Tudta, hogy Ausztráliában a nyúl inkább környezeti problémának számít, mint cuki dolognak, és sokan ezért inkább a húsvéti erszényesnyulat favorizálják? Norvégiában pedig a húsvét az össznépi kriminézés időszaka? A Travelótól idén öt húsvéti érdekességet kapnak ajándékba csokitojás helyett.
Nekünk magyaroknak természetes, hogy húsvétkor sonkát eszünk, tojást festünk, hétfőn pedig locsolkodunk. De máshol vajon mi a helyzet? Az Epicurious.com gyűjteménye alapján bemutatjuk a legérdekesebb szokásokat az ausztrálok húsvéti erszényesnyulától a guayanai ünnepi sárkányeregetésig.
Ausztráliában csoki erszényes nyulat majszolnak
Ausztráliában a kommersz húsvéti nyúl helyett egy sokkal viccesebb állat, a közönséges erszényes nyúl hozza a csokitojást a gyerekeknek. A nyúlméretű, nagy fülű és hosszúkás orrú őshonos erszényeseket mintegy kétszáz éve kezdték kiszorítani az északi féltekéről érkező telepesek házi nyulai – napjainkra ezért az erszényes nyulakat a kihalás fenyegeti.
Egy, a nyúlmentes Ausztráliáért küzdő alapítvány 1991-ben indította útjára az Easter Bilby (húsvéti erszényes nyúl) kampányt, hogy felhívják az emberek figyelmét arra, hogy a házi nyulak nem azok a cuki nagyfülű szőrcsomók, amiknek a húsvéti képeslapok beállítják őket. Sokkal inkább környezeti problémát jelentenek.
Az akció nagy siker lett, a húsvéti csokinyúl mintájára készülő csokierszényesek borzasztó népszerűek. „Fantasztikus, hogy a gyerekek ma már erszényes nyulakról beszélnek húsvétkor a házi nyulak helyett" – idézi Emily Millert, a Sydney-i egyetem biológusát az NPR.org.
Franciaországban gigantikus rántottát sütnek
Franciaország délnyugati részén fekszik Haux városa, ahol minden évben húsvét hétfőn óriási rántottát sütnek a település főterén. Az általában több, mint ötezer tojást már kora reggel elkezdik feltörni, az óriási omlett – mely a tojás mellett szalonnát, hagymát és fokhagymát tartalmaz – ebédre készül el, és mintegy ezer fő lakik jól belőle.
Bár ez a szokás csupán három évtizedes múltra tekint vissza, sokak szerint a napóleoni időkből ered, amikor a császár erre vonulva óriási adag tojásos ételt rendelt katonáinak.
Görögországban emberméretű edényeket törnek össze
Korfu szigetén húsvét vasárnap 11 órakor a főváros lakói vízzel töltött cserépedényeket hajigálnak le az erkélyeikről a főutcára. Ne csak kis bögrékre meg ilyesmikre gondoljanak – ilyenkor aztán kancsótól az embernagyságú amforáig mindent repítenek kifelé az ablakon.
Az edénytörés hagyománya egyébként a velenceiektől ered, akik az újévet köszöntötték így. A piros tojás azért errefelé sem maradhat le a húsvéti asztalról, valamint a galamb formájú, kolompine névre hallgató sütik is fontos kellékei az ünnepnek.
Guayanában papírsárkányokat eregetnek
Húsvétkor a guayanai tengerpartokat tarka papírsárkányokat eregetők tömegei lepik el. Itt ugyanis minden keresztény ünnephez hozzá tartozik a sárkányeregetés – aki viszont más időpontban akar hódolni ennek az elfoglaltságnak, azt állítólag nagyon furcsának tartják. A sárkányokat mindenki otthon készíti a legkülönbözőbb formákban, és egyik színesebb, mint a másik.
Norvégiában krimit olvasnak
Norvégiában a családok kedvenc húsvéti időtöltése egyrészt a síelés, másrészt, hogy krimit és thrillereket néznek a tévében. Tényleg, a szokás neve Påskekrim, azaz húsvéti krimi. Vagy, ha nem tévéznek, akkor izgalmas történeteket olvasnak fel egymásnak, és együtt találgatják, ki lehet a gyilkos – írja a The Nordic Page.
A legnagyobb tévécsatornák mást sem adnak az ünnepi időszakban, mint nyomozós krimiket, és az ilyen témájú könyvek megjelenését is mindig ekkorra időzítik. Húsvétkor még a tejesdobozokra is rövidke krimiket nyomtatnak, hogy az emberek reggeli közben se maradjanak hátborzongató talányok nélkül.