Csigát ettünk, mesés mór palotát néztünk Granadában
Travelo
2014. június 18. 09:19
Granadában járva szánjunk egy egész napot a mesés Alhambrára, egy másikat pedig a bohém Albaicín negyedre. Ha elfáradtunk, térjünk be a hangulatos tapas bárok egyikébe - mondjuk egy jó hideg sörre és némi csigára! Bemutatjuk a várost, ahová télen sífelszerelést is érdemes magunkkal vinni, nyáron viszont rengeteg naptejjel és lenge ruhákkal járunk jól.
Fotósunk kora tavasszal a nagy hidegben dideregve, mi nyáron a kibírhatatlan hőségben olvadozva jártuk meg Granadát, a Sierra Nevada hegység lábánál fekvő spanyol nagyvárost. Amiben viszont nem különböztek útjaink: Granadát egy fiatalos, pezsgő, fantasztikus építészettel megáldott városként ismertük meg, ahová muszáj lesz még visszatérni. Küzdöttünk csigával tapas bárban, elvegyültünk a világörökségi címmel büszkélkedő Albaicín negyed bohém világában, és persze hosszú órákon át ámuldoztunk az Alhambra faragványainak, kertjeinek és szökőkutas belső udvarainak útvesztőjében.
Granada a Sierra Nevada hegylánc tövében, a dél-spanyolországi Andalúziában található, 238 ezer lakosa van. A Sierra Nevada spanyolul "havas hegyláncot" jelent, itt van Spanyolország legmagasabb pontja, a 3479 méter magas Mulhacén. Nemcsak Granada, de a Sierra Nevada is népszerű turisztikai célpont: itt van Európa legdélebbi síparadicsoma. Galéria: GranadaPáth Dániel / Travelo
A spanyol "granada" szó jelentése gránátalma. Így aztán Granadában járva nemcsak a fákon találkozhatunk a gyümölccsel, hanem az ajtófélfákon (és egyéb más helyeken) is. A várost alapító mórok a textileket díszítették gyakran a gyümölcs különböző ábrázolásaival. Galéria: GranadaPáth Dániel / Travelo
Granada éghajlata mediterrán, kontinentális hatásokkal: télen hideg van, gyakran fagy, nyáron viszont nagy a meleg, egyáltalán nem ritkák a 35-40 Celsius-fokos napok sem. Galéria: GranadaPáth Dániel / Travelo
A város leghíresebb látnivalója az Alhambra, neve az arab al-hamra, vagyis 'a vörös' szóból származik. A dombon található erődöt 1223-ban kezdték építeni az első Naszrida uralkodó, I. Muhammad idején. Utódai 1408-ig folytatták a bővítést. Szerencsére az 1492-es reconquista időszakát is átvészelte – a katolikus királyoknak annyira bejött a hely, hogy beköltöztek a granadai emírek lakhelyére, innen irányították országaikat, és eközben hozzáláttak az épületkomplexum restauráláshoz is. Galéria: GranadaPáth Dániel / Travelo
Érdemes előre jegyet foglalni, az egy napra kiadható belépők száma ugyanis limitált, a sorok pedig hatalmasak tudnak lenni. Az Alhambra legérdekesebb részére, a Naszridák palotáinak rendszerébe a belépő konkrét időpontra szól, nem lehet csak úgy besétálni. Érdemes jól megnézni a jegyet, nehogy lekéssük a legizgalmasabb részt. Galéria: GranadaPáth Dániel / Travelo
V. Károly német-római császár és spanyol király reneszánsz királyi palotát emeltetett magának az Alhambra eredeti bejárata, az Igazság-kapu mellett. Különlegessége, hogy kívülről négyszög, belülről azonban kör alakú, felépítése a bikaviadal arénákéhoz hasonló, átmérője harminc méter. Az épületben állandó és időszaki kiállítások egyaránt helyet kapnak, a belső udvaron koncerteket és más előadásokat tartanak. Galéria: GranadaPáth Dániel / Travelo
V. Károly palotája mellett található az Alhambra legérdekesebb része, a Naszridák palotáinak rendszere. Ez az iszlám palotaépítés jellegzetes példáját követi: a bíráskodás termeire, a tulajdonképpeni királyi rezidenciára, és a női lakosztályokra osztható. Igaz, hogy a díszes szőnyegek helyett a kőpadlón kell lépdelnünk, a füstölők, illóolajok és lámpások sokasága sincs már sehol, és sok helyen a falak tarka színeiről is maximum csak az idegenvezető mesél, mégis teljesen átszellemül az ember ezen a helyen. Galéria: GranadaPáth Dániel / Travelo
Bár a medencékkel, szökőkutakkal, mirtuszbokrokkal kialakított fantasztikus udvarok, és a stukkókkal, faragásokkal és légiesen könnyed mennyezetekkel rendelkező belső termek labirintusszerű rendszere már nem olyan buja mint egykor, még mindig bőven van mire rácsodálkozni. Képünkön az Alhambrához tartozó Generalife-kertek ékköve, a nyári palota látható. Galéria: GranadaPáth Dániel / Travelo
A Naszridák palotáinak egyik legérdekesebb helye az Oroszlános-udvar a Háremmel, melynek területe közel 440 négyzetméter, 124 karcsú márványoszlop található itt. Az udvar közepén az Oroszlános-kút helyezkedik el, 12 márványoroszlán tartja. A kút egy iszlám palota kellős közepén azért nagyon furcsa, mert állatok és ember ábrázolását tiltja a vallás. Külön érdekes, hogy az oroszlánok Izrael tizenkét törzsét jelképezik. Így állt elő az a multikulti helyzet, hogy egy zsidó jelképekkel díszített iszlám palotában katolikus uralkodók laktak. Galéria: GranadaPáth Dániel / Travelo
Ha megéheztünk, irány a nyüzsgő belváros! A Calle Navas például dugig van tapas-bárokkal és napi menüket kínáló éttermekkel, úgy tűnt, nagyon nem lövünk mellé, ha itt beülünk valamelyik helyre. Galéria: GranadaPáth Dániel / Travelo
A granadai belváros és az Alhambra mellett kihagyhatatlan látnivaló az Albaicín negyed, melyet 1994-ben az UNESCO Világörökség részévé választottak. Az Alhambrától északi irányban terül el, a Darro folyó túlpartján. Nem annyira műemlékei, mint inkább különleges hangulata ragadja meg az idelátogatókat. Galéria: GranadaPáth Dániel / Travelo
A fehérre meszelt falak között terül el ugyanis a város bohémnegyede. Galéria: GranadaPáth Dániel / Travelo
A képekre kattintva terjedelmes galéria nyílik, ha pedig inkább tovább olvasna korábbi andalúziai kalandjainkról, azt ide és ide kattintva teheti meg.
Kedvet kapott Granadához?
Budapestről legegyszerűbben és legolcsóbban fapadossal juthat el ide. Vegyen egy repjegyet Malagába, onnan pedig már csak körülbelül másfél órát kell utaznia, hogy a hangulatos fehérre meszelt házak és az Alhambra városába érjen. A Wizz Air hetente 3 járatot üzemeltet Budapestről Malagába, a viteldíjak 25990 forintnál kezdődnek.
