Szalagos, ekler vagy csöröge – ünnepelje meg egyikkel a fánk világnapját!

    Miért éppen nyáron ünnepeljük a fánkot világszerte, hányféle fánk létezik, és miért eszi ezt minden rendőr az amerikai filmekben? A fánk világnapja kapcsán dietetikusunk is utánajárt, hogy mi az oka a jellemzően kerek, olykor négyszögletes édesség iránti rajongásnak.

    A fánkevés nekem valahogy sokkal inkább a téli időszakhoz kötődik. Talán részben a farsangi szokások miatt, részben azért, mert egy igazán laktató gasztrofinomságról beszélünk, ami nem kevés zsírt (olajat), lisztet és cukrot tartalmaz, emiatt inkább egy kiadós hógolyózás, szánkózás vagy séta utána tudom elképzelni, amikor jólesik a meleg és energiadús fánk eszegetése. Ennek a képnek némileg ellent mond, hogy a nemzetközi fánk világnapot minden évben június első péntekén ünnepeljük.

    Ez a nap ugyanis az I. világháborúban a katonákat fánkkal kínáló nők és férfiak emlékét eleveníti meg. A kiürült éléskamrák miatt a nők már csak fánkkal tudták hazavárni a frontról visszatérő katonákat, vagyis ezek szerint liszt, cukor és olaj már akkor is mindig volt otthon. Most tehát, hogy már tudjuk a nyári időpont okát, fedjük fel a fátylat néhány, a fánkevéssel kapcsolatos, égetően fontos kérdésről is! 

    Forrás: berni0004 / Shutterstock

    Ha Gombóc Artúr fánkot enne...

    Hazánkban a fánk említése esetén elsősorban a szalagos fánkra gondolunk, ami az olajban/zsírban sütés miatt kap körben egy „szalagot", és amelyet főleg a farsangi időszakban eszünk. Pedig valójában számtalan variációban létezik ez az étek. Nagykanizsán egyébként idén februárban dőlt meg az eddigi fánkevő Guinness-rekord: a 12. országos farsangi fánkfesztiválon egyszerre ezerkétszáz fő evett szalagos fánkot öt percen keresztül.

    Dédnagymamám tudta a legfinomabb csörögefánkot készíteni, amelynél sosem értettük igazán, hogyan is kell forgatni a közepén vágott két lyukon keresztül, hogy a megfelelő alakzatot kapjuk. A derelyeszaggatóval cakkosra vágott oldalú fánkot forgácsfánk néven is ismerhetjük. A szalagos fánktól eltérően ez szinte ropog, mivel olyan vékony a tésztája, de ez teszi ellenállhatatlanul finommá is egyben. Ha virágszirmok formájában illesztenénk össze a kerekre kiszúrt fánklapokat, akkor pedig már rózsafánkról beszélhetnénk, ami a közepére illesztett lekvárral nemcsak ízes, de díszes étel is egyben. 

    Forrás: Barbara Bekei / Shutterstock

    Amennyiben egy kicsit tartalmasabb étekre vágyunk, ami akár második fogásnak is megteszi egy húsos leves után, akkor túrófánkot is süthetünk, ami a túró fehérjetartalma révén lesz még laktatóbb, és illeszkedik korunk fehérjeimádó trendjeibe is. Persze azért, mint mindennel, ezzel is érdemes mértékletesnek lenni, és a fehérjét inkább kevésbé zsírdús fogások révén fogyasztani.

    A vasárnapi cukrászdába járás sokáig elképzelhetetlen volt a képviselőfánk nélkül, ma már némileg veszített a népszerűségéből. A tésztája némileg más, mint a hagyományos fánkoké, mivel ez az ún. égetett tészta, amit habzsákból préselnek a tepsire, és nem bő olajban, hanem sütőben sütnek ki. Az így kapott fánkpogácsát aztán kettévágva vaníliakrémmel és tejszínhabbal töltik meg. Arra, hogy honnan kapta a nevét, miért éppen képviselőfánknak hívjuk, inkább csak tippek vannak. Az egyik elképzelés szerint egy parlamenti képviselő találta ki ezt a receptet, de az is lehet, hogy a parlamenti büféből ered, vélhetően az 1800-as évekből, amikor is az országgyűlési képviselők két szavazás között ezzel az édességgel verték el az éhségüket, amíg nem jött el az ebédidő.

