Denevérvadászat a Fraknói várban

Történész-vénájúaknak fegyverkiállítást, borzongást kedvelőknek éjjeli szellemkastélyt, egy napra kimozdulóknak egész napos csatangolást kínál Fraknó.

Ha kevés szabadidőnk van kikapcsolódni, mégis külföldre húz a szívünk, remek egynapos túrának ígérkezik Fraknó várának bejárása. Az újonnan nyílt fegyvertörténeti kiállítás pedig most újabb apropót nyújt a várlátogatásra. A Travelo csapata egy esős tavaszi napon megnézte az újonnan nyílt fegyvertörténeti kiállítást, és végigvacogott egy napot a hideg, de romantikus történelmi díszletek között.

 

Esterházy Pál öntudatos kérkedésének szimbóluma a lovasszobor.
Galéria: fraknói kiállítás
Fotó: www.esterhazy.at

Mint arról már korábban is írtunk, a Budapesttől mintegy három óra autóútnyira található fraknói várban akár egy egész napot is elcsatangolhatunk, ráadásul a kötelezően vezetett sétáknak hála, a „nem tudjuk, pontosan mit is kell ezen nézni" problémájával sem kell szembenéznünk az egyes helyiségekben vagy vitrinek előtt.

 

Az egyedülálló fegyvergyűjtemény a közlegénység egykori mindennapjait mutatja be.
Galéria: fraknói kiállítás
Fotó: www.esterhazy.at

A vár egyedülálló fegyvergyűjteménye és műkincsei, az épülethez és a családhoz fűződő számos legenda megismertet minket az Esterházy család történetével, egyben elénk tárja azt a barokk pompát, mely egykor a magyar nemesi székhelyeket jellemezte, és aminek mára sajnos egyedül Fraknó várában lehet teljes egészében megmaradt példájára lelni.

Düledező várból barokk kastély
A középkori várat a Nagymartoni grófok építtették, akik új lakhelyük után „Fraknó urainak" is nevezték magukat. Ebből a korszakból származik a Nagymartoni grófok címerével díszített öregtorony, illetve a nagy torony is – tudjuk meg a vár honlapjáról. Miután kihalt a család férfi ága, a vár százhetven évre a Habsburgok tulajdonába került. Esterházy Miklós 1622-ben II. Ferdinánd császártól megkapta Fraknó várát és az uradalmat, amely négy évvel később az örökös grófi címmel együtt örökölhető birtokká vált. Gróf Esterházy Miklós nádor ezután elkezdte a düledező vár hatalmas erődítménnyé való bővítését. Fia, Pál halála után az erődítmény rendeltetése megváltozott: már nem biztonságos lakóhelyként, hanem kincstárként, levéltárként és a hercegi csapatok fegyverarzenáljának őrzőhelyeként szolgált. A fellegvár színpompás barokk épületegyüttesként jelenleg az Alpoktól északra fekvő terület egyik gyöngyszeme.

 Egyedülálló barokk udvar

A várba lépve impozáns belső udvar fogad minket, melyet Esterházy Pál alakított ki hatalmának kifejezéseként. A színpompás barokk falfestmények oszlop- és párkányábrázolásaikkal, illetve a százharminc császári portréval a domború faldíszeket helyettesítik a falakon, és közel ezer négyzetméternyi felületükkel egyedülállónak tekinthetők.

 

Szép selymes lódingból sincs hiány a múzeumban.
Galéria: fraknói kiállítás
Fotó: www.esterhazy.at

Az udvar közepére Pál saját lovas szobrát állította, melyen leigázott török hadifoglyokon gázol át. Mivel a lovasszobor-állítás joga akkoriban a Habsburg-ház uralkodóinak kizárólagos joga volt, Pál nyilván nem a kismartoni kastélya előtt, hanem a fraknói vár belső udvarában engedte meg magának ezt az öntudatos kérkedést.

Gyűjtőszenvedély és fantázia

Az Esterházy-kincstár az egyetlen eredeti helyén megőrzött „művészeti és csodakamra", ezért európai unikumnak minősül. Az anno csak három különböző személynél található, három külön kulccsal nyitható kincseskamrában Esterházy Pál herceg értékes óráit, elefántcsont műtárgyait, automatáit, valamint egzotikus preparált állatait és egyéb kincseit tekinthetjük meg. A kiállított tárgyak valós értékén túl a család gondoskodott az eszmei érték emeléséről is, ezért számtalan legendát gyártott a tárgyak köré. Az egyik asztali óra hegyi kristályában például egyenesen a Habsburgok szelleme lakozik. De itt található Európa egyik legrégibb ezüstbútor gyűjteménye is, melyet, szemben például a versailles-ival, nem olvasztottak be a fegyverek számára.

 

Érdemes a panorámában is gyönyörködni.
Galéria: fraknói kiállítás
Fotó: www.esterhazy.at

Kikaparták Drakula szemét az ijedt látogatók

Az Esterházy-ősgaléria Közép-Európa legnagyobb barokk családi galériája, mely a család rangját és hatalmát hivatott ábrázolni. A galéria különlegességei a Miklós nádor gyermekeit ábrázoló képek, melyek Magyarország legrégebbi gyerekportréi, de olyan fiktív ősök képei is felfedezhetők a gyűjteményben, mint III. Vlad Tepes, azaz Drakula gróf, akinek a világon egyetlen épen maradt portréja olyan ijesztő benyomást tett a látogatókra száz évvel ezelőtt, hogy szemeit egyszerűen kikaparták. De megtalálható itt Attila, a hun király képe is, aki Esterházy Pál számára megfelelő ősnek bizonyult ahhoz, hogy egyszerűen felvegye őt ősei galériájába.

