Először láthatók Izraelben a holt-tengeri tekercsek

A Tízparancsolat legrégebbi, 2000 éves példányát az Izrael Múzeumban lehet megnézni két hétig, az Emberiség rövid története című kiállításon. A Holt-tengeri tekercseket, melyeket egy palesztin pásztor talált meg egy barlangban Jeruzsálem közelében, külföldön már kiállították, de Izraelben ez az első alkalom.

A Qumrán hegység egyik barlangja, ahol a tekercseket megtaláltákWikipedia

 A kézirat olyan rossz állapotban van, hogy csak nagyon ritkán lehet a nyilvánosság elé tárni anélkül, hogy kárt ne okozzanak benne. A Tízparancsolat legrégebbi példánya csak egy a 14 kiállított műtárgy közül - írja a Globoport.hu. A legrégebbi kiállítási darab egy 1,5 millió éves fegyverkészlet, melyet az emberek minden valószínűség szerint elefántok elejtésére használtak. De láthatók itt koponyák a világ legrégebbi családi temetőjéből, agyagtáblák Mezopotámiából, és 2700 éves pénzek azokról a területekről, melyek ma Törökországhoz tartoznak.

Az Izrael Múzeum fennállásának 50. évfordulóját ünnepli ezzel a kiállítással, amely a modern korral ér véget. A legutolsó bemutatott történelmi érték Albert Einstein kézirata, melyen a szerző a fizika tudományát forradalmasító relativitáselméletet vetette papírra a XX. század elején.

Holt-tengeri tekercsek
Első darabjait 1947-ben egy beduin kecskepásztor találta a Qumrán hegység egyik barlangjában. A későbbiekben - beduin sírrablók és hivatásos régészek egyaránt - további barlangokat fedeztek fel, összesen tizenegyet. Legnagyobb jelentősége a 4-es barlangban talált Ézsaiás tekercsnek van, amely 7,34 méter hosszú és jó állapotban maradt ránk. A leghosszabb tekercset templomtekercsnek hívják. Az alapjául szolgáló borjúbőr kikészítéséhez a Holt-tenger vízét használták, tehát helyi eredetű. A többi tekercs kevésbé volt ilyen szerencsés.

Összesen kb. 900 tekercs került elő. A tekercseket hosszúkás (60 cm magas) agyagkorsók őrizték, melyeket viasszal légmentesen lezártak, ez garantálta azt, hogy ilyen hosszú időn át fennmaradhattak. A tekercsek anyaga többségében pergamen illetve papirusz, ám az emberiség történelmében egyedülálló módon az egyik barlangban vörösréz tekercspárost is találtak. Sehol a világon nem volt erre példa még. Az írások nyelve nagyrészt héber, de néhány görög, illetve arámi nyelvűt tartalmaz, korban pedig a i. e. 2. század és az i. sz. 1. század között készültek. Forrás: Wikipedia

Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek