Az ünnep arra emlékeztet, hogy szenvedése előtt Jézus felment Jeruzsálembe, hogy az ünnepi pászkavacsorát ott költse el tanítványaival. Az Olajfák hegyénél két tanítványát előreküldte egy szamárcsikóért, amelyen még nem ült ember, majd ezen vonult be a városba. Az ujjongó nép pálmaágakkal integetett, innen a latin elnevezés: Dominica in palmis de passione Domini, azaz pálmavasárnap az Úr szenvedéséről. Azokban az országokban – mint Magyarországon is –, ahol nincs pálma, barkát szentelnek meg a katolikus papok virágvasárnap.

Rómában a virágvasárnapot jelképező pálma- és olajfaágak megszentelésével kezdődött a Ferenc pápa által pontifikált szentmise. A szentmisén pénz- és hatalomvágyat ostorozta a pápa. A napsütötte Szent Péter teret több mint 200 ezer olajfaág, pálmaág és más mediterrán növény díszítette, közöttük két évszázados olajfa.

A pálmák Liguriából, az olajágak és fák a délolasz Pugliából érkeztek. A teret befedő színes virág- és növénytakaró a bibliai Getsemáne-kertet és a világ öt kontinensét idézte. A Szent Péter tér közepén álló obeliszktől indult a körmenet, amelyben bíborosok és hívők vitték a megszentelt fonott pálmaágakat a bazilika előtt felállított szabadtéri oltárhoz. A körmenet élén Ferenc pápa haladt.

Jeruzsálemben szintén rengetegen ünnepeltek tegnap: több ezer katolikus zarándok és fiatal keresztény palesztin vidám hangulatban vett részt az Olajfák hegyétől az óvárosig vonuló virágvasárnapi körmeneten. A rendőrség szerint 35 ezren vonultak föl, többen, mint a korábbi években. A virágvasárnapi ünnepség végén jelentős rendőri készültség mellett palesztin cserkészek vonultak föl dobok és dudák hangjára a keresztény negyedbe vezető Új kapunál.