Megtalálták Atlantiszt?

Mindannyian hallottunk Atlantisz elsüllyedt városáról, ami évezredek óta lázban tartja az emberiséget. A szakértők rovereket küldtek egy sziklás táj vizsgálatára, és az egyszerű sziklák helyett egy potenciálisan 120 000 éves várost találtak az Atlanti-óceán felszíne alatt 700 méterrel. Ez egy hidrotermikus mező, amelyet gyakran olyan geológiai területként írnak le, ahol forró víz kering a Föld felszíne alatt.

A terület a Közép-Atlanti-hátságtól nyugatra helyezkedik el, és a Science Alert jelentése szerint ez a terület a leghosszabb életű geotermikus mező a tengerben.
A tudósok most úgy vélik, hogy az „elveszett város" feltárhatja az élet eredetét, és még a más bolygókon való élet lehetőségeit is.

A víz alatti terület jellegzetességei között szerepelnek az ókori falak, amelyekről úgy gondolják, hogy legalább 120 000 évesek, a kürtők forró gázt lövellnek ki, valamint áll ott egy monolit, amelyet Poszeidónról, a tenger görög istenéről neveztek el.

A zord körülmények ellenére az „elveszett város rengeteg óceánlakó lénynek ad otthont, például csigáknak, mikrobiális közösségeknek és különféle rákféléknek. Úgy gondolják, hogy ezek az állatok a mező szellőzőnyílásaiból táplálkoznak, amelyek állítólag hidrogént, metánt és más gázokat köpnek ki.
A mikrobiológusok azt is állítják, hogy olyan állatok is élnek a környezetben, mint a rákok, a garnélarák és az angolna.

A tudósok szerint az Atlanti-óceánban találthoz hasonló hidrotermikus mezők valószínűleg máshol is léteznek.

Ősi ökoszisztéma, földönkívüli élet

Ennek ellenére az elveszett város lelet továbbra is az egyetlen, amelyre távirányítású járművek eddig el tudtak jutni. Az ősi ökoszisztémáról szólva William Brazelton mikrobiológus a The Smithsoniannak így nyilatkozott: „Ez egy olyan ökoszisztéma-típus példája, amely az Enceladuson (a Szaturnusz holdján) vagy az Európán (a Jupiter holdján) ebben a másodpercben is aktív lehet, és talán a múltban a Marson is így volt."

Felfedezése óta számos felhívás érkezett a helyszín védelmére, annak fontossága miatt. 2018-ban azonban Lengyelország megkapta a jogot a Közép-Atlanti-hátság 10 000 négyzetkilométeres bányászati célú feltárására. A döntésről szólva Dr. Gretchen Fruh-Green, a felfedezést vezető tudós azt mondta, hogy fennáll annak a veszélye, hogy „elpusztítják" az elveszett várost.

„Elpusztíthatjuk ezt a helyet, mielőtt megértenénk, mielőtt igazán felértékelnénk ezeknek az egyedülálló  jelentőségét. Kulcsfontosságú jelentősége van az élet keletkezésének, és a korai földi folyamatok megértésében. Ez a mi történelmünk, ez a Föld történelme, és ha megzavarjuk, nem tudjuk, milyen gyorsan fog helyreállni, vagy hogy a zavar milyen hatással lenne az óceánok kémiájára."

Hasonló hely a cikkben szóló elveszett városi is: