Az 5 legszebb természeti csoda Európában

Észak-Írország: Az óriások útja

Nem csak Írország inspirálhat a Moher-szikláival, hanem Észak-Írország is kínál páratlan kincset. A híres Giant's Causeway-ről beszélünk Antrim megyében. Körülbelül 40 000 bazaltoszlop nyúlik ki itt az Atlanti-óceánból, ami a vulkánok kora óta, körülbelül 60 millió évvel ezelőtt történt.

A hely eredetét legenda is övezi, amelyről a látogatóközpontban tájékozódhatsz. Annyit el lehet árulni: állítólag az ír óriás, Fionn mac Cumhaill a felelős a bazaltképződésért. Ősellensége a skót óriás, Benandonner volt. Fionn lépcsőkövekből épített egy utat egészen Skóciáig, amit Benandonner állítólag egyáltalán nem szeretett. Elpusztította az ösvényt, és létrehozta az Óriás útját. Legalábbis ez a legenda.

Horvátország: Plitvicei-tavak

Horvátország csúcspontja a Plitvicei-tavak. A nemzeti park az ország északi részén található, és leginkább vízeséseiről és türkiz tavairól ismert. Összesen 16 tavat fedezhetünk fel, melyeket természetes akadályok választanak el egymástól.

Némelyik porózus mészkőből áll. Különösen törékenyek, és az áramló víz, a levegő és a növényzet kölcsönhatása révén jönnek létre.

A nemzeti parkon belül nagyok a tengerszint feletti magasságbeli különbségek, amelyek az évezredek során változatos növény- és állatvilágot eredményeztek. A mai napig élnek itt olyan állatfajok, amelyek már akkor is jelen voltak, amikor embernek nyoma sem volt. A nemzeti parkban különféle túraútvonalak találhatók, hosszabbak és rövidebbek.

Portugália: Algar do Carvão

A vulkánok a mai napig fontos szerepet játszanak a Föld történetében. Szerencsére sokan jelenleg nem aktívak. Néhányan pedig maguk mögött hagyták azt, ami ma a kalandorok paradicsoma, például az Azori-szigeteken, pontosabban Terceira szigetén: itt egy régi vulkáni kráter belsejét tekintheted meg.

Terceira központjában található az Algar do Carvão vulkáni kráterrel rendelkező természetvédelmi terület. Ez körülbelül 2000 évvel ezelőtt alakult ki, és akkor a Pico do Carvão vulkán része volt. Ahogy a láva kibuborékolt a szellőzőnyíláson, egy része visszafolyt a magmakamrába, és ott gyorsan megszilárdult. Az eredmény egy úgynevezett nyitott lávakémény lett, amelynek falán ma cseppkövek találhatók.

1893-ban az első kutatók leereszkedtek a kéménybe, és több mint 40 évvel később megkezdődött a barlang feltérképezése. Ma már kényelmesen megközelíthetők a látogatók számára, és senkinek sem kell többé kötéllel leereszkednie. Vannak lépcsők és emelvények, amelyek lefelé és a természeti jelenség közepébe vezetnek.

Norvégia: Lofoten-szigetek

Durvák, szelídíthetetlenek és egyszerűen látványosak: a Lofoten-szigetek Észak-Norvégia zord partvidékén találhatók. Körülbelül 80 kisebb-nagyobb szigetből állnak, és az Északi-sarkkörtől 100-300 kilométerre északra fekszenek.
A szigeteken mintegy 6000 éve élnek emberek, akkoriban főleg vadászatból és halászatból, de ma már a turizmus is nagy szerepet játszik az ott élők megélhetésében.

Annak ellenére, hogy Lofoten sok helye meglehetősen csupasznak tűnik, ma sokkal több fa van, mint néhány évszázaddal ezelőtt. Abban az időben az emberek szinte mindent kivágtak, hogy a fát házaik és hajóik építésére használják fel. A Lofoten-szigetek helyenként akár 1200 méteres tengerszint feletti magasságba is emelkednek, alpesi körülményeket kínálva a kalandvágyóknak.

Alternatív megoldásként a szigeteket körutazáson is felfedezhetjük, de nyáron autóval vagy kerékpárral is lehet szigetet ugrani, hiszen számos kompjárat és híd található ott. Lofoten legnagyobb városa Svolvær, körülbelül 5000 lakossal. Szintén érdemes felfedezni a középső részén található Vestvågøy szigetet vagy délen Moskenesøy-t.

Izland: Északi fény és éjféli nap

Nem kérdés, hogy Izland önmagában is természeti csoda. Annyi rendkívüli felfedezni való van ezen a szigeten – a két kontinens közötti Silfra-hasadéktól a Kirkjuellsfoss-vízesésig a vizet okádó gejzírekig.

Ideális hely azonban két különleges európai természeti jelenség megtapasztalására is: az északi fényre és az éjféli napra. Bár a kettőt egyszerre nem élvezheted, a messzi északi szigetre érdemes kirándulni nyáron és télen is.

Az első északi fények újra láthatóvá válnak, amint a nap elég hosszú ideig lenyugszik, és Izlandon ismét nagyon besötétedik. Ez október környékén van. Majd kis szerencsével már kora estétől megjelenik az égen a sarki fény és intenzitásuktól függően lélegzetelállító látványt nyújt.

Az éjféli nap jelensége tavasztól fokozatosan felváltja a sarki fény szezont. Bár Izlandon nem mindig van fényes nappal, minél közelebb jön a június, annál erősebb lesz. Júniusban a nap valójában éjfél után megy le, és nem sokkal hajnali 3 óra előtt kel fel újra.

Ez azt jelenti, hogy egyáltalán nem sötétedik, és valójában 24 órán át fent van a Nap az égen.

Nézd meg, milyen szép a sarki fény Izland felett: