A kiépítetlen vadonra és egzotikumra vágyóknak ajánlja Grúziát a lakóautózós pár

Kiépítetlen vadon, eldugott falvak a zöld, hullámzó dombok között, szenzációs természet, finom ételek, és segítőkész helyiek – így jellemzi Grúziát az a lakóautózós pár, akinek Mongóliáig vezető útjáról nemrég írtunk. Fazekas Cecília és Tóth Péter hét ország után az elmúlt három hónapot pedig Grúziában töltötte, így bőven volt idejük felmérni a terepet. Ebben a cikkben ottani élményeikről kérdeztük őket.

Hogy találjátok meg a legideálisabb táborozóhelyet?

Péter: Grúzia nagyon különleges ilyen szempontból, ugyanis nem nagyon van olyan hely, ahol nem rendkívül szép a táj. Tbilisziből 360 fokos körben bármilyen irányba is indulsz, mindenhol eszméletlen tájra lyukadsz ki. Általában úgy csináljuk, hogy megyünk, és ahol szép, ott megállunk. Nincs korlátozás, akárhol vadkempingezhetsz.

TushetiForrás: Fazekas Cecília, Tóth Péter

Cili: Tényleg kánaán ilyen szempontból. Azzal viszont érdemes számolni, hogy miután elfoglaltad a táborhelyet – nagy esély van rá, hogy megjelenik egy random grúz autó, beáll melléd és elkezdi bömböltetni a zenét. Mindezt mondjuk hajnali kettőig.

Péter: A grúzok többek közt erről híresek, hogy mindenhol ott vannak, nem tudsz elbújni se a hegyek között, se a völgyben, se a vízparton, mindig valahogy megjelennek, szóval Grúziában sosem vagy magányos. Ugyanakkor bárhol lehet táborozni, soha, sehonnan nem küldtek el, nem volt semmilyen kellemetlen szituációnk, veszélyben egyszer se éreztük magunkat.

Kevés kivétellel az összes régiót bejártátok. Melyik tetszett a legjobban?

Péter: Nehéz választani, Szvanétiáit mondanám, meg a Tusheti régiót. Ez az utóbbi az egyik legelzártabb régiója az országnak. 4-5 óra vezetés földúton az Abano hágón keresztül, és utána megnyílik egy gyönyörű hegyvidé:. 3000-3500 méter magas hegyek, de nem drámai, hegyes csúcsok, hanem lankás, zöld hegyoldalak, kis falvakkal. A legnagyobb település Omalo, ahol összesen 50 ház van, tehát el lehet képzelni, mekkora a többi. Vannak olyan falvak, ahol mindössze 10 ház van. Hihetetlen.

Cili: És csodálatos helyeken vannak ezek a települések. Kis csapásokon gyalogoltunk órákon át, majd megérkeztünk egy faluba, ahol összesen három kőház volt. Szezációs hely!

Péter: Igen, Tusheti varázslatos.

Cili: Nekem Racha a nagy kedvenc, (Szvanétia és Tusheti mellett). Imádom az őszi színeket, és itt a legtöbb erdő bükk és más, egyéb lombhullató. Úgy kell elképzelni, hogy ott vannak ezek a rendkívül gyönyörű, színes dombok, és a háttérben a 4-5 ezer méter magas, havas hegycsúcsok. Rengeteg kis faházikó van itt, nagyon hangulatos az egész. A régió egyébként a gasztronómiájáról is híres, és a belföldi turizmus is jelentős errefelé.

RachaForrás: Fazekas cecília/Tóth Péter

Ezen kívül nekem még Vashlovani volt kiemelkedő élményem, 5 napot töltöttünk ott terepjáróval, faltuk a kilométereket. Azt a szabadságérzést, amit ott átéltünk, nem tudnám semmihez sem hasonlítani. Pampák, szavanna jellegű tájak szikrázó napsütésben – mindez az ország délkeleti csücskében, az azerbajdzsáni határnál.

Péter: Teljesen eltérő ott a táj. Grúzia főleg hegyvidék, a zöld, dimbes-dombos, meg a magas sziklás hegyek jellemzik. Ehhez képest Vashlovani meg olyan, mintha a pampákon járnál, gazellák is vannak, ami nagyon meglepő volt nekem.

Cili: Hihetetlen, hogy napokat vezettünk úgy, hogy nem találkoztunk emberekkel, csak rangerekkel, mert ez egy határmenti vidék. Nem gondoltam volna, hogy Grúziában van olyan terület, ami ennyire szabadon bejárható és mégis ennyire kihalt.

VashlovaniForrás: Fazekas Cecília/Tóth Péter

Kiknek ajánljátok Grúziát?

Cili: Aki szereti az érintetlen természetet, a kicsit vadabb hegyvidéket, tehát nem a lépésről lépésre kijelölt osztrák és német túraútvonalakra vágyik, annak remek választás (félreértés ne essék, gyönyörű Ausztria és Németország is), szóval azoknak akik egy kis egzotikumra vágynak.

Péter: Itt van minden, tengerpart, hegyek, illetve Vashlovani is nagyon érdekes táj. Olyan embereknek ajánlom, akik azért egy kicsit ki tudnak mozdulni a komfortzónájukból, mert itt nincs még kiépítve úgy a turizmus. Fontos, hogy valami rugalmasság legyen az emberben, mert nagyon kevesen beszélnek angolul, illetve egy picit több energiába kerül a tervezés, jobban meg kell nézni, hogy fogsz eljutni A-ból B-be.

De aki teljesen rugalmas, az nyugodtan jöjjön bármilyen terv nélkül, mert a grúzok nagyon segítőkészek, szóval mindent meg lehet oldani valahogy, akár kézzel mutogatva is.

Nem a külföldi turisták igényeihez van előkészítve a táj és a látnivalók, cserébe viszont nincs belépő szinte sehova, mindenhol szabadon mászkálhatsz, de nem biztos hogy látszik az ösvény, mert nincs kitáblázva, nem vár minden sarkon a büfé, szóval vinni kell a hátizsákban a kaját, innivalót. 

Ninoskhevi vízesésForrás: Fazekas Cecília/Tóth Péter

Cili: Illetve, ha valakinek ételallergiája van, arra fel kell készülni, hogy itt nincs külön iyen bekezdés az étlapokon, és nem jellemzőek  a mentes termékek sem a szupermarketekben. Úgyhogy ez egy kicsit macerás volt nekem, cukorbetegként.

Péter: Más, mint a nyugat, de nagyon gyönyörű, és szerintem, ezt pont így kell látni, ahogy most van, mert valószínűleg ők is el fognak jutni oda, ahova mi, vagy a tőlünk nyugatabbra lévők, csak lehet 20, 30, vagy ki tudja, hány év múlva. De szerintem, ezzel a nyers és eredeti valójában, most igazán szenzációs.

Szóljon hozzá
0 hozzászólás
Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek