Szlovéniában jártunk tavasz derekén. Azóta az ország sokféle arcát bemutattuk: bortermő tengerpartját, a falusi gazdaságokkal és várakkal teli Szávamentét, és most végül a hegyvidéken és a legfőbb attrakción, a Bledi-tavon a sor. Ódzkodtunk a csapból is folyó látnivalótól, kiderült, hogy kár volt.
Kranjska Gora a szlovén Júlia-Alpok legkedveltebb üdülőterülete a szlovén-olasz-horvát hármashatáron. A hegyekkel övezett hosszú völgy télen-nyáron tele az aktív életre esküdőkkel.
Április közepén hatalmas havazást zúdít a nyakunkba a szlovén tavasz, amely előző hétvégén még pólóra vetkőztette a túrázókat a közel 30 fokos kánikulában. A Ponce-hegy lábánál épült modern látogató- és sportközpont, a Planica Nordic Center emeleti teraszán már hógolyózni is lehet. Amire nem számítunk, hogy benn a házban is ugyanennyi van a fehérségből. A Planicában egy óriási hűtött csarnokba gyűjtik össze tavasszal a lejtőkön megmaradt hómennyiséget, így nyáron is tudnak edzeni a sífutók.
A síugrásnak is komoly hagyománya van a környéken, a szlovén sportolók rendre jól teljesítenek a nemzetközi versenyeken. Az épületből pont a világbajnokságok megrendezésére is alkalmas sísáncokra látni, amelyeken már 5 éves koruktól száguldoznak le a helyi gyerekek.
Ezt elképzelni is durva, de mi ki is próbáljuk: a látogatóközpont VR-szemüvege olyan élethű élményt varázsol, hogy óriási sikoltozás követi az elrugaszkodást és a földet érést. A szélcsatorna hasonlóan valósághű, benne lebegve az is lehet pár percre ejtőernyős, akinek soha nem jutna eszébe kiugrani egy repülőből több ezer méteres magasságban. A terület nyáron nem kevésbé izgalmas: a síugrósáncok mentén drótkötélpályán zúghatunk le.
Ahol a Száva születik
A központ közelében kiterjedt mocsár terül el, a Drni. Legnyugatibb pontjához, a smaragdzöld Zelenci-tóhoz minden évszakban sokan igyekeznek a környéken. Kristálytiszta és hideg források fakadnak a mélyéről, egyebek között innen indul útjára a Sava Dolinka folyó is. A Sava Bohinjkával való frigyéből a Duna mellékfolyójaként ismert Száva születik.
A feltörő források, amelyek buborékokat vetnek a kékben-zöldben játszó vízfelületen, egy porózus mészkőrétegen törnek keresztül, ez adja a víz jellegzetes, fotókra kívánkozó színét. A Natura 2000-es természetvédelmi területen számos érdekes növényfaj, köztük húsevő növények is otthonra találtak, és különösen gazdag még kétéltűekben és fészkelő madarakban is a tó környéke. A parton épült kis fakilátóból mi is rálátunk néhány barázdabillegetőre.
Egy másik szemrevaló tó is található a közelben, a Jasna, ami – ne tévesszen meg senkit – ugyanazt a nevet viseli, mint a Chopok egyik legismertebb síközpontja Szlovákiában. A patakokból duzzasztott mesterséges tó a sziklák ölelésében, fenekéig átlátszó tiszta vizével, partján egy kőszáli kecske bronzszobrával és egy apró vízimalommal kedvelt szelfipont Kranjska Gorában.
Ebédünket is csodás környezetben költjük el. A sípálya aljában épült kis fahüttében, a Kosobrinban a környező vidék specialitásait teszik elénk autentikus tálalással fémbögrében, fatányéron a kinti virágládából gyűjtött ehető szirmokkal díszítve. A babos árpagyöngyleves isteni, akárcsak a szép karéj sertéspecsenye és a meleg szilvás habosrétes.
Tulajdonosa, a kedves Spela arra kér minket, kössük Olvasóink lelkére, hogy ne nyáron jöjjenek, amikor egymást tapossák a látogatók a Triglav Nemzeti Park túraútjain, és araszolnak autóikkal Krajnska Gora hosszú főútján.
