A szlovének jól beszélik vendégeik nyelvét

A szlovének török kávéval és kolbásszal fogadják vendégeiket, 450 éves szőlőtőkéjüket pedig kincsként őrzik. Mivel Szlovéniában nem szinkronizálják a filmeket, ezért minden szlovén beszél legalább egy idegen nyelvet, de vendégszeretetük nemcsak ettől legendás. Előadáson jártunk, ahol Szlovéniát a Dráva gyöngyeként mutatták be.

"Maribor híres a világ legidősebb, belvárosi szőlőtőkéjéről. Az Öreg Szőlő nagyjából 450 éves lehet, és egy város dolgozik azon, nehogy kimúljon" – kezdte a szlovén település bemutatását az est háziasszonya Szederkényi Olga újságíró, utalva arra, hogy a maribori bor különlegessége innen is eredeztethető, és hogy a legtöbb szlovénnek saját szőlőlugasa van a Prohorje hegy lankás vidékén. Az Egy csésze Európa sorozat legutóbbi klubestjén Mariborról és környékéről szóló előadáson jártunk.

 

A Dráva Maribornál
Galéria: Szlovénia síelés
Fotó: Maribor.hu

 

Maribor, az európai fiatalok városa

 

Korábban már javasoltuk, ha valakinek Szlovénia felfedezésére csak egy péntektől vasárnapig tartó hétvége áll rendelkezésére, annak Ljubljana és Piran után a harmadik napot mindenképp érdemes Bledben töltenie. Bár Bledet Szlovénia szimbólumának tartják a maga türkizkék tavával és hangulatos utcáiban lévő egymást érő éttermei miatt, Maribornak, Szlovénia második legnagyobb városának is gyönyörű látképe van a közeli hegyek, síterepek, a Dráva folyása és a szőlőkkel teli domboldalaknak köszönhetően. És még csak nincs is messze: Budapesttől autópályán kevesebb, mint három és fél órányi távolságra van.

Szlovénia velünk együtt még 2004-ben csatlakozott az Unióhoz, három évre rá már euróval fizethettek a szlovén kenyérért. Bár a szlovének bevallása szerint drágább lett az életük, az, hogy utazásaikkor nem kell valutát váltani, és egyszerűbbé vált az országhatárokon átkelés, azt mondják, nagyban megkönnyítette a mindennapjaikat.

Maribor tavaly Európa Kulturális Fővárosa volt, ami Szlovénia számára annyit mindenképp jelentett, hogy érezhetően több turista látogatott el hozzájuk, még Japánból is sokan érkeztek. Az idén pedig Európa Ifjúsági Fővárosa címet viseli, amellyel célja, hogy különböző programokkal a fiatalokat is tevékenyen bevonja a társadalom és a helyi közösségek életébe. Az elmúlt hónapokban például a kerékpár-kölcsönző rendszer kiépítésében vettek részt, ezzel is igyekezve minél több társukat a természet- és környezettudatos életmód felé terelni.

 

Strukli és maribori bor

 

Azt mondják, a szlovénoknál vendégszeretőbb nemzet nincs is, a legkisebb falusi kocsmába vagy étterembe betérő vendéget is megbecsülik, és a legjobb ételeket, italokat igyekeznek nekik felszolgálni. A szlovének a házaikban a vendégeket általában török kávéval kínálják, és főtt ételek helyett sokkal gyakoribb, hogy különleges szalámi és kolbászféléket tesznek az asztalukra.

Jellegzetes süteményük, a horvátoknál is népszerű strukli, amit általában gombával, burgonyával, túróval töltenek, és amelynek állaga leginkább egy lágy kalácstésztához hasonlít, de külalakra mégiscsak közelebb van a buktához. Mi az előadás közben tárkonyos struklit kóstoltunk, amelynek elképesztően finom, puha tésztája volt, és amelyhez kifejezetten jól illett a maribori bor, mely a süteményhez hasonlóan határozottan édeskés volt.

 

A Bledi-tó környékén idilli kirándulóhelyek várják a turistákat
Galéria: Szlovénia síelés
Fotó: mimi / Travelo

A szlovénok szőlészeti hagyományát egyébként a már korábban említett Öreg Szőlő kapcsán is végigkövethetjük, amelynek tiszteletére az Öreg Szőlő Háza nevű múzeumot alakítottak ki, rendkívüli korát pedig világszenzációként a Guiness Rekordok Könyvébe is bejegyezték. Maribort ősszel nemcsak bormúzeuma miatt látogatják, de számos konyhaművészeti és szabadidős túraútvonal találkozási pontja is egyben. A falusi vendégfogadók és borpincék a stájer konyhaművészet különlegességeivel, főként tökmagolajjal, vágott zsíros kenyérrel, házi húskészítményekkel és minőségi fehérborokkal várják a hozzájuk betérőket.

 

Szinte mindenki beszél egy idegennyelvet

 

Szederkényi Olga az este folyamán három meghívott vendégével beszélgetett, Ksenija Škrileccel a Szlovén Köztársaság magyarországi nagykövetasszonyával, Mladen Pavičič-csal az ELTE szlovén nyelvi lektorával és Bálint Júliával, a ljubljanai egyetem egyik oktatójával. Bár az utóbb említett vendég soproni születésű, a többiek is tisztán beszéltek magyarul, ezzel is választ adva arra a kérdésre, hogy mi a szlovének és a magyarok között a legnagyobb különbség.

Merthogy a szlovén lakosság 92 százaléka, kortól függetlenül legalább egy idegen nyelvet beszél társalgási szinten, amelynek nemcsak az erős iskolai oktatás az oka, de állítólag az is, hogy a tévében, mozikban látható filmeket nem szinkronizálják. Az ELTE-n oktató tanár még azt is hozzátette, hogy a szlovéneknek megvan az a jó tulajdonsága, hogy nemcsak szeretnek, de mernek is idegen nyelven megszólalni, és arról is meg vannak győződve, hogy a külföldiek a nyelv bonyolultsága miatt úgysem tanulnak meg szlovénul, ezért inkább ők alkalmazkodnak.

 

Családi síterepek

 

Szlovénia télen azonban mégsem boraival csalogatja a leginkább a turistákat. Szerkesztőségünk nagy kedvencei Maribor Pohorje és Kranjska Gora sípályái, előbbi közelsége miatt, utóbbi pedig mert a hangulatos kis településből az ország egyik legkomolyabb sícentruma fejlődött ki az évek alatt, de mindemellett azért nyomokban sikerült megőriznie falusias báját is.

 

"Ruhatár" a maribori síterepnél
Galéria: Szlovénia síelés
Fotó: Maribor.hu

Kranjska Gorát főleg a családoknak ajánljuk, még akkor is, ha a család nem minden tagja tud síelni. Ottjártunkkor például a nem síelő gyerekeket rénszarvasokkal szórakoztatták, míg mások a település határában kezdődő Triglav Nemzeti Parkban tettek remek túrákat valódi alpesi környezetben. Maribor Pohorje a magyar határhoz legközelebb eső síterep, Budapesttől 346 kilométerre fekszik, és egészen különleges élményt ad ahogy az esti síelés közben a nagyváros éjjeli fényeit láthatjuk alattunk. A két település szálláslehetőségeiről, a sípályákról, és arról, hogy mit érdemes mindenképp megnézni, egy korábbi cikkünkben írunk.

 

Olcsóbb buszjárat Szlovéniába
A Volánbusz Zrt. ugyanis július óta menetrendszerinti autóbuszjáratokat közlekedtet Budapest-Zágráb-Ljubljana útvonalon. Zágrábba 6.900, Ljubljanába pedig 9.900 forintba kerül egy retúr menetjegy. A három fővárost is érintő járat Nagykanizsán keresztül közlekedik csütörtöki és szombati napokon, és még aznap vissza is tér onnan. A menetjegyek megvásárolhatók Magyarország-Horvátország, Magyarország-Szlovénia és Horvátország-Szlovénia szakaszokra, és az ellenkező irányra is. A járat menetrendjéről, megállóiról és az árakról ezen az oldalon találnak pontos információt.
Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek