Női nevet keresnek Brüsszel leghosszabb autós aluljárójának
Astrid belga királynéForrás: Library Of Congress / Wikipedia

Nyílt szavazást hirdetett Brüsszel városvezetése hétfőn a főváros, egyben az ország leghosszabb autós aluljárójának, a jelenleg II. Lipótról, a kongói területeket gyarmatosító korábbi belga uralkodóról elnevezett alagút átnevezésére. A városvezetés a választható új elnevezések között kizárólag női neveket szerepeltet – írja az MTI a belga sajtó tájékoztatása alapján.

A brüsszeli önkormányzat a közlekedésért felelős részlegének honlapján azzal indokolta az alagút átnevezéséről hozott döntését, hogy a főváros utcáinak csupán 6,1 százaléka visel női neveket. Az átnevezés célja "a nők nyilvános térben való megjelenésének szimbolikus megerősítése"- írták. Jelenleg a brüsszeli utcák 43 százaléka hordozza emberek neveit. A hónap végéig választható 15 személynév között a következők szerepelnek:

- Andrée De Jongh, második világháborús belga ellenálló
Chantal Akerman nemrégiben elhunyt belga filmrendező
Isala Van Diest, az első nő, aki orvosi diplomát szerzett Belgiumban
Marguerite Yourcenar belga író
Marie Curie lengyel származású francia fizikus és kémikus
Rosa Parks amerikai polgárjogi aktivista
Semira Adamou nigériai menedékérő, aki rendőri intézkedés közben vesztette életét 1998-ban Belgiumban
Simone Veil francia politikus, jogász, egykori egészségügyi miniszter, holokauszt-túlélő
Sophie Kanza kongói politikus, az első nő, aki felsőoktatásban részesült országában
Wangari Muta Maathai kenyai polgárjogi aktivista, az első afrikai nő, aki elnyerte a Nobel-díjat
Marie Popelin belga jogász, nőjogi aktivista, az első nő, aki jogászdiplomát szerzett Belgiumban
Annie Cordy belga színész, énekes
- Astrid belga királyné, III. Lipót korábbi belga uralkodó svéd származású felesége
Erzsébet belga királyné, I. Albert korábbi belga uralkodó német származású felesége
- Antoinette Spaak tavaly elhunyt belga politikus.

Belgium gyarmati múltja, és II. Lipót, a kongói területeket gyarmatosító korábbi belga uralkodó személye tavaly nyár elején, egy fekete bőrű amerikai férfi rendőri erőszak nyomán Minneapolisban, május végén bekövetkezett halálát követő, Belgiumra is kiterjedt tiltakozó megmozdulások nyomán került reflektorfénybe. A nyár folyamán a belga gyarmati múlt ellentmondásos alakjának számító egykori uralkodó több szobrát is megrongálták, ledöntötték. Három belga nagyváros és több közintézmény a területén felállított, az egykori királyt ábrázoló alkotásokat elszállíttatta.

Június elején civilek petíciót indítottak Belgiumban II. Lipót valamennyi brüsszeli szobrának eltávolításáért. A brüsszeli parlament több pártja korábban állásfoglalást nyújtott be, amely szerint új összefüggésbe kell helyezni Belgium gyarmatosítói történelmét. Az idézett szöveg szerint a főváros utcái számos telepes, felfedező, bankár, katonatiszt és zsoldos nevét viselik, valamint az egykori "gyarmati propaganda" nyomait őrzik a parkokban és temetőkben felállított emlékművek is minden "magyarázat nélkül". A brüsszeli régióban legalább 70 olyan utcanév, illetve emlékmű található, amelyek Belgium gyarmatosító múltjára emlékeztetnek.

 

Szóljon hozzá
0 hozzászólás
Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek