Most induljon darulesre! 26 ezer van belőlük a Kardoskúti Fehértónál

    Mintegy 26 ezer daru tartózkodik jelenleg a Békés megyei Kardoskúti Fehértó környékén. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága novemberben minden szombaton szakvezetéses darulest szervez az érdeklődőknek.

    A szakembereket is meglepte a madarak nagy száma, máskor néhány héttel később szokott ennyi daru a területen tartózkodni. Néhány éve felfigyeltek arra, hogy az éghajlatváltozás következtében mintegy 1500-2500 daru az egész telet itt tölti. "Ez húsz-harminc éve még elképzelhetetlen lett volna" - mondta Török Sándor természetvédelmi őrkerület-vezető az MTI-nek.

    Fotó: morvaiszilard/Indafotó

     

    A darvak jellemzően az első komolyabb fagyok beköszöntéig, november végéig, december elejéig maradnak a Kardoskúti Fehértó környékén; majd Szicílián, illetve a Boszporuszon keresztül jutnak el észak-afrikai, tunéziai és szudáni telelő területeikre.

    A területen a darvakon kívül jelenleg is mintegy 15-20 ezer tőkés réce, tízezer bíbic és több ezer sirály tartózkodik, a szakemberek már réti sast is észleltek az itt telelő ragadozómadarak között.

    A téli madárvonulás csúcsán akár 100-150 ezer madár is lehet a területen, legnagyobb számban (50-70 ezer példány) a tőkés récék figyelhetők meg, ezen kívül néhány tízezer nagy lilik és daru is előfordul a Körös-Maros Nemzeti Park területén.

    A darvak napközben a környező kukoricaföldeken táplálkoznak, majd alkonyat előtt 2-2,5 órával kezdenek csapatokba verődni az előgyülekező helyeken, ahonnan aztán együtt, többezres csapatokban "húznak be" éjszakázni a szikes tóra. Ez a naplemente idején játszódó "behúzás", illetve a napfelkeltekor megfigyelhető "kihúzás" a két leglátványosabb esemény a darvak napi életében.

    Az őszi esőzéseknek köszönhetően jelenleg a szikes tó csaknem teljes területét sekély, 8-10 centiméter mélységű víz borítja, ami ideális, nyugodt éjszakázóhely a darvak számára - mondta a természetvédelmi őrkerület-vezető.

    Az ingyenes túrák szombatonként 15 óra körül, a Sóstói Telep melletti magaslesről indulnak. A darulesek idején a kilátó közelébe hajtják a racka- és a cigájanyájat, valamint a szürkemarhagulyát, így ezeket az ősi magyar háziállatokat is megismerhetik a résztvevők.

    A daru egyike legmagasabb termetű madarainknak. Valaha elterjedt, fészkelő madárfaj volt Magyarországon; a századfordulón még fészkelt nagy mocsarainkban, de azóta többnyire csak átvonul az országon.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!