Szüret fantasztikus tájakon: ahol a legszebb az ősz

Tokajban hangulatos borospincék és szüreti napok, a wachaui kultúrtájon várromokkal tűzdelt festői Dunakanyar, a svájci Lavaux-ban tóparti szőlőteraszok, Toszkánában feledhetetlen táj várja a turistákat. És persze fantasztikus borok. Álmodozzon velünk meseszép borvidékekről, vagy ha futja rá, kiránduljon is el valamelyik nagyszerű helyre!

 Amikor az ember már kezdene elszomordni, hogy közeleg az augusztus vége, ezzel pedig a nyaralószezonnak is befellegzett, jó érzés az ősszel érkező gyönyörű tarka tájakra és vidám szüreti időszakra gondolni. Kedélyjavító célzattal összegyűjtöttük kedvenc borvidékeinket, ahol szeptember-októberben pezseg az élet igazán. Fantasztikus tájak, remek borok következnek.

Tokaj, Magyarország

Kezdjük a barangolást kishazánk híres borvidékével, Tokaj-Hegyaljával. Magyarország északkeleti részén található, több mint hatezer hektáron terül el, 2002-ben az UNESCO világörökségi listájára is felkerült. A Tokaji borvidék zárt térség – a Wikipédia vonatkozó szócikke szerint a világon ez volt az első ilyen – ami azt jelenti, hogy más területről származó szőlőt, bort vagy mustot ide behozni nem szabad. Ezzel a borvidék különlegességeit védik.

Idill Tokaj-Hegyalján
Galéria: Őszi boros célpontok
Fotó: Indafoto / Indafotó

Bár a legismertebb település a borvidéknek is nevet adó Tokaj, érdemes olyan kisebb, bájos helyeket is felfedezni magunknak erre, mint például Tállya vagy Tarcal. A tállyai borút klasszikus hegyaljai borospincékkel csábít, Tarcalon pedig egyik kedvenc hazai hotelünk, a szőlőmagos-boros masszázsokkal és kozmetikai kezelésekkel kényeztető Andrássy Rezidencia várja a turistákat.

Borfajták Tokaj-Hegyalján
A borvidéken hagyományosan fehér szőlőből készítenek borokat, bár az utóbbi években néhány vörösbor is megjelent. De maradjunk a leggyakoribb fehér fajtáknál: a vidék legelterjedtebb borszőlője a furmint, ami harmonikus ízű, és jól aszúsodik. A hárslevelű és a sárgamuskotály szintén gyakori fajta, ez utóbbiból desszertbort is készítenek. A különleges fajták közé tartozik a szamorodni, amelyre jellemző, hogy néhány éves tölgyfahordós ászkolás után kerül palackba, ahol is további egy évig érlelik, mielőtt forgalomba hoznák. A tokai borok királya kétségkívül az aszú. A töppedő szőlőszemek botrytises, nemes rothadás során létrejött szemekből, gondos eljárással készítik. Az aszúbor minőségét a puttonyszámmal jelölik: minél több, annál értékesebb és annál édesebb ízű a bor. Ez a szám azt mutatja meg, hogy 25 kiló, töppedt aszúszemet tartalmazó puttonyból hányat kevernek egy-egy gönci hordó musthoz.

 Aki konkrét szüretelési szándékkal érkezne ide, azt ki kell ábrándítsuk: Tokajra nem igazán jellemző, hogy turisták szüretelnének, mivel az aszúszüret nehéz és bonyolult, kézzel végzik és szakértelem kell hozzá, nem állhat be bárki. Szüreti napokat azért persze tartanak, – idén október 4. és 6. között kerül rá sor –, amikor változatos kulturális és borásztai programokon lehet részt venni.

Bővebben Tokaj-Hegyaljáról a Travelón itt olvashat.

Wachau, Ausztria

A wachaui kultúrtáj Alsó-Ausztriában, egy harminc kilométeres völgyszorosban található a Duna mentén. 2000-ben ez a szőlőtermesztő vidék is felkerült a világörökségi listára. Amint megérkezünk ide, egyből nyilvánvalóvá válik, miért: a wachaui borvidéken hangulatos borozók, érdekes templomok, várromok és lenyűgözően szép táj fogad. Teraszos művelésű, lépcsőzetesen elhelyezkedő szőlőültetvények, csodás panoráma, középkori és barokk építészeti emlékek, no meg izgalmas borok – kell ennél több?

Weissenkirchen, Wachau
Galéria: Őszi boros célpontok
Fotó: Bildagentur-Online/chromorange / Northfoto

Érdemes kerékpárt hozni magunkkal, vagy bérelni egyet, és a jól kiépített kerékpárúton élvezni a természet közelségét. De a Wachaun át is vonatozhatunk, és persze hajózni is lehet. Érdekesség még, hogy itt található Willendorf település is, ahol a vasút építésekor került elő a híres Willendorfi Vénusz szobrocska, amit ma Bécsben, a Természettudományi Múzeumban lehet megtekinteni.

Wachaui borfajták
Az osztrák Dunakanyar prémium borászatai két szőlőfajtából, összesen három kategóriában készítenek borokat. A kategóriák a dűlők minőségétől, hozzáférhetőségétől és az elkészült bor alkoholtartalmától függnek. A két fajta a rizling és a zöldveltelini. Az alap kategória a Steinfelder, a közepes a Federspiel, az abszolút király pedig a Smaragd. Ez persze az árukon is meglátszik. Nekünk egy korábbi kóstolón a Weingut Alzinger, a Weingut Prager és Weingut Fx. Pichler boraihoz volt szerencsénk. Az elsőt Unterloiben településen, a másodikat Weissenkirchenben, a harmadikat Oberloibenben keressék, érdemes!

 A wachaui kultúrtájat az apátságáról híres Melk zárja le, Kremsből autóval fél óra alatt érhetünk át ide. Bár a melki apátság jellegzetes, sárga, barokk épületegyüttesét a többség csak az autópályáról szokta látni, érdemes közelebbről is megismerkedni ezzel a hatalmas bencés apátsággal – gyönyörű kertet és izgalmas, modern kiállítást rejt.

Ha az osztrák Dunakanyarban járnak, még egy települést kell feltétlenül felkeresniük: Wachau kapuját, Krems városát . A település egykor Bécs riválisának számított, és kiterjedése mellett jelentős bortermelése – a százezer litert is meghaladta a város által exportált bormennyiség a 11-12. században – és kereskedelme miatt volt már akkoriban is fontos hely. Bár természetesen van modern része is, a történelmi óvárosát érdemes felkeresni ennek a városkának.

A környékről szóló korábbi cikkünkért ide kattintson, az osztrák borokról szóló élménybeszámolónkat erre találja.

Lavaux, Svájc

Lavaux borvidéke Svájcban, Vaud kantonban, az Alpok délnyugati előterében, a Genfi-tó északi partvidékén fekszik. A 2007 óta világörökségi védelmet élvező szőlővidék 898 hektáron terül el, a szőlőt mintegy tízezer, kőtámfalú teraszon művelik. A Genfi-tó és a teraszok fantasztikusan néznek ki, ezt a tájat egyszer az életben mindenkinek látni kell! Az itt termő legismertebb fajta a chasselas, vagyis a saszla.

Lavaux teraszai és a Genfi-tó
Galéria: Őszi boros célpontok
Fotó: mimi / Travelo

Tavaly ősszel mi is vonatra pattantunk, hogy megnézzük magunknak Vevey és Lausanne között elterülő vidéket, és hogy egy kis időt egy helyi szőlősgazdánál vendégeskedjünk. Bár mi csak elsuhantunk Vevey mellett, aki több időt tölt a környéken, érdemes ezt a várost is meglátogatnia, itt élt Charlie Chaplin, Jean-Jacques Rousseau, és itt van a Nestlé központja is.

Epesses-nél szálltunk le a vonatról, majd a településre felbaktatva egy csodás panorámájú kertben kóstoltunk saszla szőlőből készülő helyi borokat, például Epesses-t, vagy Calamain-t. A teraszosan elhelyezkedő szőlőt kézzel művelik meg, mert gépekkel nem férnek hozzá a tőkékhez, így a bor ára is drágább, 15 euró körül van egy palack.

Lavaux leghíresebb szőlőfajtája: a saszla
A saszla, vagy chasselas a legelterjedtebb és legjobb ízű csemegeszőlő-fajta. Több más fajtához hasonlóan fajtacsoportot képez, ezek közül a legfontosabbak a fehér saszla és a piros saszla, valamint a fehéressárga bogyójú, muskotályos ízű változata, a passatutti. A világ szinte valamennyi szőlőtermesztő országában ismerik és termesztik. Legkiemelkedőbb termőterületeit a Loire-völgyében és Baden környékén, Németországban találjuk, de Magyarországon is termesztik.
Eredete vitatott. Az egyik teória szerint a saszla az egyik legrégebbi szőlőfajta, az ősi Egyiptom 5000 éves fajtája. Egy másik magyarázat a Jordán völgyében Palesztina területéről származtatja. Megint mások svájci eredetűnek tekintik. Átlagos években már szeptember első felében érik, de a szüretelés ideje hosszan kitolható. Bora könnyű, friss, finom savösszetételű, gyümölcsös zamatú, szép világossárga színű, száraz fehérbor.
Forrás: Wikipédia

 Bár nagyon üdítő, kellemes, zamatos borokat készítenek erre, amiket érdemes megkóstolni, a magyar boltok polcain ne nagyon keressék: a svájciak csupán két százalékot exportálnak. Borkóstolás után a gyönyörű tájban az embernek kedve támad facér szőlősgazdák elérhetőségei után érdeklődni, hogy tovább tartson az itteni életérzés... Vagy ha azt nem, legalább felvásárolni a teljes borkészletet.

Ha már a környéken járunk, érdemes betérni a mediterrán hangulatú Montreux-be is, ahol gyönyörűen gondozott pázsit, tarka virágok fogadják az érkezőt, a tóparti promenádot elegáns grand hotelek szegélyezik. Montreux határában fekszik a tavon a Chillon-i kastély, ahol még Lord Byron is vendégeskedett, és verset is írt róla. Ha még nem volt elég a kastélyokból, például Gruyéres-be kirándulhatunk. A település mennyei sajtját se hagyják ki, a kóstolást üzemlátogatással lehet egybekötni.

További tippek Lausanne és a környék felderítéséhez korábbi cikkünkben: ide kattintson érte!

Toszkána, Olaszország

Végül, ha jó borokról, lenyűgöző tájakról és hangulatos településekről együttesen esik szó, nem maradhat ki Toszkána sem. Az Apennini-félsziget északnyugati részén elhelyezkedő hegyes-völgyes táj sajátos mikroklímával rendelkezik, több kitűnő minőségű bort előállító vidék hazája. Két kedvencünk a Firenze és Siena között elterülő Chianti, illetve San Gimignano, ahol a kiváló fehér Vernacciát készítik.

Toszkána világhírű borai
A chianti csomagolása jellegzetes: a széles szájú palackokat szalmafonatos kosárkában helyezik el. A chianti szót 1984-óta eredetmegjelölésként használják, csak ezen a termőterületen előállított borokra használható. A chianti cuvée típusú ital, azaz több szőlőfajta házasítása során keletkezik. A felhasznált szőlők: sangiovese és canaiolo (vörösek), kevés trebbiano és malvázia (fehérek), valamint alkalmanként nagyon kevés cabernet sauvignon és merlot (vörösek) is kerül bele. Az utóbbi időben egyre gyakrabban kispórolják belőle a fehérszőlőt, sőt mára már 100 százalékos sangiovese is lehet chianti. Harmincnyolc hónapos tárolás után a palackon feltüntethető a riserva szó. A még tovább tárolt, még jobb bor minősége superiore fokozatú. A Chianti Riservát vagy Classico Riservát 16-19 °C-on a legjobb fogyasztani, míg a fiatalabb chiantik kissé hűvösebb, 13-16 °C-on nyújtják az igazi élvezetet.
A vernaccia a legfontosabb fehérbor a sok vörös között, a reneszánsz óta Olaszország legjobb fehérborai között tartják számon. Változatos bor, amelyet San Gimignano-ban készítenek, több mint hét évszázada. A leghíresebb birtokok a városfalnál találhatók. A Vernaccia di San Gimigniano előírás szerint 90 százalékban vernaccia szőlőt tartalmaz, tíz százalékban pedig nem illatos fajták kerülhetnek bele. A riserva fokozatot ez a bor 12 hónapos tárolás után kapja meg.
Forrás: Wikipédia

 Míg Chianti területe Bordeaux után a világ második legnagyobb szőlőtermesztő és bortermelő vidéke, addig a Vernaccia di San Gimignano csak az azonos nevű város környékén készül. Amiben közösek, azok a festői dombok, hangulatos parasztházak és ódon hangulatot árasztó, középkori jegyeket a mai napig magukon viselő települések.

Itt készül a Chianti - Kattintson a képre, terjedelmes galériát rejt!
Galéria: Őszi boros célpontok
Fotó: Marco Santini / Northfoto

Az itt található városok közül a reneszánsz fellegvárát, Firenzét valószínűleg senkinek sem kell bemutatnunk Ponte Vecchiótól, Uffizin át a Pitti-palotáig. De Sienát kagyló alakú főterével, vidám csíkos katedrálisával és zegzugos utcáival éppúgy kár lenne kihagyni, mint a középkori Manhattant, San Gimignanót. A város egykor 70 lakótoronnyal büszkélkedett, ma már csak 14 áll belőlük. Fantasztikusan hangulatos település a sok turista ellenére is, mindenképpen nézzék meg, ha erre járnak!

Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek