Szteppelő írektől a pókcsípte olaszokig: ma van a tánc napja

Tudja, melyik az a tánc, amelyet egykor csak serdületlen lányok járhattak, ma azonban női ruhába bújt férfiak is eltáncolják? És amelyik egy pók csípését kísérő tünetekről kapta a nevét? És amelyikről sokan azt hiszik, hogy néptánc, pedig a hatvanas években egy filmhez találták ki a koreográfiáját? A nemzetközi táncnap apropóján most megtudja.

Április 29. a tánc nemzetközi világnapja, összegyűjtöttünk néhány jellegzetes táncot a nagyvilágból. Van köztük hagyományos néptánc, de olyan is, ami egy filmből indult világhódító útjára.

Írország: Sztepp

Bár korábban is táncolták, a tradicionális ír néptáncon alapuló ír szteppet az 1994-es Eurovíziós Dalfesztivál tette világhírűvé. Itt, a versenyprodukciók közti szünetben mutatkozott be Michael Flatley a Riverdance című showjával. A táncstílus legfőbb ismertetőjegyei a mereven tartott felsőtest és a precíz, gyors lábmozdulatok.

Ír sztepp Galéria: Tánc világnapjaFotó: John Benson / Wikipedia

Szóló- és csoportos koreográfiák is vannak. Kétféle cipőben táncolják: szteppcipőben és egy balettcipőhöz hasonlító bőrcipőben - a fenti képen ez utóbbi látható. Aki idén szeretne eredeti Riverdance show-t látni, hazánkhoz legközelebb Németországban teheti meg, májusban 11 előadást tartanak.

Argentína: Tangó

A tangó eredete nem tisztázott, kialakulásáról ugyanis nagyon kevés feljegyzés maradt fenn. Annyi biztos, hogy "a tangó kialakulása szorosan összefügg a külvárosi olcsó prostitúció, a bordélyházak kultúrájával. A legrégebbi tangók szövegei, dalcímei tele vannak erotikus, sikamlós utalásokkal, a dél-amerikai nagyvárosok tolvajnyelvén előadva" – írja a Wikipedia.

Tangó Buenos Aires utcáin Galéria: Tánc világnapjaFotó: Brian Barbutti / Wikipedia

A tangó alapját a zene lüktetésére lépkedés adja, az improvizációnak hatalmas szerepe van, a táncosok saját érzéseik, stílusuk alapján táncolnak. A szoros testi közelség miatt különösen fontos, hogy a pár férfi tagja határozottan vezesse partnerét, így tudnak kötetlenül, mégis harmonikusan együtt táncolni.

Indonézia, Bali: Legong

A legong egy különleges balinéz tánc látványos kézmozdulatokkal, kifejező arcjátékkal és bonyolult lábmunkával. Gyökereit a 19. századi királyi udvar szórakoztatásra vezetik vissza, ma leginkább a turistáknak adják elő.

Legong táncos Balin Galéria: Tánc világnapjaFotó: Chris Woodrich / Wikipedia

Tradicionálisan a legongot fiatal, serdületlen lányok táncolták, a kemény gyakorlást ötéves korban kezdték meg. A táncosok magasan álltak a társadalmi ranglétrán, a királyi udvar tagjai, vagy gazdag kereskedők vették őket feleségül. Manapság már akármilyen korú nők táncolhatják, sőt, női ruhába öltözött férfiak is előadják néha.

Hawaii: Hula

Hawaii jellegzetes táncát, a hulát az itt élő polinéz őslakosok találták ki. Két részből áll: egy kántálásból vagy énekből és a táncból. Utóbbival az elhangzott dal szövegét játsszák el. Minden mozdulatnak megvan a jelentése, a hullámzó kézmozdulatokkal például utalhatnak a szellőben lengedező fákra, vagy az óceán hullámaira. A 19-20. századi nyugati hatásra alakult ki a gitárral és ukulelével kísért hula tánc.

Hula-táncosok Hawaii-on Galéria: Tánc világnapjaFotó: Jonathan Leibson / Europress / Getty

Brazília: Szamba

A szamba Brazília és a karneváli időszak szimbóluma. "Afrikai eredetű, ősi népi tánc, amely a rabszolga-kereskedés útján jutott el Brazíliába. Elsősorban Rio de Janeiróban és Sao Paulóban terjedt el leginkább" – írja róla a Wikipedia. A 19. század végén rengeteg szambastílus alakult ki, manapság több mint húsz különböző típusa létezik, amit a riói karneválon láthatunk, csupán egy a sok közül.

Sao Paoló-i karnevál Galéria: Tánc világnapjaFotó: Brazil Photo Press/CON / Europress / Getty

Spanyolország, Andalúzia: Flamenco

A flamenco Spanyolországban, azon belül is Andalúziában született. Az itt élő cigányok terjesztették el a 18-19. században. Eredetileg három részből, az énekből, a hangszeres kíséretből és magából a táncból áll. Kialakulására éppúgy hatott az andalúz parasztok zenéje, mint a környék arab-mór hagyományai, vagy éppen a zsidó zenei hagyományok, és a gyarmatosítás miatt dél-amerikai és afrikai hatások is beépültek a flamencóba.

Flamenco táncosok Sevillában Galéria: Tánc világnapjaFotó: Mongol / Wikipedia

Görögország: Szirtaki

A szirtaki koreográfiáját az 1964-es, Zorba, a görög című filmhez készítette Giorgos Provias, zenéjét pedig Míkis Theodorakis szerezte, címe "Zorba tánca". A tánc és a zene úgy meghódította a világot, hogy sokak számára egyet jelent a görög néptánccal és népzenével, annak ellenére, hogy egyáltalán nem az. A készítők az ihletet azért a görög néptáncból merítették, a középkori hasapiko szolgált alapul hozzá.

Turisták tanulnak szirtakizni egy hajón Galéria: Tánc világnapjaFotó: Bloomberg / Europress / Getty

Olaszország: Tarantella

A tarantella kifejezés Dél-Olaszország jellegzetes, gyors tempójú táncait jelöli. Első említése a 17. század elejéről származik. Neve nem véletlenül emlékeztet a pókéra: "Állítólag, akit a Taranto (ez egy dél-olasz város) környékén, főként aratási időben jelen lévő olasz fekete özvegy, a tarantella megcsíp, őrült, olykor órákig tartó, rettentő gyors ritmusú táncba kezd, hogy kiizzadja szervezetéből a bekerült mérget. Ami a tényeket illeti: feljegyzések szerint a 13. századtól kb. 400 éven át időről-időre valóban pókinvázió sújtotta Taranto térségét" – olvasható az Olaszorszagrol.hu ismertetőjében.

Tarantella-balett Galéria: Tánc világnapjaFotó: Ricardo DeAratanha / Europress / Getty

A 18-20. század között sok zeneszerzőt megihletettek a déli dallamok, ennek következtében kialakult a művészi tarantella. Még Tarantella-balettet is írtak, ami gyors lépéskombinációiban és irányváltásaiban idézi az olasz táncot.

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek