ehhez adunk most négy ötletet.

Tervezzük meg előre a heti menüt

Sokat jelent, ha előre megtervezzük, legalább gondolatban, hogy az előttünk álló héten milyen ételeket sütünk, főzünk majd ebédre, vacsorára! A kisétkezésekről se feledkezzünk meg, de ezeket könnyebb akár ad hoc jelleggel is beszerezni, elkészíteni.

Vásároljunk online

Ma már a bevásárlást is intézhetjük aszerint, hogy mi az, amire valóban szükségünk van, ami aktuálisan hiányzik a kamrából, hűtőből. Sok esetben csak néhány gombnyomás az egész, és ki is hozzák nekünk. És ami mégjobb, hogy online kevesebb olyan dolgot dobunk a kosárba, amire egyébként személyesen elcsábulnánk.

Először erről a polcról együnk meg mindent...Forrás: Shutterstock.com / HollyHarry

Így ha megérkeznek a csomagjaink a rendelt élelmiszerekből egyfajta ételláncot is alkothatunk a hétre előre.

Használjuk fel a maradékot új ételben

Ebben az a jó, hogy nem kell mindig új alapanyagot keresnünk, mert felhasználhatjuk például az előző napi maradékot:

• A reszelt sajt, ha egy kicsit több maradt, másnap jól felhasználható krémleves dúsítására, vagy rakott, töltött zöldséghez, esetleg egy egyszerű melegszendvicshez.
• A levesből megmaradt főtt hús húskrémként, főtt tészta vagy rizs feltétjeként nyerhet új életet, akár valamilyen paradicsomos, zöldséges mártással feltuningolva.
• A főtt, párolt rizs húsos-zöldséges, vagy éppen lencsés-babos fasírt kötőanyagaként is újragondolható.
• Ha túl sok lett a főtt tojás, abból lereszelve, felaprítva, kevés vajjal, margarinnal vagy sajtkrémmel tojáskrémet készíthetünk, de az idényzöldségekből készített salátákat is feldobhatjuk vele.
• A zöldségleves másnap leturmixolva krémlevesként vagy besűrítve mártásként hasznosítható.
• A zöldségek pucolása során se dobjuk ki a szárukat, leveliket, mert ezekből fűszerekkel ízesítve egy ízes zöldséges alaplé főzhető, ami tészta, rizs főzésére, mártások ízesítésére is jól jön majd. Akár le is fagyaszthatjuk egy jégkockatartóban, így mindig kéznél lesz a házi „ételízesítőnk".
• A kevésbé friss gyümölcsökből turmix, smoothie, smoothie-tál vagy akár desszert (rétes, muffin) is készülhet.

Inkább főzzünk, mint rendeljünk

A fentiekhez hozzátartozik, hogy aki csak teheti, tanuljon meg főzni, így kevesebb csomagolt ételt kell nap mint nap beszerezni. Mielőtt például pizzát rendelünk, gondoljuk át, meg tudnánk-e vajon sütni azt az otthoni hozzávalókból! Ezzel felhasználjuk a konyhai maradékokat is, és a felesleges papír sem gyűlik tovább. Ez talán macerásabb, időigényesebb, de hosszú távon is fenntarthatóbb és környezettudatosabb.

Lehet körülményesebb otthon elkészíteni, de megéri a fáradozástForrás: Shutterstock.com / Photographee.eu

Persze szorongani sem jó! Hiszen vannak olyan helyzetek, amikor nincs más megoldás, házhoz kell rendelni az ebédet vagy a vacsorát, de egyre több természetes csomagolással dolgozó étterem létezik, ami megkőnnyíti a választást. A lényeg, hogy a rendelés előtt mérlegeljünk, és ne csak a kényelem vezéreljen bennünket.

Az alábbi idézettel zárnám, ami elgondolkodásra késztethet bárkit: „Az egészséges táplálkozásra való áttérés 2050-re jelentős étrendbeli változtatásokat igényel. A gyümölcsök, zöldségek, diófélék és hüvelyesek globális fogyasztását meg kell duplázni, az élelmiszerek, például a vörös hús és a cukor fogyasztását pedig több mint 50%-kal kell csökkenteni. A növényi eredetű élelmiszerekben gazdag és kevesebb állati eredetű étrend jobb egészségügyi és környezeti előnyökkel jár." (Prof. Walter Willett MD Harvard T. H. Chan School of Public Health).

Szóljon hozzá
0 hozzászólás
Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek