Szépség tekintetében lehetetlen objektív ítéletet mondani, még akkor is, ha nem az ember, hanem a természet alkotásairól van szó. A szépség ízlés dolga, valaki a vadregényes tájhoz vonzódik, más inkább a harmonikus idillt kedveli. Mindenesetre van jónéhány erdőnk, amely rendre szerepel a Magyarország legszebb erdeit számba vevő listákon. Ezek közül válogattunk.
Gemenci-erdő
Magyarország közepén, a Duna mentén található az ország legnagyobb, zömében erdővel borított ártere, a Gemenci-erdő, melynek hossza 30 kilométer, szélessége pedig mintegy 7 kilométer. A dunai holtágakkal és szigetekkel tagolt vidéken fűzfa- és nyárfafélék telepedtek meg, cserjeszintje pedig olyan gazdag, hogy az ember számára gyakorlatilag járhatatlan.
Így kiváló búvóhelyet biztosít a nagyvadaknak. Gímszarvasok, rengeteg őz és vaddisznó él a területen, emellett rendszerint jónéhány rétisas, kerecsensólyom, békászó sas és fekete gólya is fészkel errefelé.
Szalajka-völgy
A Szilvásváradon található Szalajka-völgy a Bükk-vidéken kirándulók számára az egyik legjobban kiépített terület. A völgyben fut a Szalajka-patak, melynek egyik forrása (Szalajka-forrás) egy rövid szakaszon a bejárható cseppkőbarlangból tör a felszínre, a másik (Szikla-forrás) pedig egy sziklahasadékból fakad. A völgy leghíresebb természeti csodája a 17 méter hosszú, lépcsőzetes Fátyol-vízesés.
A Szalajka-patakban már hosszú ideje vadon él a sebes pisztráng, 100 éve pedig tenyésztik is a pisztrángokat a völgyben. A források fölött, 850–900 méter magasan helyezkedik el az az őserdő, amelyet már a 19. század elején kivontak a gazdálkodás alól, így azóta az ember közvetlenül nem avatkozik a fejlődésébe.
Cuha-völgye
Meredek sziklafalak között, egy szurdokban zubog az Öreg-Bakonyban eredő Cuha-patak, mellette pedig egy 1896-ból származó vasútvonal fut, melynek hegyvidéki szakaszát vadregényes alagutak és völgyhidak tagolják. A Cuha-völgye népszerű kirándulóhely a turisták és a sziklamászók körében is.
A patakban védett halfajok, mellette ritka növényfajok találnak menedéket. Többnyire bükkösök, szurdokerdők, tölgyesek ölelik körbe a patak medrét, de Zirc irányában például égerligetek szegélyezik a vizet.
Badacsonyi kirándulóerdő
Közvetlen a Balaton partjáról indul a Badacsony lejtője, mely előbb szelíd lankákon vezeti a kirándulót, majd egyre meredekebbé válik. A hegy oldalában hangulatos szőlőskertek kúsznak fel, a hegytetőhöz közeledve pedig bazaltsziklák bukkannak elő az erdő sűrűjéből.
A tölgyesekkel benőtt hegyen védett hollófajok költenek, a sziklarepedésekben fali gyíkok bújnak meg. A túra egyik különlegessége, hogy útközben megkóstolhatjuk a badacsonyi bort, bár ezt érdemes inkább lefelé jövet megtenni.
Bükkszentkereszti erdő
Bükkszentkereszt az ország második legmagasabban fekvő települése, így a körülötte lévő erdő levegője olyan tiszta, hogy légúti megbetegedések gyógyítására is ajánlják. A mészköves területen több forrás is akad, és a mészkőnek köszönhetően karsztos jelenségek, például víznyelők és kisebb barlangok is előfordulnak. A község magaslati fekvése a bükkösök megjelenésének kedvez.
A gyertyános-bükkösökben megfigyelhetők a kőrisek, juharok, szilek és kisebb foltokban a telepített erdei-, luc- és vörösfenyők. Növényritkaságok is nőnek errefelé, mint például a kockás liliom vagy a turbánliliom; és a szokásos nagyvadak – a szarvas, az őz, a vaddisznó, a muflon – mellett találkozhatunk rókákkal, sünökkel, menyétekkel, mókusokkal, cickányokkal, pelékkel és denevérekkel is.