 

Drakula gróf is bekerült a családi galériába.
Galéria: fraknói kiállítás
Fotó: www.esterhazy.at

Fraknó, a szellemkastély

A fraknói várat olyan sok kegyetlen legenda és rémtörténet lengi körül, hogy akár horror kastélyként is megállná a helyét. Nemcsak a kikapart szemű Drakula gróf, de az öregtorony anno tömlöcként használt legalsó szintje is borzongásra ad okot. A vár alá élve eltemetett, összekötözött emberek szelleme együtt kísért a legenda szerint a gonosz Rozália hercegnővel, aki szintén az öregtorony egyik keresztgerendáján szenvedett éhhalált.

Travelo tipp:
Érdemes nemcsak melegen öltözni, de vastag talpú cipőt is húzni Fraknó várának meglátogatásakor, mert a várban egész évben nagyon hideg van, a vezetések során pedig gyakran hosszabb időre megáll a csoport egy-egy látványosság előtt.
A belépők árának kiszámolásakor kalkuláljuk be, hogy a fegyvertár, az ősök galériája és a kincstár külön megváltott jegyekkel látogatható.
Nyitva tartás és belépő árak részletesen a honlapon találhatók.

 Áprilistól igazi ritkaságokat tekinthetünk meg a fegyvertárban

Október végéig látogatható Fraknó várában a "Győztes csaták és koronázások" címmel nyílt új kamarakiállítás, mely Európa egyik legnagyobb, magánkézben lévő fegyvergyűjteményét egészíti ki. A gyűjteményben a harmincéves háborúból, a törökök elleni harcokból, Mária Terézia korából és a Habsburg Birodalom Napóleon elleni csatáiból származó számos fegyver és felszerelési tárgy tekinthető meg.

 

A kitömött krokodil a bejáratot őrzi.
Galéria: fraknói kiállítás
Fotó: www.esterhazy.at

Padlásról került elő a régi országzászló

Az új kiállítás legérdekesebb és egyben legbecsesebb tárgya az impozáns méretű magyar koronázási zászló, mely a magyar történelem eddig ismert legkorábbi, eredetiben fennmaradt koronázási ország zászlaja, melyet Esterházy Miklós, Magyarország nádora vitt II. Ferdinánd császár 1618. július 1-i koronázásakor. Ugyanitt látható a történeti horvát állam eddig ismert legrégebbi, fennmaradt állami lobogója, melyet Habsburg IV. Ferdinánd koronázási ceremóniáján a nádorfi, Esterházy László vitt. A szerb koronázási zászlót pedig 1655-ben Esterházy Pál vitte, amikor I. Lipótot Szerbia királyává koronázták. Mivel a koronázási zászlót vivője a ceremónia után meg is tarthatta, a becses darabok a fraknói vár kincstárába kerültek, amelyeket a restaurálás után most a kiállítótermekben tekinthetünk meg.

 

Érdemes melegen öltözni a vár bejárásakor.
Galéria: fraknói kiállítás
Fotó: www.esterhazy.at

Tizenhatot szádra ne vedd!

Esterházy Miklós és Pál nádori pozíciója megkövetelte, hogy állandó, 300 fős hadsereget tartsanak fent muskétások formájában, akik Fraknón állomásoztak. Így az Esterházy család mindig kivette részét nem csak a család, hanem az ország területeinek védelmezéséből is. Esterházy Pál az 1663-64-es, törökök ellen folytatott összes ütközetben ott volt a költő Zrínyi Miklós oldalán. Első katonai szereplésének győzelmi emlékét, egy janicsár puskája agyarára vésett mondatot „Magam nyertem Fehérvárnál az első harczomon" a fraknói fegyvertár mindmáig őrzi.

 

Nemcsak fegyvereket, de az egykori katonák mindennapjait is bemutatja a kiállítás.
Galéria: fraknói kiállítás
Fotó: www.esterhazy.at

A kiállítás másik büszkesége a fegyvertár rendkívül alattomos hatású kézi üveggránát gyűjteménye. A gránátokhoz pontos feljegyzéseket is megőriztek, melyek megemlítik például, hogy csak az lehetett gránátvető, aki képes volt tizenötig elszámolni, ennyi idő után kellett ugyanis elhajítani a gránátot. Az üveggránátok pontos másolatának robbantását elvégezték a kutatók és meglepődve tapasztalták, hogy hatásfokában a mai kézigránátokkal versenyez.

A fegyvertár igazi különlegessége, hogy a korban megszokottól eltérően nemcsak a nemesi fegyvereket és harci eszközöket őrizték meg, hanem nagy számban találhatunk emlékeket a közlegények felszereléseiből, így a háború mindennapjaiba kaphatunk nagyobb betekintést. Láthatunk például olyan legénységi sátort is, melyen a mai napig fellelhetők az egykori katonák vérnyomai.

A tárlatvezetés részeként még megtekinthető a várkápolna, a történelmi várkonyha, és a lenyűgöző ágyúarzenált felvonultató pince is. Végezetül pedig belenézhetünk a 142 méteres kút szédítő mélységébe.

Teliholdkor a denevérek nyomában
Kiváló családi programnak ígérkezik, ha április 27-én késő este fekete palástban, zseblámpával és fokhagymagerezdekkel gazdagon felszerelve érkezünk Fraknó várába, ahol a kastély legsötétebb zugait fedezhetjük fel, miközben a gonosz Drakulával szemben is meg kell védenünk magunkat. Az erősebb idegzetű gyerekek a program során a hátborzongató várverembe is beléphetnek, valamint megfigyelhetik a vár denevéreit is vadászat közben. Magyar nyelvű vezetéssel kapcsolatban érdemes előre érdeklődni a múzeum honlapján. Zseblámpa és kényelmes cipő viselése ajánlott.
Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek