Kiderült, mi okozta a rejtélyes csimpánzpusztulásokat

2005-ben rejtélyes betegség ütötte fel a fejét a Sierra Leone-i Tacugama Csimpánzrezervátumban. Míg egyes majmok emésztési rendellenességekkel küzdöttek, másoknál görcsroham és koordinációs nehézségek jelentkeztek, de olyan is volt, aki egyszerre mutatta az összes tünetet. A majmok először úgy tűnt, felépülnek a betegségből, hónapokkal később azonban elpusztultak. Most, több mint egy évtizeddel később derült ki, hogy a majompusztulásért a Sarcina nemzetség egy új baktériumfaja a felelős - derül ki a smithsonianmag.com cikkéből.

Csimpánzok a Tacugama rezervátumbanForrás: Jeremy Weate/commons.wikimedia.org

A rezervátum biológusai és állatorvosai már korábban megállapították, hogy a betegség az emberekre nem fertőző, a csimpánzokban viszont neurológiai és gyomor-bélrendszeri panaszokat okoz. Az áttörés 2018-ban következett be, amikor Leah Owens, a Wisconsin-Madison Egyetem állatorvos-tudományi doktorjelöltje egy nem szokványos kinézetű baktériumot talált egy fertőzött csimpánz agyszövetében.

Genetikai szekvenálás segítségével megállapították, hogy valószínűleg ez a baktérium lehetett a felelős a betegségért, miután a fertőzött csimpánzok mintáinak 68 százalékában kimutatható volt. Owens agyszöveten tenyésztette ki a baktériumokat, és akkor azonosította a lóhere-szerű alakjáról ismert Sarcina nemzetség tagjaként, még ha ezek a baktériumok egy kicsit eltérőek is voltak a nemzetség többi tagjától.

A Sarcina nemzetség működését még nem teljesen értik, egyik változata, a S. ventriculi gasztrointesztinális tüneteket okozhat az emberekben, és műtéti beavatkozások után következhet be. Bár az új baktérium nagyon hasonlít a korábban ismert S. ventriculihoz, ez olyan géneket tartalmaz, amelyek miatt annál halálosabb. Az újonnan felfedezett baktériumot a S. troglodytae kategóriájába sorolták, a betegségetet pedig „epizootikus neurológiai és gasztroenterikus szindrómának vagy ENGS-nek nevezték el.

A kutatók azonban továbbra sem értik, miért is bukkant fel a betegség, mely márciusban, a száraz évszakban tetőzött. Ekkor a csimpánzok több ételt kapnak, és a tudósok arra gyanakszanak, hogy talán a majmok biológiájában vagy a szentély környezetében lehetett valami, ami elterjesztette a betegséget.

 

Szóljon hozzá
0 hozzászólás
Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek