Megújult a Dobogókő melletti Rezső-kilátó

    Megújult a Dobogókő melletti Rezső-kilátó

    Céges támogatásból tudta felújítani a Pilisi Parkerdő Zrt. a Dobogókő mellett található Rezső-kilátót és az ahhoz kapcsolódó sétányt. A kilátóból Dömös felé tekintve a Rám-hegy, a Vadálló-kövek, a Prédikálószék és a Dunakanyarra nyílik gyönyörű kilátás, a Duna túloldalán pedig a Börzsöny csúcsai, többek között a Szent Mihály-hegy, a Csóványos és a Nagy-Hideg-hegy látható.

    Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

     A kirándulók kényelmét szolgálja egy új panorámatábla is, amely segítségével könnyebben beazonosíthatóvá váltak a kilátóból látható fekvő hegycsúcsok és települések.

    Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

     De felújították a támfalat és a védőkorlátot is, miközben akadálymentesen alakították ki a kilátóhoz vezető sétányt is. A kirándulók kényelmét a kilátó területén három új pad-asztal garnitúra, valamint két új támlás pad szolgálja, a sétány mentén pedig hét új támlás ülőhelyet helyeztek ki.

    Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

     Az új információs tábláknak köszönhetően a kirándulók megismerkedhetnek a környék főbb turisztikai látnivalóival, és egy kicsit beleláthatnak a Pilisi Parkerdő Zrt. természetközeli örökerdő-gazdálkodásába is.

    Túraajánló: Thirring-körút
    A Dobogókőről, a Makovecz Zsindelyes Vendégháztól induló, 2,5 kilométer hosszú, 160 méteres szintemelkedésű – bár egyes részein meglehetősen meredek – körút cirka másfél óra alatt bejárható. A sárga körtúra jelzéssel ellátott útvonalról pazar kilátás nyílik a Dunára és a Rám-hegyre is, de vigyázzanak, az útvonal közelében több sziklameredély is található.

    A vadregényes Thirring-körút menti kirándulások során hatalmas méretű sziklaformációkkal (Thirring-szikla, Palócz-Peitler- szikla, Eötvös-szikla) találkozhatunk. A pilisi legendakörhöz szorosan hozzátartoznak ezek a titokzatos sziklák, melyek eredetére nincs egyértelmű magyarázat. A hivatalos, tudományos indoklás szerint vulkanikus eredetű kövek, mások szerint egykori erődítmények nyomait őrzik. Úgy tartják, a lepusztult falmaradványok és sáncok a korai középkorból, a népvándorlás korából, esetleg még régebbről származnak, de források és módszeres ásatások hiányában sokan szívesebben bízzák magukat saját fantáziájukra túrázás közben.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!