A hat legjobb hazai aszfaltút - kerékpározásra

    Biciklizés közben bizonyára többen eljátszottak már a gondolattal, milyen lenne az legideálisabb biciklizhető út. Természetközeli, autómentes, jó burkolattal ellátott. Álom? Megmutatjuk, hogy nem!

    Biciklitúrázni jó, már azt is tudjuk, miért. És az is tudható, hogy természetközeli mellékutakat országszerte lehet találni. Kis falvakat összekötő, kis forgalmú mellékutakhoz sokszor elég csak kellően messze menni nagy településtől vagy főúttól, és jó eséllyel alacsony forgalmat kapunk. Sőt, azt is tudhatjuk, hogy ehhez még Pest megye határát sem kell feltétlenül elhagyni. Összeállításunkban hat természetközeli, és nemcsak kis forgalmú, de teljesen autómentes bicikliutat mutatunk be.

    Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

    Alapvető tudnivalók

    Minden autós térképen jelölik az úgynevezett „gépkocsi-közlekedés elől elzárt útszakaszokat", amelyeket jellemzően egy kitöltőszín-mentes, út szélességű csík mutat, a lezárás helyét mutató kis zárójelszerűségekkel. Ezeken autóval valóban nem célszerű menni, hiszen általában barikád állja utunkat, kerékpárral azonban nincs akadálya a közlekedésnek. Általában. Érhetnek ugyanis néha meglepetések, de kerékpártúrákon merjünk ezekkel tervezni, megoldhatatlan akadályok elé aligha kerülünk.

    Ezek az utak leginkább erdei, erdészeti utak, így igazából ezek sem teljesen forgalommentesek, hiszen mezőgazdasági járművek – amik ráadásul nem csekély méretükről ismertek – néha közlekednek rajtuk. Ám legnagyobb esély arra mutatkozik, hogy semmilyen gép erejű jármű nem jön szembe (persze ezt néha az erdészek is így gondolják, és ralipályának használják az utat, legalábbis az indokoltnál nagyobb sebességgel haladnak terepjáróikon).

    Az óvatosság tehát nem árt, de arra bizton számíthatunk, hogy nem fognak minket kamionok, buszok előzgetni, ledudálni és szembejövő autók sem manővereznek. Az erdei utak szépek, csendesek – és aszfaltozottak. Vékony kerekű, országúti kerékpárokkal sem kell megriadni az ilyen utak használatától, mivel ezek szinte kivétel nélkül aszfaltos utakat jelölnek. Ilyen erdei utakat jellemzően dombságokban, hegységekben találunk, Alföldön alig látható ilyen jelzés, a Bakonyban, a Vértesben, Börzsönyben, Mátrában annál több. A mi listánk is dombos, hegyes helyeken vezet át, ám közös jellemzőjük, hogy a táj kárpótol, és az aszfalt minősége is jó.

    Találkozhatunk néha olyan úttal – a szerző tapasztalatai alapján ilyen a szélmalmairól híres Tést Bakonynánával összekötő szakasz –, amin a helyiek autóval is közlekednek, de olyan is, ahol a kerékpárosoknak is több ezret kell fizetni az út használatáért – mint például Gyulaj és Tamási közt az egyébként csábító 15 kilométeres, dámvadrezervátumon átvezető szakaszon. Ezek azonban csak a „szabályt erősítő" kivételek, az utak nagy része megfelel a fenti definíciónak.

    Fotó: anna schwelung /Indafoto

    6. Bernecebaráti – Nagyoroszi

    A Börzsöny északi részén vezet az a vízválasztón is átkanyargó út, amely 18 kilométer hosszan van lezárva a forgalom elől, ezzel a leghosszabb ilyen típusú utak közé tartozik. A Nagy-völgyben, a nem túl fantáziadús nevű Nagy-völgyi-patak mentén kellemes lejtviszonyokkal vezető szakasz szép is – a Duna-Ipoly Nemzeti Park területét szeli át –, ráadásul innen megközelíthető a Szondi György által egykoron védett Drégely vára is (ez az úttól még öt-tíz perc séta egy 444 méteres ormon).

    Listánkon csak azért nem végzett előrébb, mert az út burkolata sajnos már nem a legjobb. Vele szinte párhuzamosan fut a Kemence–Diósjenő szakasz, ami viszont csak hét közben zárt, hétvégén járhatnak rajta autók.

