Mielőtt még az egyiptomi műemlékvédelmi minisztérium bármit közölni tudott volna, elindultak a találgatások. Sokan abban reménykedtek, hogy a szarkofág talán Nagy Sándor makedón király nyughelye, vagy éppen egy ősi átok fogva tartója. Felnyitása után azonban – ami a jelenlevők szerint iszonyú bűzzel járt – kiderült, hogy egyik vélekedés sem helyes. A masszív kőkoporsóban ugyanis három emberi csontvázat és sok hátramaradt szennyvizet találtak – írta a BBC.

Az azóta elvégzett kutatások szerint az északkelet-egyiptomi Alexandria közelében levő Szidi Gaber körzetben megtalált koporsó a Ptolemaida-dinasztia idejéből (Kr. e. 305 - Kr. e. 30) származik. A leletet akkor fedezte fel egy régészcsoport, mikor egy házépítés engedélyeztetéséhez szükséges vizsgálat alkalmával körülnéztek az alap földrétegeiben. A 185 cm magas, 265 cm hosszú és 165 cm széles faragványt öt méter mélyen találták és az alexandriai térségben ezidáig felfedezett szarkofágok legnagyobbikának számít. A fedelet az aljhoz ragasztó, malterszerű kötőanyag sértetlensége arra utal, hogy a koporsó két évezreden át háborítatlanul nyugodott a földben.

A kutatók most azon dolgoznak, hogy pontosan megállapítsák ki volt, hogy élt és hogyan halt meg az a három személy, akit a koporsóban temettek el.