Pontosan 58 évvel ezelőtt, 1965. március 18-án történt a világ első űrsétája: a szovjet Voszhod–2 űrhajósa, Alekszej Leonov 12 percet töltött kint az űrben. E jeles nap alkalmából összegyűjtöttük az univerzum eddigi legemlékezetesebb és legveszélyesebb űrsétáit.
Egy szkafanderrel kirándulni az űrben már önmagában merész dolog. De 1965 óta több olyan űrséta is történt, ami hosszúsága vagy veszélyessége miatt kiemelkedik a többi közül. Íme a legemlékezetesebbek:
Az első biztosító kábel nélküli űrséta (1984. február 7.)
Bruce McCandless, a NASA űrhajósa a Manned Maneuvering Unit, MMU nevű meghajtó egység segítségével repült ki az űrbe. Az úgynevezett jetpack a hagyományos szkafander fölé illeszkedett, ennek segítségével az űrhajós sokkal távolabb merészkedhetett az űrsiklótól anélkül, hogy bántódása esett volna. McCandless volt az első Föld körül keringő ember, aki 98 méternyire távolodott el az űrhajótól.
Az első kizárólag női űrséta (2019. október 18.)
2019. október 18-án a NASA két női űrhajósa a világon elsőként férfikísérő nélkül indult űrsétára. A 61-es expedíció repülőmérnökei, Christina Koch és Jessica Meir 7 óra 17 percet töltöttek az űrben, hogy kicseréljenek egy műszert a nemzetközi űrállomáson. Koch eddigre már négy űrsétát tett, de Meirnek ez volt az első ilyen küldetése. Ő lett a 15. nő, aki az űrben járt – mondta a NASA.
A legrövidebb űrséta (2004. szeptember 3.)
A történelem legrövidebb űrsétája mindössze 14 perces volt. Michael Fincke amerikai űrhajós a Nemzetközi Űrállomás építésén dolgozott, amikor szkafanderében csökkeni kezdett az oxigénnyomás, ezért társával, Gennagyij Padalkával korábban kellett véget vetniük az expedíciónak. A Washington Post szerint Padalka és Fincke orosz Orlan űrruhát viseltek az amerikai űrruhák korábbi hűtési problémái miatt.
A leghosszabb űrséta (2001. március 11.)
A leghosszabb űrséta az eredetileg tervezett 7 óra helyett, 8 óra 56 percig tartott. A NASA űrhajósok – Yury Usachev, Susan Helms és Jim Voss – küldetése az volt, hogy a Destiny modulon előkészítsék az űrállomás saját robotkar-rendszerének felszerelését. Az expedíció nem volt zökkenőmentes, mindjárt az elején egy műszereket tartalmazó műanyag kelt önálló életre, és kilebegett a gép rakteréből, fél órával később pedig a robotkarra szerelhető munkaplatform szabadult el, amit már nem lehetett megmenteni. Miután helyrehozták a károkat és befejezték a munkát, az asztronauták még vagy három órát töltöttek a Discovery szűkös zsilipjében a televíziós rendszer hibája miatt.
A legveszélyesebb űrséta amerikai űrruhában (2013. július 16.)
Percekkel azután, hogy az Európai Űrügynökség űrhajósa, Luca Parmitano elhagyta a Nemzetközi Űrállomást, úgy érezte, hogy víz folyik a sisakja hátulján. Mire Parmitano nagy nehezen visszatért az állomásra, a sisakja tele volt vízzel, ami befolyt a fülébe és a szemébe is. A szivárgást később a hátizsák hibájára vezették vissza. Az űrben végzett munkálatokat hónapokra felfüggesztették, míg a NASA kivizsgálta az űrruha meghibásodásának okát és változtatásokat eszközölt rajta.
Forrás: Space.com, The New York Times, IFL Science