Az őszi dűlőtúrák, borkóstolók idején érdemes feleleveníteni néhány városi legendát a szőlővel kapcsolatban. Dietetikusunk segít helyreigazítani néhány tévhitet, féligazságot.
A szőlőkúrával tényleg lehet fogyni?
Mivel ilyenkor valóban dúskálunk a szőlőben, s ez az őszi nagytakarítás időszaka is, joggal merülhet fel az igény, hogy némileg a testünket is karbantartsuk egy kicsit. Mi sem tűnik egyszerűbbnek annál, minthogy gyümölcskúrával, jelen esetben szőlőkúrával „tisztítsuk meg" a szervezetünket a hétköznapok össze-vissza evése után, hátha le is megy némi súlyfelesleg ezzel. Valójában ez az elképzelés azért több sebből vérzik.
Az egyik, hogy az emésztőrendszerünket ezzel nem teljesen pihentetjük, hiszen a gyümölcsöket, s így a szőlőt ugyanúgy emésztenie kell, bár kétségtelen, hogy a fehérjék, zsírok alól „mentesül", mivel ezek csekély mennyiségben találhatók csak meg a szőlőben. A fogyás is valójában csak látszólagos, illetve átmeneti lehet. A szőlő rostjai és a benne levő fruktóz (gyümölcscukor) ugyan segíthetnek abban, hogy gyakrabban járjunk a mellékhelyiségbe, az így elvesztett kilók nem zsírból fognak lemenni, hanem jellemzően a széklet tömege okozza a változást. Másrészt a szőlő cukortartalma miatt a szőlőkúra sem tekinthető nullkalóriásnak.
Természetesen lehetséges, hogy ha pár napig valóban csak szőlőt eszünk, akkor összességében kevesebb energiát fogyasztunk, mint egy átlagos napon. 1 kg szőlő körülbelül 780 kalóriát tartalmaz, ha ennek a dupláját sikerül megenni, akkor is alatta vagyunk egy átlagos testalkatú és fizikai aktivitású nő napi energiaszükségletének (2000 kalória). Ismétlem azonban, hogy az így elért fogyás nem tartós, mert amint újra elkezdünk vegyesen enni, a leadott kilók hamar visszajöhetnek.
Fontos, hogy a vesebetegek, akiknek a csökkent veseműködés miatt az étrendjében a kálium mennyiségét is kontrollálni, csökkenteni szükséges, azok ne tartsanak se szőlő-, se más gyümölcskúrát, mivel így jelentősen meghaladhatják az egy napra javasolt káliummennyiséget. Ilyen esetben a túl sok kálium, mivel a vese a vizelettel nem tudja eltávolítani a felesleget, akár szívmegállást is okozhat.
Cukorbetegek tényleg nem ehetnek szőlőt?
Gyakori tévhit, hogy ha valaki cukorbeteg, vagy éppenséggel még csak annak az előszobájában jár, vagyis inzulinrezisztens, akkor az nem ehet se szőlőt, se banánt, se szilvát, vagyis mellőznie kell a nagyobb cukortartalmú gyümölcsöket. Ennél azért toleránsabb a táplálkozástudomány és a diabetológia is, mivel a teljes tiltás helyett inkább a mértékletes fogyasztásra helyezzük a hangsúlyt. Az a cukorbeteg vagy inzulinrezisztens egyén, aki megfelelő tájékoztatást, oktatást kapott az egyéni diétájával kapcsolatban, már könnyen fel tudja mérni önmaga is, hogy mi és mennyi, mikor fér bele a számára javasolt szénhidrátmennyiségbe.
Nekik persze szintén nem javasolt a szőlőkúra, mert túl nagy cukorterhelést jelentene, de egy kisebb adag, például 100 g szőlő beleférhet a napi menübe, okosan beépítve. Néhány szem szőlő gazdagíthatja, ízesítheti a salátákat, mártásokat. Ugyanilyen mennyiségben sajttal, túróval, olajos magvakkal (vagyis valamely zsírban, fehérjében gazdag táplálékkal) együtt fogyasztva nem okoz olyan nagy vércukorszintkiugrást, mintha önmagában ennék, mivel ilyenkor a szőlő glikémiás indexe (a vércukoremelő hatása) is kisebb lesz.
Bajunk lesz-e, ha egészben nyeljük le a szőlőmagot?
A szőlőmagokat kikerülni nem mindig könnyű, s akarva-akaratlanul is lenyelhetünk néhány magot rágás nélkül is. Gyakran felmerülő kérdés, hogy vakbélgyulladásunk lehet-e a szőlőmagtól, illetve diverticulosis esetén ehetünk-e szőlőt. Utóbbihoz egy kis magyarázat: a vastagbél diverticulum egy olyan zsákszerű kitüremkedés (tasak), amelynek falában a vastagbél valamennyi rétege megtalálható. A diverticulosis (maga az állapot) az esetek többségében tünetmentes, diverticulitisnek nevezzük azt az esetet, amikor begyulladnak ezek a tasakok, ennek lehetnek komolyabb következményei is (átfúródás, bélelzáródás).
Korábban a diverticulosisos betegek azt a javaslatot kapták, hogy kerüljék el a diót, az olajos magvakat (így a szőlőmagot is) és a pattogatott kukoricát. E mögött az a vélekedés állt, hogy ezek az élelmiszerek a vastagbél tasakokban (diverticulumokban) gyulladást (diverticulitist) okozhatnak. A jelenlegi eredmények fényében viszont nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy ezek az ételek biztosan diverticulitist okoznak. Ettől függetlenül ne együk marékszámra a szőlőmagot (bár ez eleve nagy kihívást jelentene, mert önmagában nem is szoktunk ilyet tenni), de ha mégis szőlőt eszünk, rágjuk meg a magokat is alaposan! Akkor is, ha nem tudunk arról, hogy a vastagbelünkkel probléma lenne.
A vakbélgyulladás esetén a féregnyúlvány vakbélbe szájadzó nyílásának elzáródását idegentest (például szőlőmag, parazita, csontdarab), székletrög, vagy besűrűsödött nyák is okozhatja. Bizonyítani az okot már csak sebészeti feltárással lehetne, s nehéz meghatározni, mennyi szőlőmag a maximálisan, gond nélkül lenyelhető mennyiség, így az elővigyázatosság miatt érdemes ennek elkerülése érdekében is a szőlőmagot jól megrágni, s nem egyben lenyelni.
Mindenkinek javasolt a szőlőmag kivonata?
A megoldás a szőlőmag kérdésre a szőlőmagkivonat, vagyis a szárított, porított szőlőmag lehet. Az utóbbi években ez is elterjedt mint étrend-kiegészítő többek között a szív-érrendszeri betegségek megelőzése, kezelése során. Vajon tényleg ennyire hatásos, vagy lehetnek mellékhatásai? A szőlőmag kivonatot általánosságban biztonságosnak tekinthetjük, azonban szedése során fejfájás, viszkető fejbőr, szédülés és hányinger is előfordulhat.
A szőlőre allergiás emberek esetében nem kérdés, hogy maga a szőlőmag kivonat sem javasolt. Annak, akinek vérzési rendellenessége vagy magas vérnyomása van, beszéljen orvosával, mielőtt elkezdi használni a szőlőmag-kivonatot. Ez akkor is indokolt, ha bármely más betegségre gyógyszert szedünk, mivel a szőlőmag kivonata kölcsönhatásba léphet olyan gyógyszerekkel, mint például a vérhígítókkal, a nem-szteroid fájdalomcsillapítókkal, egyes szívgyógyszerekkel, valamint daganatellenes terápiában alkalmazott szerekkel. Mivel nincs bizonyíték a biztonságosságára, a szőlőmag kivonat nem ajánlott gyermekeknek, valamint várandós vagy szoptató nőknek.
Remélem, a fentiek ellenére nem vettem el a kedvet a szőlő élvezétől, de fontos felhívni a figyelmet arra, hogy bármely finom és tápláló is, akadhat olyan eset, amikor a mértékletesség, odafigyelés is fontos, sőt, életmentő is lehet. Elvégre a táplálkozás területén sem fehér vagy fekete a legtöbb dolog, hanem inkább szürke.