Három csodaszép hazai láp, ha elmerülnénk a Lápi Lány világában

Nemrég kezdték el játszani a mozikban az Ahol a folyami rákok énekelnek című misztikus thrillert, ami az utóbbi évek egyik legsikeresebb bestselleréből, Delia Owens azonos című regényéből készült. Aki olvasta az Észak-Karolina lápvidékén magára hagyott, Lápi Lánynak csúfolt kislány történetét, vagy látta a filmet, egészen biztosan megragadta a fantáziáját a gazdag élővilágú, vízi madarakban, halakban, különleges növényekben gazdag lápvidék. 

A filmet ugyan még nem láttuk, de a regény elolvasása után lehetetlen közömbösnek maradni a kísérteties hangulatú, vizes élőhelyek iránt, és ahogy a könyvet letettük, nem is volt kérdés, hogy a valóságban is felkeresünk egy hasonló helyet. Az élmény hatására körülnéztünk, hol találunk lápvidéket Magyarországon.

Mint kiderült, nem olyan sok helyen, mint régen. Az utóbbi évszázadok folyószabályozásai, lecsapolásai következtében a lápjaink 97%-a megsemmisült, ami pedig fennmaradt, az is ki van téve a szárazság okozta veszélyeknek. Azért találtunk egy-két védett helyet, am talán a történelmi aszály ellenére is felkeltik valamelyest a regény hangulatát. Ezek közül mutatunk most hármat, de előbb néhány általános információ.

Először is, mi az a láp?

Természetvédelmi értelemben a láp egy tavakhoz, folyókhoz vagy más vizekhez közel eső, tartósan víz hatásának kitett terület, ahol az elhalt növények törmelékéből tőzeg keletkezik. Ez különbözteti meg a mocsártól, ami nyáron kiszárad, és ahol nem képződik tőzeg. A lápok termelhetnek sás-, nád-, valamint moha- és tôzegmohatôzeget, lehetnek rétek vagy láperdők. A lápok rendkívül értékes, állat- és növényfajokban gazdag életközösségeknek adnak otthont, így felbecsülhetetlen értékű biológiai sokféleséget őrző területek.

A Tatai Fényes Tanösvény láperdejeForrás: Tatai Fényes Tanösvény/Facebook

A folyószabályozások, a lápok lecsapolása előtt, tehát abban az időben, amikor az Alföld még a vadvizek országa volt, a láp egyszerre jelentett élelmet és védelmet a falubeliek számára. A vizeken halásztak, vadásztak, tojást és ehető növényeket gyűjtöttek, ha pedig ellenség jött, bemenekültek a lápi szigetekre – aki ugyanis a biztonságos ösvényeket nem ismerte, könnyen odaveszett.

A láp a magyar mondavilágban is kiemelt szerepet kapott. Létezik egy történet a Hanság vizenyős területein elvadultan élő fiúgyermekről (1741 k. – 1751 k. eltűnt), Hany Istókról, aki a legenda szerint tökéletesen alkalmazkodott a lápi léthez: meztelen volt, bőre kéregszerűen megvastagodott, testét szőr borította, ujjai között kezdetleges bőrhártya feszült, beszélni pedig nem tudott. A hasonló történetekben a láp a lidércfények, a lápi rém birodalma volt. Na, de lássuk, hol találunk lápot még ma is!

A tatai Fényes Tanösvény

Vadregényes láperdő, elvarázsolt lápvidék – ehhez hasonló fordulatokkal jellemzik a tatai Fényes Tanösvényt azok, akik már jártak ott. Tata a kísérteties hangulatú műromjainak, angolkertjének köszönhetően egyébként is romantikus hangulatáról híres. Az egy kilométer hosszú fapallókon felfedezhető, békabrekegéstől hangos, enyves égerekkel teli láperdeje pedig még misztikusabbá teszi a város hírét.

A Fényes Tanösvényt kiépített fapallókon járhatjuk beForrás: Tatai Fényes Tanösvény/Facebook

A láperdő a város kasztforrásainak eredményeként létezett hosszú időn keresztül, de az 50-es évektől a Dunántúli-középhegységben megélénkülő barnakőszénbányászat 1973-ra teljesen elapasztotta a forrásokat. Szerencsére, miután a bányászattal felhagytak, a 2000-es évektől a források ismét megindultak, az utolsó bánya bezárása óta (2015) pedig egyre csak duzzadnak. A kísérteties hangulatú erdő különleges növényeknek és állatoknak ad otthont. A fa pallókon az erdő mélyére ereszkedve fehér tündérrózsával, selymes boglárkával, a madarak közül erdei fülesbagolyjal és pettyes vízicsibével is találkozhatunk. Megfigyelhető a fokozottan védett cigányréce is, és ha szerencsénk van, egy-egy mocsári teknőst is megleshetünk.

A Szigetköz trópusi hangulatú erdői

Trópusi hangulatú erdők az ezernyi ágra szakadó Duna vizén: ez Szigetköz, ahol úgy állnak törzsükkel a vízben a fák, mint egy mangroveerdőben. A helyiek hazánk őserdejének, Amazonasának is szeretik nevezni a tájat, és ez a víz fölé hajoló fáinak, vízből kiálló gyökereinek köszönhetően egyáltalán nem túlzás. 

A szigetközi láperdőket a legjobb kenuból felfedezniForrás: Shutterstock.com / Orbiati

Az ország északnyugati részén fekvő Szigetköz, ahogy a neve is sugallja, egy sziget, amelyet északon a Szlovákia határán haladó Öreg-Duna, délen pedig a Mosoni-Duna határol. Ezen a 375 négyzetkilométernyi területen a Duna ezernyi ágra bomlik, zátonyokat és szigeteket építve hálózza be a térséget. A hihetetlenül bonyolult és szövevényes fonatos ágrendszert a legjobb kenuból, a vízről felfedezni, hasonlóan, mint Kya Clark az Ahol a folyami rákok énekelnek történetében, aki motorcsónakkal közlekedik a vízen. Bár az egész táj felkelti valamennyire a regény hangulatát, de ha természetvédelmi szempontból is láperdőnek tekintett tájat szeretnénk látni, akkor a Parti-erdőnél, Máriakálnokon, Dunakilitiben, Héderváron, Szőgyén találkozhatunk fűzláppal. Ritkán égeres láperdő is előfordul a területen. 

A vastag tőzegmoha-párnákkal benőtt szőcei láprét

A rendkívül értékes növény- és állatvilággal rendelkező szőcei tőzegmohás láprét az Őrségi Nemzeti Park egyik leghíresebb és legjelentősebb, fokozottan védett része, ahol természetvédelmi kutatóház is működik. Az egykor nagyobb vízhozamú Szőce-patak és a dombok alján fakadó több mint kétszáz forrás által átitatott völgy és az azt kísérő rétek, kaszálók különleges természeti értéke az évszázados hagyományos paraszti gazdálkodásnak (kaszálásra alapozott szarvasmarhatartás) köszönhetően maradt fenn.

A Szőcei tőztegmohás láprétForrás: Lápok Háza - Őrségi Nemzeti Park/Facebook

Az „aranymoha" (tőzegmoha) az idősek elbeszélése szerint 30 évvel ezelőtt magas párnákat alkotott, és nagyobb számban fordult elő, de tőzegmoha ma is nő a lápokon – igaz, arról nincs információnk, hogy az idei aszályt hogy viselték a növények. A település mindenesetre annyira büszke erre a fokozottan védett különleges természeti értékre, hogy a címerében is tőzegmoha látható. Ideális időben számos különleges faj él a mohapárnákon, mint például a rémséges húsevő növény, a rovaremésztő kereklevelű harmatfű. Ma fa pallókon sétálhatunk át a réten, a Lápok Háza kiállításán pedig a láp növény- és állatvilágával ismerkedhetünk meg mélyebben. 

A Lápok Háza kiállításaForrás: Lápok Háza - Őrségi Nemzeti Park/Facebook
Szóljon hozzá
0 hozzászólás
Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek