Elképesztő titok derült ki a világ legrégebbi piramisáról

A világ különböző piramisai sok összeesküvés-elméletnek adnak táptalajt az évek során, főleg azért, mert nehéz elképzelni, hogyan épültek fel ilyen hatalmas, lenyűgöző és bonyolult szerkezetek a mai technológia nélkül. Az idegenek szolgálnak az egyik leggyakoribb magyarázatként a lenyűgöző bravúrra, de mielőtt túlságosan elragadtatná magát a kedves olvasó, most nem erről beszélünk.

Ehelyett a régészek más magyarázatot kínáltak az indonéziai Gunung Padang régészeti lelőhelyre, ahol az egyik tanulmány azt állította, hogy emberi tevékenységre utaló bizonyítékokat találtak ott, amely több ezer évvel idősebb a legtöbb piramisnál.

A tanulmány még azt is felvetette, hogy az építményben „rejtett üregek vagy kamrák" találhatók. Ez egy olyan felfedezés, amely a 25 ezer évesre datált piramissal kapcsolatban tökéletes táptalajt nyújt az összeesküvés-elméletek kedvelőinek.

A tanulmány szerzői a következőket írták: „A piramisból származó szerves talajok radiokarbonos kormeghatározása több, időszámításunk előtt történt építkezési szakaszt tárt fel, amelyek kezdeti szakasza a paleolit korszakra datálható. Ez a tanulmány határozottan azt sugallja, hogy a Gunung Padang nem egy természetes domb, hanem egy piramisszerű építmény, amelyet emberek emeltek."

Paleolit kori ősemberek építették a piramist?

A tanulmányra válaszoló régészek azonban azzal érveltek, hogy a „piramist" valószínűleg nem emberek – vagy idegenek – építették, mert nem „építette" senki.
Azt állították, hogy míg Gunung Padang tanulmányozása során „jogos és valós adatokat" használtak fel, viszont azok a következtetések, miszerint nagyon ősi emberek dolgoztak a helyszínen, indokolatlanok.

Flint Dibble, a walesi Cardiffi Egyetem régésze azt mondta a Nature-nek, hogy valószínű, hogy a szerkezet természetes úton alakult ki, hacsak nem találnak rendkívüli bizonyítékokat, amelyek ennek ellenkezőjére utalnak. A régészek arra is felhívták a figyelmet, hogy nincs bizonyíték szén- vagy csonttöredékekre a talajban, amik az emberi tevékenység két gyakori jelei a régészeti lelőhelyeken.

Lutfi Yondri, az indonéziai bandungi BRIN régésze a Nature-nek elmondta, hogy bár munkája során kimutatta, hogy 12 000 és 6 000 évvel ezelőtt emberi lakhely volt a területen, egyik lelet sem utalt arra, hogy a lakosok rendelkeztek volna olyan „figyelemreméltó kőműves képességekkel, amelyekre szükség lett volna a „piramis" megépítésére."

Tehát megvan a magyarázat: a szokatlan, piramis-szerű alakzat valójában nem is mesterségesen épült szerkezet, hanem csak az anyatermészet munkája – írja az Unilad.