Így telepítettek vissza egy trópusi erdőt 20 év alatt

A klímaváltozásról, aszályról, erdőtüzekről és az energiaválságról szóló hírek tömkelegében jólesik olyan történetekről is olvasni, amelyek némi reménysugarat jelentenek. Ilyen a 90-es években még teljesen kopár földdarab a brazíliai Minas Gerais-ban, amelynek a helyén most egy vadállatokban gazdag trópusi erdő burjánzik, mégpedig egy házaspár munkájának köszönhetően.

Közel 30 évvel ezelőtt, a brazil fotós-újságíró, Sebastião Salgado az emberiségből kiábrándulva, traumatizálva tért haza Kelet-Afrikából, ahol a ruandai mészárlásokat dokumentálta. A nehéz időszakot követően a férfi úgy döntött, hogy átveszi családja terjeszkedő szarvasmarha farmját Minas Gerais-ban, a régióra pedig úgy emlékezett, mint egy buja, zöld, élettel teli esőerdőre.

Azonban a terület sajnálatos módon drasztikus átalakuláson ment keresztül, mindössze 0.5%-át fedték fák, a vadvilág pedig eltűnt. „A terület ugyanolyan beteg volt, mint én" – fogalmazott a férfi a The Guardian-nak. Aztán a feleségének támadt egy ötlete: vissza kell telepíteni az erdőt. 

Salgado és családja létrehozta az Instituto Terrát, ami mára több mint 2,5 millió fát ültetett el, az RPPN Bulcão Farmnak elnevezett területet pedig egy fákkal, vadállatokkal teli trópusi dzsungellé varázsolta.

"Amikor belevágtunk, elkezdtek visszatérni a rovarok, a madarak és a halak, a fák növekedésének köszönhetően pedig én is újjászülettem – ez volt a legfontosabb pillanat." Hogy pontosan mi is történt 20 év alatt, azt két fekete-fehér fotó szemlélteti a projekt honlapján: a csúszkát mozgatva válthatunk a kopár, lepusztult táj és a 20 évvel későbbi trópusi esőerdő között. 

Salgado szerint ez az egyetlen válasz a klímaváltozásra. "Egyetlen lény van, amely a CO2-t oxigénné tudja alakítani, és ez a fa. Újra kell telepítenünk az erdőket, őshonos fákkal, a magokat pedig ugyanabban a régióban kell összegyűjtenünk, ahol elültetjük őket, különben nem jönnek vissza az állatok." 

A talaj az aszály és az erózió miatt jelentős mértékben le volt pusztulva, ilyen talajon pedig az erdő telepítése nem könnyű feladat. Ezért egy jól átgondolt és kutatások segítségével kidolgozott módszert igényelt a visszatelepítés megtervezése, írja a szervezet a Google Arts-on megjelent ismertetőjében a projektről.

A kezdeti szakaszban a talaj állapotán kellett javítani. Ennek érdekében elsőként olyan növényzetet ültettek, amely gyorsan fejlődik és takarót képez. A cél az volt, hogy a talajtakaró növényzet révén minél több szerves anyaggal, tápanyaggal lássák el a talajt, ami ugyanakkor meg is óvja az eső által okozott hatásoktól. Az erdő gyors növekedését követően 2015-ben kezdődött meg az ültetvény gazdagítása, azaz a biodiverzitás növelése. Ez volt az erdő-helyreállítás egyik legnagyobb kihívása az ismertető szerint.

A területet 2013-ra szinte teljesen beborította az Atlanti-erdő növényzete. 2019 januárjáig több mint 2,5 millió palántát ültettek el 297 őshonos fajtából. Az ültetés mindig az esős időszakban történik, amely novembertől januárig tart.

Az erdőültetés a kezdetektől közösségi esemény volt. Az első eseményre 1999 novemberében került sor. Ezen többségében a közeli Aimores városának lelkes diákjai vettek részt. Az esemény tulajdonképpen egy buli volt a természetben, és még az eső is hozzásegített az akcióhoz.

Még párducmacska családdal is lehet találkozni az erdőben (a kép illusztráció)Forrás: Saad315/Pixabay

A zöld visszatérte után már nem kellett sok idő, hogy az állatok is visszataláljanak, mára pedig már veszélyeztetett fajok is előfordulnak az erdőben. Még párducmacska családdal is lehet találkozni a területen, amely további 33 emlősfajnak, 173 madárfajnak, 16 hüllőfajnak és 15 kétéltű fajnak ad otthont. Az Atlanti-erdő veszélyeztetett madarai közül a tüzeshomlokú amazon és a galambnyakú amazon is megtalálható az erdő lombjai között.

Az új erdővel együtt az Instituto Terra jelenleg környezetvédelmi ismeretek központjaként is működik, és oktatási projekteket is szervez, amelyekben az erdő helyreállításában szerzett tapasztalataikat osztják meg az érdeklődőkkel. Természetesen a turistákra is gondoltak, a látogatók vezetett túrákon ismerkedhetnek meg az erdő növény- és állatvilágával, melyeken előzetes regisztráció után lehet részt venni. Megnyugtató a tudat, hogy a világnak egy pontján sikerült a természet egy darabjának emberi segítséggel ilyen módon újjászületnie, de ez semmiképp se legyen mentség bármilyen jellegű természetrombolásra; a prioritás továbbra is a még meglévő természeti értékeink megóvása kell, hogy legyen.

A címlapkép illusztráció, forrása: sittitap/Shutterstock

Szóljon hozzá
0 hozzászólás
Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek