Búbánatvölgy, Szamár-hegy - csendes turista helyek a hosszú hétvégére

A Búbánatvölgyi túra remek kikapcsolódást ígér, s ha az időjárás is kegyes hozzánk, felfedezhetjük Esztergom egyik csodáját. Farkas Melinda hegymászó és aktív kiránduló tippjei következnek. 

Hogy hol is keressük a Búbánatvölgyet? Mesebeli neve ellenére nem kell az Óprencián túlra indulnunk, hogy megtaláljuk, elegendő, ha elindulunk az esztergomi Szamár-hegy és a Hosszú-hegy között észak-déli irányban meghúzódó völgybe, a Ipoly Nemzeti Park határára. Ott találjuk pontosan. 

A hely egyébként négy tóval is büszkélkedhet, amelyek mesterségesen lettek kialakítva. A legnagyobb, de egyben a legszebb gyöngyszeme a Kerek-tó. Pihenéshez, lazuláshoz, horgászatra jobb helyet keresve sem találnánk. És igen, jól sejtitek, ez a hely a túraútvonalak kiinduló pontja is egyben.

A völgy jobb oldalán magasló a Sas-hegyről gyönyörű dunai panorámában lehet részünk, de ennél sokkal szebb panorámánk nyílik a Hideglelős-kereszttől, ahová egy kicsit kaptatós út vezet fel. A feszület előtti sziklákról láthatjuk a Dunát homokzátony-szigeteivel, köztük a legnagyobb a Helembai-sziget, a túlparton pedig a Helembai-hegység (Szlovákia) húzódik, attól jobbra a Börzsöny emelkedik.

A Kovácspataki-hegyek, más néven Helembai-hegység (szlovákul Burda)Forrás: MTI/Nagy Zoltán

A Hideglelős kereszt neve is beszédes, hálakeresztnek is nevezik. 1784-ben emeltette Nagy Mihály esztergomi gazda, hálából, hogy családja megmenekült a pestisjárványtól. Az eredeti fakeresztet Simor János esztergomi érsek cseréltette le vaskeresztre. A Hideglelős nevet pedig Esztergom, Szentgyörgymezei lakosaitól kapta, mert mire a körmenet felért a hegycsúcsra, az emberek megizzadtak az erős Duna menti szélben. Megfáztak és hideglelést kaptak – írja az ilovedunakanyar.hu.

A hegy nyugati oldala Árpád-kori leletekben gazdag, hiszen abban az időben is sűrűn lakott terület volt.
Dr. Thirring Gusztáv 1929-ben kiadott A Pilis-Visegrádi hegység részletes kalauza című füzetében az alábbiakat írja az esztergomi Szamárhegyről:

„A Zamárhegyről a következő monda szól: Mikor a törökök kitakarodtak az esztergomi várból, kincsiket egy óriás szirtbe vájt üregben rejtették el. Jóval később egy csodatevő szentképet hoztak a vár parancsnokának, melyet még a régi várból vittek magukkal és cserébe nem kértek egyebet, mint a Zamárhegy tetején fekvő szamár alakú nagy szikladarabot. Ezt meg is kapták. Éjszaka idején azután feltörték a nagy kőszamarat, kiszedték belőle a sok kincset és hazavitték Törökországba."

A Börzsöny, a Duna, Dömös, a Visegrádi-hegység és a 11-es főút látképe Esztergom felől 2020. július 4-én.Forrás: MTI/Mohai Balázs

A hegy oldalában található egy úgynevezett hasadék vagy álbarlang, a Matricás-barlang.  A Vöröskő utcából feljövő ösvény szinte pont oda vezet. Hogy miért álbarlang? A sziklafalról lecsúszott közettömb mögötti üregről beszélünk (ha ez nem csúszik le, soha nem tudjuk meg, hogy létezik), hossza több mint 7 méter, az ötödik méter körül egy járható méretű nyílás vezet a sziklalap felső részére. Alját humusz és kövek borítják. Az álbarlang helyenként jól járható, máshol csak négykézláb, idővel magassága mindössze 50 centiméter lesz. Elnevezését pedig onnan kapta, hogy bár könnyen megközelíthető, valahogy nem esik 'szemre', ezért valaki valamikor egy matricát ragasztott jelölésképpen a bejárathoz....

A Búbánatvölgyet Északról a 11-es főút és a Duna határolja. Körülbelül 50 km Budapesttől, de busszal is könnyen megközelíthető. Ha bringával szeretnénk megközelíteni, akkor a Duna túlpartján megtehetjük az EV6-os számú kerékpárúton, majd a szobi komppal átkelünk a Dunán, és Basaharc irányába haladva, rövid időn belül elérjük a tavakat.

Pár percre a Búbánatvölgytől található a Pilismaróti-öböl. Ha már erre járunk, semmiképp se hagyjuk ki.

Autóval pár perc, biciklivel sincs messze az Esztergomtól 10 km-re található öböl. A távolsági busz is nagyon közel letesz, onnan 15 perc séta a Duna partig. Autóval talán az Akácfa utcából lehet legjobban megközelíteni. Sokan a víz felől, kenukkal eveznek az öbölbe.

Ezt az öbölrészt régen kavicsbányászatra használták. Mára már hajótemető lett belőle. Jégtörő, mederkotró, kavicskotró munkagépek roncsait láthatjuk a Dunában, némelyiket már a természet visszavette, többméteres növények nőttek ki rajtuk. A homokos parton óriás kagylók hevernek szerteszét. A látvány egy igazi időutazásra visz magával...

(Címlapkép forrása: DrVörös Kinga/Facebook)

 

Szóljon hozzá
0 hozzászólás
Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek