Még magányosabb helyek

    Kísértetjárta ködös ír fasor, elhagyott, rozsdásodó New Orleans-i vidámpark és gigantikus orosz gyémántbánya: cikkünkben újabb kihalt látványosságokat gyűjtöttünk össze. Miért lökdösődnénk a Trafalgar téren vagy a gizai piramisok előtt, ha ilyen izgalmas helyekre látogathatunk el, ráadásul van, ahol még belépődíjat sem szednek? Tippek azoknak, akik hajlandóak messzire is elutazni, hogy elkerüljék a turistatömegeket.

    Dögletes kénszaga miatt nem kifejezetten randihelyszín, de igazán izgalmas látványosság Türkmenisztánban a Pokol Kapuja névre keresztelt izzó katlan. A Kara-kum sivatag közepén fekvő Derweze földgázmezőn 1971-ben találtak szovjet geológusok egy földgázzal teli barlangot, mely beomlott a fúrótorony alatt. A gáz kiszökését úgy akartak megállítani, hogy meggyújtják, arra számítva, hogy néhány nap alatt elfogy a gáz és kialszik a tűz. Nos, erre még várhatnak egy darabig: a földgáz már 43 éve ég folyamatosan, a környékbeli nomádok pedig a Pokol Kapuja nevet ragasztották a félelmetes látványosságra.

    A 350 lelket számláló Derweze településre Konje-Urgencsből iránytaxival juthatunk el, innét pedig bérautóval vagy motoros taxival indulhatunk a hetven méteres átmérőjű gödörhöz. Fantasztikus látványt nyújt szürkületkor, éjszaka és hajnalban is. Az idelátogató turisták közül vannak, akik sátorban vagy a bérautóban alszanak a katlan mellett, és csak másnap indulnak tovább, mivel Derwezében nincsen szállás.

    Türkmenisztán: A pokol kapuja
    Galéria: A világ legmagányosabb helyei 2.
    Fotó: Martha de Jong-Lantink / Flickr.com

    Amerikában viszonylag ritkák a várromok, New York városától északra, a Hudson folyó kis szigetén mégis megcsodálhatunk egyet. A Pollepel sziget az 1900-as évek elején egy gazdag üzletember, Francis Bannerman tulajdona volt, ő építette rá az erősen giccses kastélyszerűséget, melyet lőszerraktárként használt. Bannerman ugyanis az amerikai és a spanyol hadsereg által leselejtezett muníció továbbértékesítésével foglalkozott, ebből tett szert hatalmas vagyonra és még hatalmasabb készletekre. New York-i raktára — szerencsére — kicsinek bizonyult harminc millió darabos lőszerkészlete számára, ezért építette a köznyelv által csak Bannerman kastélyaként emlegetett raktárat.

    Az épület Bannerman 1918-ban bekövetkezett halála idején még nem készült el teljesen, két évvel később pedig kétszáz tonnányi lőszer és puskapor felrobbanása következtében a kastély nagy része megsemmisült. Évtizedekig üresen állt, mígnem a hatvanas években az állam meg nem vásárolta, és miután elszállították a maradék lőszert és robbanóanyagot, megnyílt az út a turisták előtt. Egy tűzvész azonban további károkat okozott az épületben, melyet újabb negyven évre elzártak a nagyközönség elől. Jelenleg egy nonprofit szervezet dolgozik a romok konzerválásán, és évente több alkalommal védősisakos túrákat szerveznek az érdeklődők számára.

    Bannerman kastélya, New York állam
    Galéria: A világ legmagányosabb helyei 2.
    Fotó: Allison Meier / Flickr.com

    Észak-Írország egyik legromantikusabb, és ingyenesen látogatható helyszíne a Ballycastle közelében fekvő Sötét Sövény (Dark Hedges). Ez nevével ellentétben nem sövény, hanem egy fasor: a fantasztikusan ívelt formákban növő, kétszáz éves bükkfák összefonódó ágai beárnyékolják az utat. A fákat a Stuart család ültette az 1800-as években, a György-kori udvarházukhoz vezető út díszeként. A Gracehill udvarházban ma már golfklub működik, a fasor azonban igazi kísértetjárta hely: a legenda szerint néha egy titokzatos nőalak suhan végig az úton, és eltűnik, amikor elér az utolsó bükkfáig.

    Egyes vélekedések szerint a Szürke Hölgy egy közeli udvarházban meggyilkolt szolgálólány szelleme, mások úgy tudják, a Hölgy az út mellett fekvő, rég elfeledett temető sírjából kiszökött, nyugtalan lélek. A nyomasztó legenda ellenére az út igen népszerű helyszíne az esküvői fotóknak, napsütéses napokon egymást kerülgetik az ölelkező jegyespárok és fotósaik az úton. A Trónok harca egyik epizódját is itt forgatták, a második évad zárójelenetének fináléjában láthattuk a ködbe burkolózó fasort.

    Dark Hedges, Észak-Írország
    Galéria: A világ legmagányosabb helyei 2.
    Fotó: bella blue star / Flickr.com

    A New Orleans-i Six Flags vidámparkot 2005 augusztusában döntötte romba a Katrina hurrikán, mely közel kétezer halálos áldozatot is követelt. A parkot néhány nappal a vihar előtt lezárták, így látogatók nem kerültek veszélybe. A park berendezéseit azonban tönkretette a szél és a várost elöntő árvíz: a Six Flags több mint egy hónapon át mintegy másfél méteres vízben állt, gépei, vasszerkezetei megrozsdásodtak.

    A vidámparkot üzemeltető cég három éves jogi huzavona után 2009-ben felmondta a várossal kötött 75 éves bérleti szerződést, és kivonult a területről. A Six Flags New Orleans azóta is üresen áll, attrakcióinak vascsontvázai tovább rozsdásodnak, befektetőre várva. A park a nagyvárosi romok rajongóinak egyik kedvenc célpontja, az elmúlt néhány évben pedig több filmforgatás helyszínéül is szolgál. Itt forgatták például a Gyilkos Joe-t, az Elárulvát és a Majmok bolygója következő részét is.

    Víz alatt a New Orleans-i vidámpark
    Galéria: A világ legmagányosabb helyei 2.
    Fotó: Bloomberg / Europress / Getty

    A szibériai Jakutföld — hivatalos nevén a Szaha Köztársaság — akkora, mint India, mégsem számít önálló államnak, hanem Oroszország része. Hatalmas, hideg és kihalt vidék ez: kevesebb, mint egymillióan lakják. Télen megszokott a mínusz negyven fokos hideg, iskolai szünetet például csak mínusz 55 fok alatt rendelnek el. A hét hónapon át tartó, szigorú telet alig néhány hetes nyár ellensúlyozza, amikor napközben 30-35 fokos hőség is lehet. E fagyott terület harmadik legnagyobb városa a gyémántbányáiról híres Mirnij, melyben azonban csupán annyian laknak, mint Salgótarjánban.

    A légifotókon és a Google térképein is jól látható fő nevezetessége, a kilométernyi (egészen pontosan 1250 méter) átmérőjű, külszíni gyémántbánya, mely mellett eltörpülnek az 1955-ben alapított város panelházai. Ez a világ második legnagyobb, ember alkotta mélyedése: az első az amerikai Utah államban található Bingham-kanyon rézbánya, mely négy kilométer széles.

    Az Udacsnij bánya mínusz 55 fokban
    Galéria: A világ legmagányosabb helyei 2.
    Fotó: Patrick Landmann / Europress / Getty

    Mirnij az orosz gyémántcég, az Alrosa székhelye, mely a világ gyémánttermelésének ötödét adja. Több hatalmas bányája is van a környéken: a 2011-ben bezárt mirniji mellett híres még a sarkkör közelében fekvő Udacsnaja bánya, mely jelenleg is üzemel, és 600 méteres mélységével a világ harmadik legmélyebb külszíni fejtésének számít. Az extrém időjárás különleges megoldásokat követelt a bánya építőitől és üzemeltetőitől. Telente például sugárhajtóművekkel melegítették a fagyott talajt, hogy bányászhatóvá váljon, vagy dinamittal mélyítették a bányát. Bár a termelés legnagyobb részét az apró, ipari gyémántok adták, előkerültek nagyobb kincsek is. A legnagyobb, valaha Mirnijben talált gyémánt 342 karátos volt, vagyis akkora, mint egy tojás.

    Mirnij városa a bánya peremén
    Galéria: A világ legmagányosabb helyei 2.
    Fotó: Scott Peterson / Europress / Getty

    További izgalmas, kihalt helyeket gyűjtöttünk össze korábbi cikkünkben itt.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!