Gyönyörű virág jelzi a tavasz közeledtét az Ásotthalmi-lápréten

    Mint a Kiskunsági Nemzeti Park hírül adja, kibújt az év első egyhajúvirága, jelezve a tavasz közeledtét. Alig egy-két hét alatt több tízezer társa követi majd, rózsaszín virágszőnyeget terítve Ásotthalom, Kelebia még természetes állapotban megmaradt néhány gyepterületére.

    Hogy megszólal-e ma, Zsuzsanna napján a pacsirta, azt még mi is várjuk, de hogy az első egyhajúvirág szirmot bontott az...

    Közzétette: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság – 2021. február 19., péntek

    Az egyhajúvirág (Bulbocodium vernum) 8-10 centiméteres szirmai a két-három levéllel együtt jelennek meg, a levelek csak az elvirágzás után indulnak erőteljesebb növekedésnek. A terméstok beérése után (június) a levelek elszáradnak és a talajban megnövekedett hagyma a következő év tavaszán bont újra virágot. A neve megtévesztő, nincs semmilyen hajra hasonlító képződménye. Eredetileg egyhéjúvirágnak hívták, mivel hagymáját egyrétegű, vékony héj veszi körül.

    Az egyhajúvirág hazai elterjedése az Észak-Alföldre, a Hatvani-síkra, a Gödöllői-dombvidékre és a Duna-Tisza köze déli részére terjed ki. Legnagyobb, természetes élőhelyen tenyésző állománya a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Körös-éri Tájvédelmi Körzet részét képező Ásotthalmi-lápréten található, ahol mintegy 80 ezer tövet számlál.

    Az Ásotthalmi-láprét 1990 óta országos jelentőségű védett természeti terület, kiterjedése 95 hektár. Hivatalos nevénél sokkal találóbb az a név, amit első látogatói adtak neki: Csodarét. Ez a Duna-Tisza köze egyik legértékesebb védett természeti területe. Az itt élő 251 növényfajból 19 védett és 3 fokozottan védett. Ez a virágpompa keltette fel a rovarászok érdeklődését is. Az utóbbi évek vizsgálatai több mint 100 kabócafajt és 350 bogárfajt mutattak itt ki.

    A védett területet kiszáradó láprétek, homoki sztyepprétek, nádas, zsombéksásos és felhagyott szántók mozaikjai alkotják számtalan természeti értékkel. A 19. század második felében a tápanyagban dús talajuk miatt a sztyepprétek nagy részét feltörték. Nem történt ez másként a Csodaréten sem, így ma már a terület mindössze 1%-a sztyepprét. Ezen az alig egy hektáros részen tenyészik a hazai egyhajúvirág legnagyobb hazai állománya, de rajta kívül még jellemző faj a homoki és a kunkorgó árvalányhaj, a barázdált csenkesz, az élesmosófű és az epergyöngyike. Az orchideafajok közül az agárkosbor, a poloskaszagú kosbor és a pókbangó képviselteti magát.

    Borítókép forrása: Krnács György/knp.hu

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!