Ahogy meséli, tavasszal és ősszel nemcsak, hogy tülekedés nincs, de sokkal több a szín is a tájban a nyíló vadvirágoknak vagy a színesedő leveleknek köszönhetően.
A négy fal között egy teljes nemzeti park
A Júlia-Alpok legmagasabb pontjához, a Triglavhoz most csak a bledi látogatóközpontban van szerencsénk. A hegy Szlovénia szimbóluma, jelentőségét jelzi, hogy a tárlaton úgy terelik a szemet és a vendéget az információs konzolok között, hogy a kiállítás csúcspontját az adja, amikor megpillantjuk a fenséges ormot a poszter méretű fotón.
A szlovének rettenetesen értenek ahhoz, hogyan mutassák be hatásosan, informatívan és magas színvonalon értékeiket. Díjakat is nyernek múzeumpedagógiai egyediségükkel, erről korábban ebben a cikkünkben írtunk. Modern, mégis tájba illő, látogató-központjaikat főként fából és nagyon jó ízléssel építik, de az acéllal és a betonnal is gyönyörűen bánnak.
Nem lehet nem szeretni
Tudom, nem szép, de szerettem volna fogást találni Bleden, hogy ne kelljen ajánlanom egy olyan turisztikai közhelyet, aminek amúgy sem kell a cégér, mert már így is tele van látogatóval. De ahogy felérünk a várba, és lenézek a tó telt színű, most éppen zöld vizére, rajta a kis templomtornyos szigettel, körülötte pedig a köddel koronázott hegyekkel, be kell látnom, hogy tévedtem. Bled mellett – szó szerint – nem lehet szó nélkül elmenni.
A 130 méter magas sziklán álló ősrégi fellegvárba a kilátás miatt mindenképp megéri felkapaszkodni. Izgalmas állandó tárlatából pedig kiderül, hogy Bled vonzerejét nemcsak tava, hanem termálvizei is biztosítják, egy svájci orvos-természetgyógyász, Arnold Rikli már a 19. században meghonosította itt az egészségturizmust. Megér egy misét a kastélymúzeum freskókkal díszített 16. századi barokk kápolnája is, akárcsak a fából készült Gutenberg korabeli nyomdagép másolata.
A tó közepét Szlovénia egyetlen természetes szigete ékesíti, amely már az őskorban is lakott volt, és számos bizonyíték utal rá, hogy közel egy évezrede pogány szertartásokon áldozatokat mutattak be itt az isteneknek. Az aprócska szigetre nem fért túl sok minden, de az szép és érdekes.
16. századi templomának legfőbb attrakciója a kívánságharang, amelyet már 1534 óta kongatnak.A hiedelem szerint, ha háromszor meghúzzuk a kötelét, szóra bírva a harangot, és közben kívánunk valamit, óhajunk közvetlenül a Szűzanyához száll. A templom kedvelt esküvői helyszín, hiszen sehol a világon nincs olyan hatásos és romantikus entré, mint a csodás színű vízen érkezni egy pletnával, a Bledi-tó gondolájával, és a szigeten kikötve 99 lépcsőn vinni fel menyasszonyt a templom bejáratáig.
A korábban már részletesen elmesélt négynapos szalámi- és prosciutto kúra után, valami hazaival búcsúznék Szlovéniától, így rántott húst és krémest rendelek a Café Parkban. Mindkettőt ér itt enni, hiszen a monarchia közös gasztronómiai gyökereket is adott. A kremsnitának nevezett krémest, ami pont olyan, mint a miénk, ráadásul teljesen sajátjuknak tekintik a helyiek, akárcsak a magyarok.
Döntse el mindenki maga, hogy melyik a jobb. Ami az árat illeti, akár a szlovének felé is billenhet a mérleg nyelve, hiszen 2023-ban megfordult az ősrégi trend: olcsóbb lett Szlovénia, mint Magyarország. A határ közelében élő honfitársaink már odaát intézik a heti bevásárlást, hogy spóroljanak.
Címlapkép: Shutterstock/Istvan Csak