    5. Kiscsehi–Tormafölde

    Számmisztikára fogékonyaknak érdekes lehet, hogy Kiscsehi azon kevés település egyike, amelynek csupa azonos számjegyből áll az irányítószáma (8888, még a 3333 és az 5555 van kiosztva, no meg a 11. kerületi 1111). Ráadásul a közeléből, egy kilométerre tőle indul a Basal-erdőn és a vétyemi ősbükkösön átvezető erdei út.

    Erdőben tekergő kisvonat itt is vanFotó: budafaluus.hu

    Nincs tíz kilométeres a szakasz, amely a több mint kétszáz éves famatuzsálemek, faóriások között vezet, érdemes megállni, esetleg vezetést kérni a közeli – amúgy is megtekintésre érdemes budafapusztai arborétumból. Ha az úton egyszer véget ért az emelkedő, örüljünk, mert már csak lejtő van hátra!

    4. Zselickisfalud – 67-es út

    A legendás 67-es útról két zselici erdei út is indul, az egyik elhalad a kardosfai csillagpark és a kardosfai háromcsillagos hotel mellett, a még mindig nem eléggé ismert, Zselici Tájvédelmi Körzetben. Az alig párszáz lelkes kistelepülésekre vezető utak dombok közt viszik az utazót, a rövidebb, északi szakasz 12 kilométer hosszú, a déli Bőszénfától (pontosan Szenttamáspusztától) indul és némi baranyai kalandozás után Bárdudvarnok-Lipótfára ér ki (ez körülbelül 18 kilométer).

    3. Szentendre, skanzen – Visegrád

    A Pilis átszelése mindig kerékpárost próbáló feladat, erre van olyan út, amin forgalom is halad – pilisszentkereszti, vagy pilisszentlászlói –, de olyan is akad, amely erdészeti útnak minősül. Ilyen vezet fel Dömörkapun át Dobogókőre, de Visegrádra is visz ilyen jó minőségű aszfalttal. Szerpentin, hegymászás van, de a táj, a kilátás kárpótol a lista leghosszabb ilyen útjának hozzávetőlegesen 20 kilométerén a Pismány- és az Apát-kúti-patak völgyeiben.

    A DunakanyarFotó: Kun P. Andrea / Indafotó

    Felkészülésként vagy levezetésként pedig a szentendrei skanzent, vagy a visegrádi Salamon-tornyot is megnézhetjük. Azért nem a Fellegvárat javasoljuk, mert ahhoz a végén újabb hegymászásra van szükség.

    2. Jabapuszta – Szántód

    A jó nevű Lulla jó nevű külterülete Jabapuszta a Balaton déli partjától alig pár kilométerre délre. Csak Tab felől tudunk közelíteni, dombokra számítani kell, de a végig erdős, 13 kilométeres szakasz emelkedése-lejtése pont jó arányban van, a jó aszfalt segít leküzdeni az emelkedőket. Összességében nem hegymászásnak, inkább hullámvasútnak tűnik a végigkerekezés. Az M7-es alatt átérve már sejtjük a civilizációt, és hamarosan kiér az út a 7-es főútra, amiről párszáz méter után szerencsére le tudunk fordulni.

    1. Háromhuta – Pálháza

    Magyarország egyik legeldugottabb településéről Magyarország legkisebb városába, azaz a 109 fős Háromhutáról az 1060 fős Pálházára vezet listánk első helyezettje. A Zempléni Tájvédelmi Körzet mélyén meghúzódó igazán érintetlen, romlatlan környezetet átszelő mintegy 15 kilométeres szakasz csodálatos élővilágot – például szabadon flangáló szalamandrákat! –, szép kilátást és jó aszfaltot kínál.

    Füzéri várFotó: Wikipedia / RHerczeg

    Ráadásul a végén a hajdan az ország egyik legnagyobb kisvasúti hálózatának utolsó mohikánját, a pálházi kisvasutat is érinti. A világtól elzárt, mégis városiasság jeleit mutató, aprócska falvak középpontjában álló Pálháza és tágabb környezete – Hollóháza, füzéri vár – az ország egyik legszebb, még felfedezésre váró tája.

    Újabb cikkünk ebben a témában:

    Alsó-Ausztria három új kerékpárúttal várja idén a bringásokat
    Körbetekerheti Bécset is az egyiken!

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!