A puha sziklába vájt, egykori otthonok ma különleges látványosságnak számítanak, pedig hajdanán nehéz sorsok tanúi voltak. A 19. században, sőt, még a 20. században is sokan folyamodtak ehhez a lakhatási formához, melyben a szegénység tragikus meghatározottsága a kreativitás új utakat nyitó lehetőségeivel találkozott. Összeállításunkban ezekre a helyszínekre pillantunk be.
Budafoki barlanggócok
Budafok Dunára néző domboldala ma kertes házas övezet, a 19. századtól a 20. század közepéig viszont még barlanglakások tűzdelték, melyeket bányászok, kőfaragók, szőlőművesek mélyítettek a mészkősziklába, később falakat építve hozzájuk kiegészítésként. Az 1830-as években már közel 700 ember lakott a területen, melyet gyakorlatilag megteltnek lehetett nyilvánítani. Mivel azonban több barlang beomlott, a következő generációk már új építési technikához folyamodtak. Egy körülbelül két méter mély, téglalap alakú mélyedést vájtak, és ebből kiindulva alakították ki a lakásokat, úgynevezett barlanggócot hozva létre.
A helyiségeket véglegesen az 1960-as évek közepén számolták fel, többségüket feltöltötték, betömték, nem egyszer veszélyes hulladékkal. Utolsó lakója halála után, 1970-ben a Veréb utca 4. szám alatt nyílt meg a Budafoki Barlanglakás Emlékmúzeum. Az itt található barlanggóc a volt tulajdonos egykori otthonát mutatja be eredeti bútoraival, használati tárgyaival és albérlőinek lakrészével együtt. Az Emlékmúzeum előzetes bejelentkezéssel látogatható, bővebb információk az intézmény honlapján olvashatók.
Barlanglakás-skanzen Egerszalókon
A barlanglakások igazi gyűjtőhelyét a Bükkalján találjuk Egertől egészen Miskolcig, ezen belül is a legismertebbek Eger környékén összpontosulnak. A Bükkalján ma nem kevesebb mint 18 barlanglakásos település ismert, a könnyen megmunkálható riolittufa megkönnyítette az építkezők dolgát.
Egerszalók déli határában, a Sáfrány utcában találjuk a korhűen felújított, szabadtéri skanzenként látogatható barlanglakásokat. A 19. század közepén 33 otthon volt itt, és némelyiket még a '60-as években is lakták. Mint a skanzen honlapján olvasható, a barlanglakás-komplexum ma többek között népi bemutató helyiségeknek, kézműves mühelyeknek, borbemutató teremnek, jurtatábornak, interaktív mesebarlangnak és egy 3D-s barlangmozinak biztosít teret.
A barlanglakásokat tárlatvezetővel együtt lehet megnézni, a látogatói jegy ára felnőtteknek 800, nyugdíjasoknak 600, gyerekeknek pedig 500 forint. Bővebb információk a múzeum honlapján olvashatók.
Noszvaji barlanglakások
Egerszalóktól északkeletre találjuk Noszvajt, melynek délkeleti peremén, a Pocem néven ismert falurészben, a Honvéd utcában sorakoznak a feltehetően szintén a 19. században vájt pinceházak. Noszvajon 1935-ben a lakosság 20%-a élt pinceházakban, 1958-ban pedig hetven barlanglakásban éltek családok, de még a '90-es években is lehetett találkozni itt lakókkal.
Végül '95-ben a barlanglakások egy művészeti egyesület gondozásába kerültek, és területükön ma rendszeresen tartanak különböző programokat. A lakások előzetes bejelentkezéssel látogathatók, a jegyár felnőtteknek 500 forint, a kezdvezményes jegy pedig 300 forintba kerül – olvasható Noszvaj turisztikai oldalán. A művésztelep aktuális programjai a Farkaskő Egyesület Facebook-oldalán találhatók.
A szomolyai tájház
Szomolyán tájházat alakítottak ki az egyik barlanglakásból. Itt 1983-ig élt egy család, a kiköltözésük után pedig az önkormányzat tulajdonába került a ház. A bútorzat a környékbeli barlanglakásokból származik, és hűen mutatja be az itt élők dolgos, meglehetősen egyhangú mindennapjait. A bútorok mellett különböző használati tárgyakat is bőséggel láthatunk, melyek nemcsak a barlanglakások, hanem a Bükkalján élők mindennapi életvitelét jellemezték. Bővebb információk Szomolya község weboldalán találhatók.
Kisamerika
A cserépfalui barlangnegyedet a 20. század elejének gazdasági világválsága szülte. Ebben az időben sokan vándoroltak ki Amerikába, de ez az út nem mindenki előtt állt nyitva. A legszegényebbek csak a falu széléig jutottak: Kisamerikába vándoroltak, ahogyan gúnyosan nevezni kezdték a helyet.
A Berezdi sétány déli végén látható barlanglakások az 1920-as években készültek, amelyekhez a hagyományos parasztházakkal szegélyezett Berezdalja utcából egy táblával jelzett kis ösvényen juthatunk fel. Az üregekbe nem lehet bemenni, a domb szélén futó tanösvényről viszont különleges látványt nyújt az üregekkel tarkított domboldal – olvasható a cserepfalu.kornyeke.hu oldalán. A szomszédos Cserépváralján pedig egy barlanglakás-tájház is várja a látogatókat, amelyet még 1987-ben alakítottak ki.