    Ekler fánk PárizsbólForrás: Meg Zimbeck / Wikipedia

    A képviselő fánkkal némileg rokon a hasonlóan égetett tésztából készült, hosszúkás formájú, csokoládéval vagy karamellöntettel leöntött Ekler fánk, amit az első világhírre szert tett francia szakács, Marie-Antoine Carême talált fel a XVIII. században. Több fajta ízben létezik, így készülhet csokoládés, kávés, vaníliás, pisztáciás és málnás verzióban is. A nálunk fonetikusan Eklernek mondott éclair szó franciául villámlást, felvillanást jelent. Ennek az eredete sem teljesen tiszta. Elképzelhető, hogy a könnyű tészta és a habos tölteléke alkotta meg, mivel szinte fél kézzel, egyetlen (villám)csapásra meg lehet enni ezt az édességet. Más vélekedés szerint az alakja a fulgurit kőhöz hasonlít, ami csőszerű, üreges képződmény, és a laza homokban keletkezik a villámcsapás következtében.

    Aztán ott van a churros, amely számomra a Sziget fesztiválos, másoknak inkább a spanyolországi utazás emlékeit idézi, és ami egy hosszúkás, habzsákból a forró olajba csusszanó, oldalt barázdált, krémes töltelékkel felturbózott, fahéjas cukorba mártott fánk. Valóságos ízrobbanás, de csak éhesen szabad nekivágni, mert annyira tömény, hogy energiatartalmát tekintve önmagában is felér egy étkezéssel.

    ChurrosForrás: nelea33 / Shutterstock

    És végül, de nem utolsósorban emlékezzünk meg az Amerikai Egyesült Államok fánkcsodájáról, a donutról, ami középen lyukas és színes cukormáz vagy csokoládébevonat díszíti. Még jó pár évvel ezelőtt hallottam egyszer egy mendemondát, miszerint amerikaiakkal kóstoltatták meg a magyar édességeket, és a tesztalanyok a Túró Rudiról úgy nyilatkoztak, hogy számukra ehetetlenül édes, gejl. Az egész családunk felhorkant ezen a kijelentésen, mert hát az ő fánkjukról, a donutról mi is hasonlóan vélekedhetnénk. És van egy tippem, hogy bár egyik finomság sem a cukorszegénységről híres, mégis a donut cukortartalma lenne a nagyobb a máznak és az egyéb cukros díszeknek köszönhetően.

    Miért eszik minden amerikai rendőr fánkot a filmekben?

    Mindannyian láttunk már nem egy olyan amerikai filmet, amiben a kocsiban ülő rendőrök fánkot esznek, majd amikor megkapják a riasztást, hogy bankrablás történt, vagy csak feltűnik a célszemély, aki után nyomoznak, szinte kiesik a kezükből a fánk, és vele együtt az elviteles pohárból ivott kávé. Ez amolyan filmes klisé, de azért van mögötte igazság is.

    A fánkevő amerikai rendőrök legendájának eredetéhez a XX. század közepéig kell visszamennünk. A rendőrök ekkortól tértek át a gyalogosról az autós járőrözésre. Elsősorban az éjszakai műszak során volt szükségük arra, hogy koffeinnel és cukorral tartsák magukat éberen. Mi más jöhetett volna ehhez szóba, mint a kávé és a fánk, mivel akkoriban nyitott meg két non-stop és franchise rendszerben működő fánkozó is, a Krispy Kreme és a hazánkban is ismert, bár kevés szerencsével járt Dunkin Donuts. Az itt kapható fánkok ára és könnyű (éjjel-nappali) elérhetősége is lehetővé tette, hogy a fánk váljon a klasszikus rendőreledellé, ami mellé kávé is dukált. Innen már csak rövid ideig kellett arra várni, hogy a fánk amolyan státusszimbólummá is váljon az USA-beli rendőrök számára, bár idővel inkább csak a rendőrviccek alapjává.

    Forrás: Pixabay / Készítette: Edward Lich

    Mint megannyi étel a világon, a fánk is elkészíthető ma már olyan módon, hogy a valamilyen okból a hagyományostól eltérő étrendet (diétát) követők is megtalálják a számukra is fogyasztható ínyencségeket, így a fánk is készülhet kevesebb cukorral, vagy éppen cukormentes lekvárral, gluténmentesen vagy éppen teljes kiőrlésű lisztből, édes helyett akár sósan is (bár ekkor már inkább a lángosra hajaz)... A változatosság mellett azonban a mértékletességre és az energiaegyensúlyra is figyeljünk, hogy bűntudat nélkül élvezhessük a fánk okozta gasztronómiai örömöket.

    Cikkünk szerzője Schmidt Judit dietetikus.

    Címlapfotó: Oliver Hoffmann / Shutterstock



    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!